Képviselőházi napló, 1878. VIII. kötet • 1879. november 6–deczember 2.

Ülésnapok - 1878-168

IÍ8. #p,*ítg4»s Més Bovember 17. 1SW. .167 házban, egyes képviselő urak, politikai véleményeikről mondanak egymásnak.mikor sincerisálnak, 1 i. szegre akasztottak. Volt egy másik törvényünk, az 1848: III. t. ez., mely a nádort királyhelyettesi minőséggel és hatáskörrel ruházta fel? mit" tettünk vele, m 1867: VII. t. ez. megmondja. Es épen csak az az 1867: XII. törvényezikk képezne oly noli me tangeret, melyhez ugyanazon törvényhozásnak sem volna szabad nyúlni, mely alkotta, vagy melyhez hozzányúlni alaptörvényünk szellemével ellenkeznék? A törvényeket nem a theoria, hanem a ffvakorlat szüli és fennállásukat nem merev doctrinák, hanem az élet exigentiai szabályozzák. Mind ezt egyébiránt leginkább csak azért voltam bátor felhozni, mivel tartok tőle, hogy — ha nem is e házban, de e házon kivül — a t. ellenzéknek argumentatiói folytán, az a nézet támadhatna, mintha a közös ügyeknek taxativ felsorolása úgy volna értendő, hogy abból valamit elvenni, vagy ahhoz valamit hozzáadni még törvényhozás útján sem lehetne. Kimutattam ekként, hogy az, hogy Bosznia és Herczegovina közös ügyet képezzen, törvényeink szellemével nemcsak nem ellenkezik, hanem ezt úgy az 1867: XII. t. ez. 52. §-a alatt kimondott elv határozottan követeli, mint a tényleges helyzet parancsolja. És itt áttérek arra, mit én második postulatum gyanánt a törvénybe felvétetni kívánok; 2. arra, hogy azon orgánum határozottan megneveztessék, mely a közigazgatás vezetésével meg lesz bizva, megjegyezvén, hogy legezélszerííbbnek tartom, ha azzal a közös ministerium hizatik meg. Hogy a közigazgatással megbízandó orgánum nézetem szerint a közös ministerium, a tyjavaslatban határozottan megnevezve nincsen, ugyanazon oknak tulajdonítom, melyből az ügy közösségének világos megjelölése elmaradt s azért az ott mondottakra e helyütt is hivatkozom. Én részemről az orgánum határozott megjelölését azért tartom szükségesnek, mivel e részben a közös ügyekre nézve fennálló törvények kellő tájékozást nem nyújtanak, nem pedig azért, mivel 1. Bosznia és Herczegovina közigazgatásának átvállalása által, oly teendők is haramiának majd az illető ministeriumra, melyekre vonatkozólag a közös ügyekre nézve fennálló törvények, egyáltalán nem rendelkeznek, mint például a cultus, az igazságügy stb.; a törvénynek ennélfogva, ezen irányban határozott utasítást tartalmaznia kell, minthogy különben a ministerium e részbeni rendelkezéseinek törvényes basisa akkor sem volna, ha az 1867: XII. t. ez. határozottan Bosznia és Herczegovina közigazgatására is kiterjesztetnék. Azon ellenvetés, melyet Molnár Aladár t. képviselőtársunk tett, hogy törvénysértés volna, ha a közös ministerium oly teendőkkel is bízatnék mear, melyek különben az egyes országok önkormányzata alá tartoznak, csak azon esetben birna alappal, ha a nélkül, hogy új törvényt alkotnánk, Bosznia és Herczegovina közigazgatását az 1867: XII. t. ez. alapján biznók a közös ministeriumra. De meg fogja engedni t. képviselőtársunk, hogy törvénysértésről nem lehetend szó akkor, ha a törvény meg lesz alkotva, mely c részbeu a 67 : XII. t. cz.-t módosítja és mely a kérdéses teendőkre a ministeriumot nemcsak feljogosítja, hanem inkább azok teljesítését, a ministerium kötelességévé teszi. Ez tehát az egyik ok, a miért a végrehajtó orgánum a törvénybea világosan megnevezendő; a 2-ik pedig az, mivel a közös ügyek s a közös ministeriumok teendői taxatíve lévén a törvényben megnevezve, közös ügynek s a közös ministeriumra bízottnak csakis az tekintendő, a mi, mint olyan, a törvényben meg van nevezve, úgy hogy még a közösöknek deciaráit ügyek is nem egész terjedelmükben, hanem csak a törvény által szigorúan meghatározott hányadban tartoznak a közös ministerium hatáskörébe. így például a hadügy közös ügy, de az újonezok megajánlása, megszavazása, összeírása, besorozása nem, hasonlóképen van a dolog a pénzügyre nézve. Ebből pedig következik, hogy a közös miidsterium még azon esetben sem volna illetékes a kormányzati teendők teljesítésére, ha az 1867 : XII. t ez. Bosznia és Herczegovina közigazgatására kiterjesztetnék ugyan, de a közös miuisteriumnak az ezen teendőkre czélzó felhatalmazás világosan és határozottan, törvényileg meg nem adatnék. Tartom pedig legczélszerűbbnek ezen teendőket a közös ministeriumra bizni azért, mivel ez a legtermészetesebb és legméltányosabb megoldás. Említett ugyan Molnár Aladár t. képviselőtársunk több megoldási módot és absolut lehető ség gyanánt említhetett volna még többet, — per absolutum még azt is említhette volna, adjuk mind a két herczegséget arendába, — de csak egyet motivált mindig, — én legalább úgy értettem, — t. i. azt a megoldási módot, hogy vegyük át mink Bosznia és Herczegovina kormányzatát. Ne foglalkozzunk minden lehetőséggel, hanem csak azzal, melyet ő különösen kiemelt. Tegyük fel, hogy Ausztria tenné nekünk azt az ajánlatot, hogy engedjük át neki Bosznia és Herczegovina kormányzatát, mit mondana rá Magyarország? Azt mondaná, nem lehet, nekünk siratja 50 millió írtunk, a mi testvéreink hullottak el Maglaj és Brcskánál és sok máshelyt; ha meghoztuk az áldozatot, legalább legyen most érte valami; ha több nem, hát a veszett fejsze-