Képviselőházi napló, 1878. VII. kötet • 1879. május 28–november 5.

Ülésnapok - 1878-160

390 160. országos ülés november 5. 1870. mondotta azt, hogy külföldi nő, magyar állampolgárrali házasság által, a magyar állampolgárságot nyeri meg, ahhoz képest következetesen kívánta kimondani abban azt is, hogy a magyar állampolgárságot azon nő elveszti, a ki nem magyar állampolgárhoz megy férjhez; azonban ezen eszmét, t. i. azt, hogy akkor szűnik meg a magyar nőnek állampolgársága, ha ő egy külföldi, vagy más államjogi kötelékbe tartozó férjhez megy nőül, ezen szövegezés ki nem fejezi. Én ennélfogva felolvasva módosítványomat. bátor leszek azt utóbb értelmezni. Módosítványom igy szól: „Elveszti magyar állampolgárságát azon nő, a ki más állam polgárához megy férjhez." Engem ugyanis nem elégít ki ezen tágabb elvre nézve azon módosítvány, a melyet az előttem szólott t. képviselő ur beadott, mert én csak az esetben vélem a nőnek magyar állampolgárságát elvonatni, hogy ha az eg3^ idegen, egy más állam polgárához megy férjhez, nem pedig akkor is, ha olyanhoz megy férjhez, a ki igaz, hogy a magyar államnak nem polgára, de esetleg — a mi gyakran megtörténhetik — más államnak sem polgára. Ez előfordulhat nemcsak akkor, a mikor valaki magát pl. egy más állam kapcsolatából elbocsáttatja, a nélkül, hogy a magyar, vagy más állam kapcsolatába felvétessék; hanem a mai szabad költözködés! viszonyok köztt megtörténhetik, hogy valaki ide bejő és itt házasságot köt s pl. a modern felfogás szerint, nem szervezett állam polgára, vagy oly terület lakosa, mely semmi kapcsolatban a többi államokkal nem áll. Ez esetben, ha egy magyar nő oly férjhez megy, ki egy államnak sem polgára, elveszíti saját állampolgárságát a nélkül, hogy egy más állam kötelékébe felvétetnék, vagy odatartozóvá válnék. Ennélfogva én ismételve azon alapelvre vezérelve vissza e §. értelmét, hogy a magyar nő, csak akkor veszíthesse el állampolgárságát, ha olyan férjhez megy nőül, a ki más állam kötelékébe tartozik, ha pedig más állam kötelékébe nem tartozik, az esetben a nő a magyar állampolgárságot megtarthassa; bátor vagyok e módosítványt a t. háznak elfogadásra ajánlani. Márkus István jegyző (olvassa Csider Koroly módosítvány át). Pauler Tivadar igazságügyminister: A 35. §. egyáltalában elfogadott elvnek kifejezése, t. i. azon elvnek, hogy a férj a család feje és az asszony férjének állapotját minden tekintetben követi. Valamint tehát a nő férjének czímét, rangját, jogait, ugy a házasság által állampolgárságát is elnyervén, ez által idegen ember családjának tagjává válik s itten állampolgárnő lenni mindaddig megszűnik, mig ezen kötelék feloldatik, vagy más módon az eredetileg érvénytelennek bizonyulva, az egyik esetben ipso jure, a másik esetben visszahonosítás által az állampolgárságot visszanyeri. Minthogy az elvet a 35. §. határozottan kimondja, én annak megtartását ajánlom. Csanády Sándor: Én a tárgyalás alatt levő 35. §-t nemcsak gyöngédtelennek és méltánytalannak tartom a nőkre nézve, de igazságtalannak, sőt végrehajthatatlamiak is; mert megtörténhetik például, hogy egy nő férjhez megy s ugyanazon nőnek birtokai vannak Magyarországon, a férj beköltözik hazánkba: kérdem, mily alapos oknál fogva lehet az ily nőt megfosztani magyar állampolgári jogától? Meggyőződésem az, hogy kevesíteni kell azok számát, kiktől az állampolgárság elvétetik. Én elfogadom Hevessy képviselőtársam módosítványát. Gulner Gyula: Ugy gondolom, hogy az igazságiigyminister ur nem értette teljesen Csider t. barátom módosítványát, mert habár ő az eredeti szerkezetet azon szövegben, mint a bizottság ajánlja, fenntartani óhajtja, az igazságügyininister ur Csider t. barátomnak azon érvelése ellenében, hogy az nem meríti ki a fennforogható eseteket, egyáltalában semmi érvet nem hozott fel, sőt épen azon érvére, mely felszólalásának alapul szolgált, a t. igazságügyi minister ur nem is refiectált. Csider Károly t. barátomnak módosítványa semmi egyebet nem akar, mint elkerülni azon esetet, hogy egy magyar nő, a ki olyanhoz megy férjhez, a ki egyetlen állam kötelékébe sem tartozik, ki legyen annak téve, hogy férjének állapotát követve, egyetlen állam kötelékébe se tartozék azért, mert a magyarból kiesik és férje egyetlen állam kötelékébe se tartozik. Ez a különbség, a mely Csider módosítása és a törvényjavaslatnak 35. §-a köztt van. Én, t, ház, azt, hogy ily eset bekövetkezhessek előnyösnek nem tartom és ezért én a 35. §. helyett, habár általában véve mindannak helyességét belátom is, a mit a t. igazságiigyminister ur mondott, de miután e törvényt codificáljuk, okvetetlenül szükséges gondoskodni arról, hogy eleje vétessék annak az eshetőségnek, a melyre az indítványozó ur rámutatott. Én tehát e paragraphus helyett, mint ennél praeeisebbet és azon eshetőségnek elejét vevőt, Csider t. képviselőtársam indítványát pártolom* {Helyeslés halfelöl.) Elnök: Szólásra senki sem lévén feljegyezve, a vitát berekesztem. A beadott két módosítvány egyike Hevessy Benedek képviselő uré, mely szerint a 35. §. meg volna toldandó a következő szavakkal: „ha annak férje különben nem Magyarországon lakik", másodika pedig Csider Károly képviselő uré, mely szerint a 35. §-ban