Képviselőházi napló, 1878. VIII. kötet • 1879. november 6–deczember 2.

Ülésnapok - 1878-161

161. országos ülés november 6. 1879. 1 I azon 64 millióba beszámittatik minden akkor történt vasúti építkezés, beruházás és több ilyen kiadás, az ez évi deficitből pedig Bosznia és Herezegoviua occupatiójának költségeit kihagyni. (Élénk helyeslés balfelöl.) Egyébiránt lehetne még ezen összehasonlítást folytatni, de nem akarom azt tenni, hanem egyszerűen a ministerelnök ur ezen adatának rectificatiójára vagyok bátor szorítkozni, kijelentvén, hogy e törvényiavaslatot elfogadom. Tisza Kálmán ministerelnök: Eu csak azt kívánom megjegyezni, hogy én adatot nem szolgáltattam, hanem csak ezt mondottam: „hogy ha, a mint képviselő ur mondja, 24 millió frt a deficit; én tehát a képviselő ur adatát akceptáltam. Hogy ha az hamis, ő feleljen érte, nem én. (Élénk tetszés s helyeslés jobbról; mozgás balról.) Irányi Dániel; T. ház! Nem először szólalok föl az udvartartási költség tárgyában. Mióta az 1873-ban felemeltetett, azóta csaknem minden évben, a költségvetés tárgyalása alkalmával annak leszállítása iránt vagy magam tettem indítványt, vagy ha az mástól eredt, annak pártolására szólaltam fel. Ugyanazért nem Ígérhetem t. képviselőház, hogy ma új okokkal leszek képe* támogatni nézeteimet: mindazonáltal remélem, hogy igen t. képviselőtársaim megfogják hallgatni érveimet, nem újdonságuk, hanem alaposságuk szerint mérlegelvén azokat. T. ház! Valamint Urányi Imre t. képviselőtársam, úgy én is sokallom az udvartartási költségeket s azoknak leszállítását kívánom. Sokailom már magukban minden különös körülményre való tekintet nélkül, sokkallom főleg, ha viszonyainkra tekintek. T. házi Nem fogom az osztrák császár és magyar király udvartartási költségeit a köztársaságok elnökeinek fizetésével párhuzamba tenni. Tudom, hogy ezáltal sokaknak érzületét sérteném meg. Nem fogom ennél fogva megemlíteni, hogy a hatalmas franczia köztársaság elnökének évi fizetése 360,000 frt csak, és hogy a nem kevésbé hatalmas északamerikai egyesült államok elnökének díjjá mindössze 50,000 frt De ha az osztrák császár és magyar király udvartartását más hasonrangú monarchieus államok fejeinek udvartartásával hasonlítom össze, úgy hiszem, ezen a legioyalisabb, legmonarchikusabb, legdynastikusabb urak sem fognak megütközni. Lássuk tehát, t. ház, miként állunk e tekintetben. Nagy-Britannia és Irland királynőjének és India császárnőjének, a kinek jogara 240 millió alattvalóra terjed ki, udvartartási költsége 4.050,000 frt, más források szerint 4.450,000 frt. Pedig Anglia az Egyesült-Államokkal és Francziaországg al a leggazdagabb ország a világon. Angliának magának évi hudgetje a 800 milliót haladja meg, Anglia polgárai a legdúsabb, a leggazdagabb polgárok közé tartoznak. A német császár évi udvartartása 4 millió tallérra, vagyis 6 millió frtra rug, pedig a német császár Közép-Európában a leghatalmasabb állást foglalja el, alattvalóinak száma a 40 milliót haladja meg. Az olasz király udvartartási költsége 5.440,000 frtot tesz, pedig Olaszországnak pénzügyei a múlt években annyira javultak, hogy a deficit már-már eltűnik. E szerint ő felségének az osztrák császárnak és magyar királynak udvartartása kétszer akkora, mint Viktória királynő udvartartása. 3.600,000 írttal haladja meg a német császár civillistáját és 3.740,000 írttal múlja felül Umberto király udvartartási költségeit. Jól tadom, t. ház, hogy ő fölsége úgy a jótékony intézetekről, mint különösen a művészi ezél okról nem feledkezik meg és bőkezűen adakozik azokra; de azt gondolom, hogy e részben a többi fejedelmek, a kiket idéztem és a kiknek udvartartási költségük sokkal kevesebb, sem feledkeznek meg kötelességükről. És ha e szerint már magában véve és a hasonrangú fejedelmek udvartartásához képest túlságos..ak tartom ő Felségének udvartartási költségét, menynyivel inkább túlságosnak kell azt tekintenem, ha saját viszonyainkat veszem figyelembe. Ha meggondolom azt, hogy akár 24, akár 30 millió mindenesetre 20—30 millió között ingadozó deficittel kell évenkint küzdenünk; ha meggondolom azt, hogy ezen évi hiány fedezésére folytonosan részint adóemeléshez, részint drága kölcsönökhöz kell folyamodni; ha meggondolom, hogy saját szükségleteinkre mily keveset fordíthatunk; hogy a népnevelésre az 1880-ki költségvetésben mindössze 840,000 frt van előirányozva, s tavai 740,000 volt megállapítva ; ha figyelembe veszem, hogy ipar- és kereskedelmi czélokra nem több mint 55,000 frt számíttatik elő; és ha eszembe jut, hopy a mezőgazdaság különböző ágainak felsegélésére, s ez is csak a jövő évre, 205,000 frt számíttatik csak elő: akkor uraim lehetetlen a 4.650,000 frtot, melyet a királyi udvartartásra igényel a kormány, túlságosnak nem tartani. (Helyeslés a szélső baloldalon.) És ha figyelembe veszem uraim azt. hogy azon Összeg, a melyből költségvetésünk áll. csakis a lehető legnagyobb szigorral, mondhatni kegyetlen szigorral hajtatik be: akkor uraim lehetetlen ezen összeget óriásnak nem nevezni. (Helyeslés a szélső baloldalon.) Igaz, mint a ministerelnök ur méltóztatott mondani, Ausztriában hasonló Összeget máris megszavazott a törvényhozás, de ebből egyáltnlán nem következik, hogy mi is ugyanazon összeget állapítsuk meg. A közösügyi költségeket