Képviselőházi napló, 1878. VII. kötet • 1879. május 28–november 5.

Ülésnapok - 1878-136

50 136. országos ülés májas 29. 1879. az illetőségi szétválás és az eljárás szabályozása megérdemli, hogy e paragraphus a ház határozatának meghozatala előtt előkészíttessék egy bizottság által. Ha ez más törvényjavaslatoknál, a melyeknek tárgyalása szintén sürgősnek tartatott, kisebb jelentőségű ügyben nem tekintetett feleslegesnek, nem látom át, hogy mi ok van arra itt kivételt tenni, midőn beismertetik annak szüksége a kormány részéről, hogy szorosabb meghatározások történjenek. [Tetszésa baloldalon.) Ezért óhajtanám, hogy méltóztassék a t. ház a §-t és Baross képviselő ur indítványát a véderőbizottsághoz utasítani. Tisza Kálmán ministerelnök: T. ház! Sajnálom, de az ellentétet, a melyet a t. képviselő ur oly szívesen keres, most sem lelem fel. A honvédelmi minister ur megmondotta, hogy az ő és a bizottság nézete az volt, hogy e §. eléggé tiszta ; de ha megnyugtatásul szolgál a bővebb praeeisirozás, — nem tesz ellene kifogást. Ha abban, t. ház, van ellentét, ha egy minister feleslegesnek tart ugyan valamit, de mégis, mivel nézete szerint semmi tekintetben sem ront a törvényen, készségesen hozzájárul a jobb praecisirozáshoz; ha, t. ház, ez önmagával ellentétbe jövetel, akkor a t. képviselő ur utoljára még arra látja utasítandónak a ministereket, i hogy semmi néven nevezendő módosítványt el ! ne fogadjanak. (Derültség a jobboldalon.) Egyébiránt a dolog igy áll, t. ház, „a honvédelmi minister épen ugy, mint én, hiszszük, a bizottság tagjainak többsége is abban a nézetben volt és vau ma is, hogy ez eléggé tiszta ; de utóvégre is, ha törvényeket alkotunk, kell valamit tenni a gyengébbek kedveért is (Derültség) azoknak, a kik nem értik, meg kell ezt magyarázni, és ezért fogadjuk el Baross Gábor képviselő ur módosítványát. (Derültség.) Szilágyi Dezső ; T. ház! Félremagyarázott szavaim értelmének helyreigazítása végett kérek szót. Én azt mondottam, hogy az ellentét a a ministerelnök ur és a honvédelmi minister ur között abban áll, hogy a ministerelnök ur a közigazgatási hatóság értelmét oly világosnak tartotta, hogy még a falusi bírónak sem lehet kételye az iránt, hogy ki értetik közigazgatási hatóság alatt. Már pedig azt hiszem, hogy ha egy minister, mint a ministerelnök ur egy törvényt oly világosnak tart, hogy a falusi biró is megérti azt, következetlen önmagához, ha annak bővebben magyaráztatásához hozzájárul. Az a magával való ellentét, ha megengedi a felvilágosítás szükségét ott, a hol a dolog oly világos, hogy azt a falusi biró is megérti. (Derültség.) Elnök : A vita berekesztetik. Miután halasztási indítvány tétetett, kérem a t. házat, hogy azok, a kik Pulszky Ágost t. képviselő ur indítványát, mely szerint a 20. §, szövegezés végett a véderőbizottsághoz utasítandó, — elfogadják, méltóztassanak felállani. (Megtörténik. Felkiáltások: Többség!) Méltóztassanak már most azon képviselő urak felállani, a kik az indítványt el nem fogadják. (Megtörténik.) A többség nem fogadja el. Ennélfogva, mielőtt magára a paragraphuseredeti szerkezetére történnék meg a szavazás, fel fog olvastatni Baross képviselő ur módosítványaBaross Gábor jegyző (olvassa saját maga módosítványát). Elnök: Kérem azon képviselő urakat, a kik az eredeti szöveget elfogadják, méltóztassanak felállani. (Megtörténik.) A többség az eredeti szöveget fogadja el, és igy Baross képviselő ur módosítványa elesik. Antal Gyula jegyző (olvassa a 2. fejezet czímét, mely is észrevétel nélkül elfogadtatván, olvassa a 21. §-í). Thaly Kálmán: T. ház! Ezen 21. és a vele kapcsolatos 22. §§. azok, melyek elvtársaim részéről már tegnap is az általános tárgyalás alkalmával, mint a magyar közjogra nézve legsérelmesebbek, hangsúlyoztattak. Tegnap pártunk részéről Mocsáry Lajos és Eötvös Károly t. képviselőtársaim fényes szónoklatokban, nyomós érvekkel, még eddig meg nem czáfolt nyomós érvekkel mutatták ki: mennyire ellenkezik a 21. és a vele kapcsolatos 22. §. a magyar közjoggal. Mondom, meg nem czáfolt érvekkel; mert miből állott a t. honvédelmi minister ur czáfolata Mocsáry és Eötvös képviselőtársaimnak ezen szakaszokra tett ellenvetéseivel szemben ? Abból állott, hogy a t. minister ur ismételve kijelentette,, hogy ő ezen törvényjavaslatot, illetőleg ezen szakaszokat, egyszerűen administrativ jellegüeknek tartja. Én teljes tisztelettel viseltetem a t. minister ur kijelentései iránt; azonban nem az itt a kérdés, hogy minek tartja a t. minister ur a jelen törvényt és különösen e szakaszokat i hanem a kérdés az, hogy tulajdonkép mik foglaltatnak ezen szakaszokban? A mik pedig e szakaszokban foglaltatnak: azok kétségtelenül a magyar közjogba ütközők: mert ha a régi viszonyokra — melyek pedig a t. előadó ur által hangsúlyoztattak — nem térünk is tüzetesen vissza: a 21. és 22. §-ban foglaltak már csak az 1867: XII. t. ez. 12. §-ával is határozott ellentétben állanak. Az 1867: XII. t. ez. 12. §-ában ugyanis az elhelyezés nyilván az ország törvényhozásának jogai közé tartatik fenn. Méltóztatott a t. előadó ur olyaténkép védelmezni, vagyis inkább szerintem megtámadni az 1867 :XII. t. ez. e 12. §-át

? hogy abban az „elhelyezés" tulajdonkép beszálJásolást jelentene, mivel az akkori t. törvényhozók a dislocatió és inquarterisatió, az elhelyezés és a beszállásolás fogalmait talán összezavarták. Már én részemről sokkal nagyobb tisztelettel viselte-