Képviselőházi napló, 1878. VII. kötet • 1879. május 28–november 5.
Ülésnapok - 1878-136
58 136. országos ülés május 29. 1879. az említett törvényczikknek, nem itt a 21. §-nál, hanem a 22-nél akarok nyilatkozni, mely §. tulajdonképen megállapítja, kit illessen jövőre Magyarországon az állandó béke-elhelyezés megállapítása. Ez az oka, a miért éu a 21. §-t nem tekintvén egyébnek, mint pusztán és egyedül a fejedelem által 1870-ben rendeletileg megállapított békeelhelyezés, — melynek végrehajtása jelenleg még folyamatban vau és nincs bevégezve, törvényhozásilag történendő szentesítésének ; miutáu én ezen §-oknál az elvi kérdés megvitatására helyezem a súlyt; és miután éu az elvi álláspontnak praejudicálva semmi tekintetben sem látok, arra nézve, kit illet a béke elhelyezés megállapításánál a jog: ha a 21. §. elfogadtatik, fentartva jövőre jogomat, a 21. §-t elfogadom. (Helyeslés a baloldalon.) Madarász József: Bocsánatot kérek, ajánlom az előttem szólott t. képviselőtársam figyelmébe még azon kivül, a mit ő felhozott, azt is, hogy ezen 21. §-ban nemcsak az van érintve, a mit ő mondott, hanem egy, az 1867: XII. t. ez. és az eddigi gyakorlattal is ellenkező valami, mely szerint a végrehajtás ezen §-ban nem a közös hadügyministerrel egyetértőleg a honvédelmi ministerre, hanem a honvédelmi miuisterrel egyetértőleg a közös hadügyministerre van bizva. Ezen 21. §-ban tehát, melyet Magyarországra nézve hozunk, azt óhajtják önök, hogy ez eltérőleg az 1867: XII. t. czikktől és eltérőleg általában az önök, a miénktől eltérő eddigi álláspontjától, mert mi ezen állásponton nem vagyunk, mi ezt mellőztetni akarjuk, hajtassék végre. Én csak azért tartottam kötelességemnek felszólalni: vegyék ezt önök figyelműkbe és ha önök az 1867: XII. t. ez. nyomán s az eddigi törvények alapján akarnak intézkedni, legalább ne engedjék azt, hogy itt megfordittassék az, a mi magának ezen törvényjavaslatnak végén is van s igy a §. egyes részei önmagokkai is ellenkezésben lennének, mert az utolsó §-ban az van, hogy a közös hadügyministerrel egyetértőleg a honvédelmi ministerre bizatik a végrehajtás, itt meg a 21. §-ban a végrehajtás magára a közös hadügyministerre van bizva és a bonvédelmi minister csak mint egy mellékegyén vagyis fő szalmabiztos van tekintetbe véve. Én óhajtom hinni, hogy ez csak tévedésből történt s csak figyelmeztetem önöket, hogy legalább az 1867. t. cz.-nek megfelelőleg járjanak itt is el, különben én részemről a Thaly t. képviselőtársam indítványát pártolom. (Helyeslés a szélső baloldalon.) Pulszky Ágost: Azokra nézve, miket az előttem szóló t. képviselő ur említett, legyen szabad emlékezetébe hoznom több törvényezikket, melyek mindenikében a közös hadügyminister bizatik meg oly intézkedésekkel a magyar korona területén is, melyek nem polgári hatósággal való intézkedést involválnak, hanem involválnak közvetlenül a közös hadsereg csapataival való intézkedést, nevezetesen az 1868: XL. t. cz.-ben, mely a hadseregre vonatkozó intézkedésekben az alaptörvényt képezi. Ott a honvédelmi minister a közös hadügyministerrel együtt van a végrehajtással megbízva. (Közbeszólás a szélső balról: Mi is azt beszéljük!) Hasonlókép ott, hol az altisztek jutalmazásáról, ott, hol a közös hadsereg, és a honvédséghez tartozó egyének nyugdíjazásáról van szó, mindenütt a honvédelmi minister és a közös hadügyminister együtt bízatnak meg a végrehajtással. (Madarász József • közbeszól: Nem ugy van!) A közös hadügyminister és a honvédelmi minister együtt bízatnak meg a végrehajtással. (Közbeszólás a szélső balról: lessék felolvasni a törvényt!) Ha azonban csak stylaris tekintetben van önöknek kifogásuk, mert én ugyan a közt, hogy a közös hadügyminister a honvédelmi ministerrel egyetértőleg, vagy a közt, hogy a honvédelmi minister a közös hadügyministerrel egyetértőleg, elvi különbséget nem látok: de ha a képviselő urak látnak, én ily értelemben eszközlendő módosításhoz az ő megnyugtatásuk kedvéért szívesen hozzájárulok. Én elvi jelentőséget ezen különbségben találni nem tudok. Van azonban ezen §-nak egy pontja, melyre nézve bátor leszek egy módosítást előterjeszteni; ez azon kifejezés, hogy „mint a legfőbb hadúr által és pedig nem azon indokokból, melyeket Thaly képviselőtársam felhozott, hanem azért, mivel habár elismerem, hogy az álló hadsereg állandó béke-elhelyezésében foglalt némely teendők olyanok, melyek a vezényletet és a vezérletet illetik és vannak mások, melyek ebben benn nem foglaltatnak, a mint bátor leszek a következő §-nál kifejtendő vitában kifejteni, s melyek azt hiszem, egyáltalában nem azon jogok közé tartoznak, melyeket az 1867: XII. t. ez. az ő Felségének reservált jogokul tekint s épen azért, minthogy ezen kifejezés igy volna értelmezhető, — ámbár ezen értelmezés okvetlenül a szakasz szövegezéséből nem következik — mintha az állandó béke-elhelyezésre vonatkozó minden intézkedés az ilyen reservált jogok körébe tartoznék : én ezen, ugy sem elvi jelentőséggel biró félreértésre alkalmat adható kifejezést mellőztetni óhajtanám s ép azért bátor volnék azt a módosítást benyújtani, hogy ezen kifejezés: „mint legfőbb hadúr" e szakaszból kihagyassék", Eötvös Károly: T. ház! Nem akarok most beszédet tartani, csak röviden akarom megjegyezni, hogy én ugyan nem tudom, hogy Pulszky képviselő ur, hogy fog majd a kifejlendő vitában ebez a kérdéshez szólani, hanem azt előre felteszem, hogy az elhelyezés azon esetei, melyekről maga is azt állítja, hogy nem
