Képviselőházi napló, 1878. VIII. kötet • 1879. november 6–deczember 2.
Ülésnapok - 1878-165
US. országos ülé» íioTtwtber 12. 1879. 113 beszélni az 1878-iki zárszámadási hiányról, hanem csakis az eddig hozott törvényekben kifejezésre jutott hiányról. {Helyeslés a baloldalon.) Egyébiránt, legfőbb érve volt a t. pénzügyminister urnák azon fölhatalmazás, mely szerint állítólag pénztári készletek beszerzésére fel volt jogosítva. A t pénzügymimster ur hivatkozott az 1875: XLIX. t. ezikkre; azon törvényczikkre, mely a 80 milliós járadékkölcsön kibocsátásáról szól, melynek igen lényeges része azonban, későbbi törvények folytán megváltoztattatott. Az idézett törvényczikk oly körülmények köztt keletkezett, melyek a később bekövetkezett események folytán, lényegesen megváltoztak. Igaz, azon t. czikk szólt arról, hogy a kormány felhatalmaztatik, hogy 80 millió forintnyi nominális aranyjáradékot kibocsásson és pedig három ezélból. Először, hogy megkezdessék a 153 milliós kölcsön conversiója, másodszor, hogy a vasúti beruházásokra szükséges kölcsönök megadassanak és hogy harmadszor, pénztári készletek alkottassanak. Az 1876. költségvetésről szóló törvényben azonban, már ezen pénztári készletek alkotására vonatkozó intentió, meglehetős módosítást szenvedett, a mennyiben azon törvény felhatalmazta a kormányt, hogy az 1876 deficitet, mint a törvény mondja, „az utolsó kölcsönből beszerzett készletekből", t. i. a cassa-készletekből fedezze. Elő volt irányozva a 76. deficit 12 millió frtban, tényleg azonban sokkal nagyobb összegre ment, mert 31 milliónál többet tett. Ez pedig fedeztetett azon cassa-készletből, melyekre a pénzügyminister ur épen most hivatkozott. Én tehát azt hiszem, hogy a pénzügyminister ur a dolgot ugy értelmezi, hogy miután a cassa-készletek kimerültek, kötelessége volt újabb cassa-készletekről gondoskodni. Az intentió lehet helyes, lehet jó. Én a felett nem vitatkozom, kötelessége volt-e a pénzügyminister urnák gondoskodni arról, hogy január 1-én megfelelő cassakészlete legyen az akkori kötelezettségek teljesítésére. Bátor vagyok azonban hivatkozni arra, hogy épen ezen padokról figyelmeztettük a pénzügyminister urat. midőn a 100 millió arany írtról szóló kölcsön tárgyaltatott e házban, hogy január l-ig aligha elégséges lesz a pénz. Arról, hogy helyes volt-e, kötelessége volt-e a pénzről gondoskoskodni, nem szólok. Állítottam, hogy a kormánynak nincs felhatalmazása a cassa-készletek beszerzésére; állítottam, hogy a kormány túlment a törvény által adott felhatalmazás körén és e részben épen a pénzügyminister ur által adott válaszszal is be van győzve állításom. S most nem akarok tovább visszaélni a t. ház türelmével. Meg vagyok győződve, hogy a t. képviselő urak ép oly lelkiismeretesen fognak utána számítani a kormány részére adott felhatalmazások és az azokkal eszközlött hiteloperatióknak, mint a mennyire én igyekeztem a magam részéről képviselői kötelességemnek megfelelni. Lesz még alkalom a házban e tárgyról szólni; lesz alkalom, ha majd az eddigi járadék-kibocsátásokról szóló pénztári jelentés tárgyaltatni fog s akkor is, ha majd a költségvetés fog tárgyaltatni. Én interpellatiómat esak azért tettem, hogy felhívjam a t. ház figyelmét a kérdésre. A magam részéről azonban, miután állításaimat megczáfolva nem látom, miután másrészt épen az előadottak folytán is ismételve meg vagyok győződve arról, hogy számításaim szerint, a t. kormány a felhatalmazások keretén túl ment, a pénzügyminister ur válaszát tudomásul nem vehetem. {Helyeslés balfelöl) Elnök: Méltóztatik a t. ház a pénzügyminister urnák, Lukács Béla képviselő ur interpellátiójára adott válaszát tudomásul venni? (Igen! Nemi) A kik tudomásul veszik, méltóztassanak feíállani. (Megtörténik.) A többség tudomásul veszi. Az idő előre haladván, az ülést bezárom. A holnap 10 órakor tartandó ülésen, folytattatni fog a szőnyegen lévő törvényjavaslat tárgyalása. (Az ülés végződik d. tt. 2 óra 30 perczkor.) ^ag»ea>L-juKÉPVH. NAPLÓ 1878 — SÍ. ¥111. KÖTET. A E-
