Képviselőházi napló, 1878. VII. kötet • 1879. május 28–november 5.

Ülésnapok - 1878-135

185. országos ülés május 28. 1879 35 Kérem ezen interpellatiómat a ministerelnök urnák kiadatni, a kormányt pedig arra kérem, hogy ezen interpellatióra már csak azért is méltóztassék a lehető legrövidebb idő alatt felelni, hogy ezen valóban odiosus ügy végre valahára befejeztessék. Csatár Zsigmond: T. ház! Több szeggzárdi polgár levélben aláírásával együtt beküldte a „Tolnamegyei Közlöny" 17. számát, a mely figyelmemet annál inkább magára vonta, mert szerkesztője egy királyi törvényszéki biró, a ki a kormánynyal szemben valótlanságot világgá nem tesz. Mielőtt interpellatiómat megtenném, a „Tolnamegyei Közlöny"-nek azon részét, a melyből a t. ház meggyőződhetik arról, hogy mi oka annak, a mi engem becses türelmének igénybevételére késztet, felolvasom : (Olvassa). „Síegpzárd ló- és marhatartó gazdáit veszély fenyegeti. Köztudomású ugyanis, hogy a védgít fölépülcse óta a dunaerdei réteket kénytelenek voltak a tulajdonosok feltörni és szántóföldekké átalakítani, — ennek következtéiben a rétek annyira megfogytak, hogy a lakosság szénaszükségletét az alapítványi uradalom úgynevezett „Györkéi tó"-i kitűnő rétjeiről, -— melyek évenk>i)t nyilasonkint adattak el, •— volt kénytelen fedezni. Ezen szénaforrás megszűnt lenni, mert az alapítványi uradalom jónak látta ezen birtokrészietet is íérbe adni. — Ezen bérbeadás ellen jogilag nem lehet kifogásunk, mert mindenki birtokával azt teszi, a mit jónak lát, — de mint véli igazolhatni az alapítványi uradalmak főtisztje azon eljárását, hogy oly birtoktestet, mely eddig holdankint 14—17 frtot jövedelmezett az uradalomnak, most bérbe ad 7 írtért? — Hogy ezen említett birtoktest holdja, az említett összeget jövedelmezte, arról mindenki meggyőződhetik az uradalmi iratokból, ha ugyan ilyen kényes ügyben azok neki megmutattatnak. Megszűnik a szénaforrás, hol veszi majd a lakosság a takarmányt? Kik a körülményeket ismerik, tudják, hogy Szegszárdnak gabnatermő földje igen csekély van, nem termi meg a helyi szükségletre valót sem, ennek következtében vetett takarmányról szó sem lehet, — a szénaforrás, az alapítványi uradalom circumspectus főtisztsége kegyelméből bedugult, — fogyni fog a szarvasmarha szám, fogyni fog a szőlőknek szükséges trágya, — és mindez miért? Hát azért!" Ennek alapján a következő interpellatiót vagyok bátor a vallás- és közoktatásügyi minister úrhoz intézni: (Olvassa.) Interpelíatió. A „Tolnamegyei Közlöny" ezímíí hetilap 17-ik számában megjelent „Györkéi tó"-i réteknek az „alapítványi pénztár" megkárosításával haszonbérbe történt adása tárgyában. A vallásés közoktatásügyi minister úrhoz. Felolvasám az idézett hetilapból a közleményt, mely interpellatióm indokolásául szolgál. Most a hallottak után kérdezem. 1-ör. Hány holdat képez a kérdéses alapítványi, úgynevezett „Györkéi tó"-i kaszáló birtokrész ? 2-or. Mennyit jövedelmezett e kaszáló addig, a nrg haszonbérbe nem adatott, hanem évenkint holdja elárvereztetett, illetve a fű? És mennyit jövedelmez most, midőn haszonbérbe lesz adva? 3 szór. Igaz-e az, hogy a mig haszonbérbe nem adatott e rét, fú'érés előtt, a szegszárdiak 14 — illetve 17 írtjával vették meg holdankint a fűtermést. Igaz-e az, hogy mióta haszonbérbe adatott, csak 7 frtot jövedelmez holdja e rétnek ? 4-szer. Feltéve, hogy a hírlapi közlemény igazságot tartalmaz, vájjon a minister urnák tudtával eszközöltetett-e ezen, a vallásalapítvány pénztárát megkárosító cselekmény? 5-ször. Feltéve, de meg nem engedve, hogy a minister ur tudtán kivül adatott ki haszonbérbe a szegszárdi ló- és marhatartó gazdák nem csekély kárával a „Györkéi tó"-i rét •— vájjon azon egyén, vagy testületi személyzet, a ki ilyen kárt czélzatosan és szándékosan akar az alapítványnak — el lesz-e mozdítva azonnal hivatalától? 6-szor. Ha azonban nem tartalmaznak valóságot az általam felolvasott állítások, az esetben hajlandó-e a t. vallás- és közoktatásügyi minister ur e támadással szemben elégtételt szerezni? Tisztelettel: Csatár Zsigmond. Elnök: Az interpelíatió közöltetni fog a vallás- és közoktatási minister úrral. Oatár Zsigmond: T. ház! Bárhogyan és miként gondolkozzék is valaki felőlem, azt az egyet kétségbe nem vonhatja senki, hogy engem a meggyőződés és a tiszta igazság pártfogásának érzete vezérel. Valahányszor valakiről oly dolgot hallok, a mely a becsületbe vág, az engem bánt, mert engem is meghurczoltak a gonosz emberek (Élénk tetszés) és tudom, hogy mi az, ha valaki gyanusittatik. Ha tehát felszólalok, teszem ezt azért, hogy egy vádnak, a mely a vidéken szájról szájra jár, eleje vétessék és a dolog megvilágittassék, Minek következtében az általam felolvasandó interpellatiót ne rósz akaratnak, hanem, mint magyar ember és képviselő kötelessége kifolyásának méltóztassék tekinteni. Interpellatióm igy szól: „Interpelíatió. A taksonyiközalapítványi birtokrész haszonbérleti jogügyletről kötött, 18. évi időtartamra szóló haszonbérleti szerződés felmutatása tárgyában. A vallás- és közoktatásügyi minister úrhoz Tekintettel azon szájról szájra hirdetett és még mindig beszéd tárgyát képező rósz hir — valódisága, vagy valótlansága miben létele kide5*