Képviselőházi napló, 1878. VII. kötet • 1879. május 28–november 5.

Ülésnapok - 1878-137

§4 137. országos ülés május 30. 1879. tágítsa, hanem azon, hogy a megtarthatott keveset is felségjoggá változtassa át. Ennek főleg a haderőnél szomorú eredménye van; mert a felség a két államban való sokoldalú elfoglaltsága közepette maga természetesen nem gondoskodhatik a hadsereg oly sok irányú szükségleteiről, s igy elszállásolásáról sem a teherként rátukmált jog gyakorlatát a közös hadügyministerre ruházza át; a ki többé nem az ország javáért lelkesülő és annak felelős magyar nádor, hanem ez időszerint egy idegen, a ki neveltetésénél fogva nem viseltetik irántank valamely nagy baráti indulattal; de a kit befolyásolni, vagy felelősségre vonni a parlamentnek nincsen hatalmában. (Ugy van! a szélsőbalon.) Ily módon a már megszavazott 21., és most tárgyalás alatt levő 22. szakasz az eddig elvitázhatlanul országgyűlésünk jogkörébe tartozott katonai elhelyezést és elszállásolást per mopsz a bécsi közös hadügyministerre ruházza át, a kinek eddigi eljárása, eddigi gazdálkodása, gyakran garázdálkodása semmi jót nem enged a jövőre következtetni. (Derültség a szélső baloldalon.) Az, hogy honvédelmi ministerünk meghallgatása bele van a szakaszba téve, vajmi kevés biztosítékot nyújt; hisz épen önök, a többség tették azt, hogy honvédségünket ma már beolvasztották a közös hadseregbe; s hogy honvódministeriumunk nem más, mint a bécsi hadügyministeriumnak egy szerényke kis expositurája. (Ugy van! ugy van! a szélső balon.) A mi honvédministerünket meghallgatják most, a mig mindig egy véleményen van a bécsi hadügyministerrel: de ha a nézetegység megzavartatnék valaha; ha ministerünk olyas valamit ismerni akarna, a mit a haza java parancsol, de a hadügyminister ur nem helyesel : akkor vajmi hamar beosztanák a fegyelmet sértő alárendeltet, valamely straffkompaniába; (Derültség a szélső baloldalon) sőt még a magas állású hadügyminister nem is foglalkozva ily csekély ügygyei, Andrássy altábornagy által degredáltatná az engedetlen ezredesecskét. Senki e hazában nem méltányolja inkább honvédministerünkuek hazafiságát és jó indulatát nálamnál ; de ép azért fájlalom, hogy a közösügyes alkut is megrontott fusió oly helyzetet teremt számára szemben a hadügyministerrel, mely alárendeltségénél fogva árnyat vet azon magas és tisztes állásra, a melyet független magyar ministerként elfoglalnia kellene; de a mely politikailag is ugy viszonylik a valódi független ministerséghez, mint a tartalékos ezredesség a táborszernagysághoz. (Ugy van! ä szélső baloldalon.) A 22. szakasz esekélyre szabott hatáskörét is megcsonkítaná, s teljesen cousultativ közeggé degredálná; de e mellett a nemzetnek — országgyűlése védelmére bizott fönségi jogát is elkobozná. (Ugy van! a szélső baloldalon.) És most engedje meg a t. ház, hogynehány rövid észrevételt tegyek a ministerelnök ur által és Éber Nándor képviselő ur által elmondottakra. (Halljuk!) A t. minister ur tagadja, hogy e §-ban a nemzet és a törvényhozás jogainak feladása foglaltatik. Ezt egyszerű támadással élve, megdönteni nem lehet és én úgy látom, hogy azok által Szilágyi Dezső képviselő urnák hatalmas érvei most is megezáfolatlanul maradtak. A ministerelnök ur az 1870. eljárással akarja igazolni a jelen §-t. Azouban, t. ház, abból, hogy 1870-ben nemzetellenes eljárás követtetett, nem következik az, hogy most is nyugodtan haladjunk azon a téren, mert csakis a jó példát, nem pedig a roszat kell követni. A ministerelnök ur azt mondotta, hogy szükséges a békeelhelyezés és az azt szabályozó törvénynek megváltoztatása. Én is hajlandó vagyok ezt jó irányban megváltoztatni, de azon módosításban, a melyet Önök ajánlanak, nem nyughatom meg, A ministerelnök ur, még pedig büszke öntudattal, azt mondta, hogy e nemzet nem lát e törvényben és a kormánynak más intézkedéseiben veszélyt, mert nem nyilatkozott ellene. Látja a nemzet a veszélyt, t. ház, és látja azt, hogy a ministerelnök ur, illetőleg a kormány jogaink rovására oly hatalmas támaszokat szerzett magának Bécsben, hogy még most nem jött el ideje a nyilatkozatnak. Ugy van a nem-* zet, mint egy elfojtott vulkán ; és azért, mert a szellentyű le van zárva, igen félő, hogy oly módon fog nyilatkozni, mint egy kitörő vulkán. Én, t. ház, nagy haladást látok e törvényben a hanyatlás felé, mert mig a bank-, vámés más jogainkat feladtuk, legalább fenntartottuk a papiroson jogainkat és ezen jogfenntartásunkat beigtattuk a törvénybe, habár feladtunk is mindent; most feladjuk jogainkat minden jogfenntartás nélkül. Éber Nándor t. képviselő ur a korlátlan hatalmat említette, a mely a nemzet ellenőrzési jogával szemben áll. Én korlátlan hatalmat, t. ház, alkotmányos országban nem ismerek. (Helyeslés bal/elől.) A t. képviselő ur hivatkozott Angliára, mondván, hogy ott a hadsereg ügyei egyenesen az uralkodó jogkörébe tartoznak és hogy a parlamentnek törvény szerint semmi beavatkozási joga nincs. Én örömest elfogadnám azt a helyzetet, a minő e tekintetben Angliában van ; mert ott a szokás-jog oly hatalmas, hogy irott törvények nem létében is biztosítva vannak a nemaet jogai. A nemzet befolyása a hadseregre szokás-jog