Képviselőházi napló, 1878. VII. kötet • 1879. május 28–november 5.

Ülésnapok - 1878-135

32 1S5. országos ülés május 28. 1879. szúrassanak, Nem jeleztem tehát szükségesnek, de ha valakit megnyugtat, elfogadhatom. f A mi pedig azt illeti, a mit Pulszky Ágost t. képviselő ur proponált, azok után, a miket a most előttem szólott t. képviselő ur elmondott, igen furcsán ép arra fektette okoskodását, hogy nem helyes, hogy az mondassék, közigazgatási hatóság, mert fennálló törvényeink szerint — idézíe az 1870. törvényt és más törvényeket — e negyedik bekezdés tekintetében illetékes az alispán, az ötödik bekezdésre nézve pedig a a szolgabíró; ugy látszik tehát, hogy Pulszky Ágost képviselő ur felfogása szerint is a törvények megmondták, melyek illetékesek. De azt tartom, hogy az egyes tisztviselők jog- és ügyköre törvényeinkben meg is van határozva és ha nem volna meghatározva, akkor épen nem tudnám helyes törvényalkotási eljárásnak tekinteni, hogy esetleg egy beszállásolási törvényjavaslat alkalmából a közigazgatási tisztviselőknek általánosan megállapított jogköre összezavartassék. {Helyeslés a jobboldalon) Ezt én igen helytelen eljárásnak tartanám és ép azért ismétlem, hogy én a szöveget, ugy a mint van, elfogadhatónak tartom, s magam is rá fogok szavazni, hogy ellentét ne legyen a két minister közt; s csakis az esetben, ha az el nem fogadtatnék, ajánlom módosítványomat, melyet ezennel írásban is beadok. (Helyeslés.) Beöthy Algernon jegyző {olvassa a módosítást) : „A 9. §. negyedik bekezdésének első sorában e szó elébe: „közigazgatási", teendő: „a fennálló törvények értelmében illetékes." Úgyszintén az ötödik bekezdésnek első sorában e szó elébe „közigazgatási" teendő ,,a fennálló törvények értelmében illetékes." Baross Gábor: T. ház! Azon kifogásokban, melyeket Pulszky Ágost t. képviselőtársam a törvényjavaslat ezen rendelkezése ellen emelt, megvallom őszintén, nagy mértékben osztoznom kell, és pedig azért, mert tettleg ugy áll a dolog e szakaszban, valamint különösen a 20. §-ban, hogy a hatósági körök meghatározása nem egészen tiszta ; a mennyiben oly kifejezések használtatnak, melyeket a mi közigazgatási terminológiánk alig ismer. Másfelől, t. ház, pl. mindjárt a 9. §-nál beáll az eset, hogy itt községekről van szó, de községek alatt a törvényhatósági joggal felruházott városok is értetnek s itt mindjárt feltűnik a kifejezés incorrectsége, és kitűnik az, hogy a gyakorlati életben mindenesetre külön rendeleti intézkedésre lesz szükség. Pulszky Ágost t. képviselőtársam nem is akarván több ellentétet felhozni s orvosolni akarván e hiányt, beadta módosítványát, mely szerint az alispán, illetőleg a sz. kir. városokban a polgármester lenne kiteendő, mint intézkedő hatóság. Boesánatot kérek, én nem találom orvosoltnak ezen módosítvány által, mert ha csak ennyit akar felvétetni, akkor e& kevés, a mennyiben a szolgabíró más hatáskörrel bir, mint a rendezett tanácscsal biró városban a hasonló hatóság, t. i. a polgármester. De ugyanő már nem tudna intézkedni abban, a miről a t, képviselő ur később említést tett. Továbbá, ha elfogadtatik azon módosítvány, nem is lehetne azt végrehajtani minden egyes pontjában ; mert mindenegyes szakaszban, hol a községek köztti különbség szerint van az intézkedésről szó, elő kellene sorolni mindazon közegeket, a melyeknek kötelességük ezen törvény értelmében eljárni. Ez ismét oly csoportosítás volna, és nehézzé tétele a szövegezésnek, melyet a magam részéről nem tudnék elfogadni. Említés történt HorvátSzlavonországokról és azok közigazgatási berendezéséről. Ez nem képezne nehézséget, mert a szolgabírónak és az alispánnak megfelelő közeget igen könnyű volna Horvát-Szlavonországban találni. A határőrvidéken természetesen más a közigazgatási beosztás. Már most én azt találnám czélszeriínek, hogy meghagyassék ezen kifejezés és egy külön szakaszban osztályozzuk a teendők szerint azon hatóságokat, a melyek hatáskörébe tartozik az ezen törvényjavaslat szerint való intézkedés. E mellett elérhetnők még azt is, t. ház, hogy miután az 1870. XLI1. t.-cz. az alispánnak külön hatáskört szab a katona beszállásolás tekintetében, miután az 1876: VI. t.-cz. nek Pulszky Ágoston képviselőtársam által hivatkozott 58. §-a felebbezés tekintetében egészen másképen intézkedik, mint valóban teljesen hiányosan ezen törvényjavaslat 20. §-a. Annálfogva azon egy szakasz betoldása teljesen eloszlatná a nehézségeket és kizárná annak lehetőségét, hogy a közéletben külön kellene mindenféle hatósági közegek hatáskörét és működési körét szabályozni. Ennélfogva én azt volnék bátor indítványozni a t. háznak, méltóztassék a t. ministerelnök ur módosítványát addig és ezen szakaszba befogadni, mert mégis csak közelebb meghatározza a közeget és azután megengedni azt, hogy ezen szakaszban a közigazgatási közegek külön osztályozása megtörténhessék. Pulszky Ágost: T. ház! Mihelyst biztosítva lenne Baross Gábor képviselő ur indítványa s ez által az, hogy a törvényjavaslat végére külön szakasz lesz felvéve, azon esetben két módosításomat rögtön visszavonnám. De a míg ilyen indítvány írásban nincs beadva, addig biztosítékom nincsen és addig módosítványaimat nem is lehet visszavonnom. Ormay Károly: Én azt hiszem, hogy ez nem fődolog, a miről most szó van, hanem az csak mellékes dolog akart lenni és a mi ezen bekezdés főczéíja volt, az elmellőztetett. Itt ugyanis, t. ház, szerény felfogásom szerint az, hogy ezen illetékességi összeütközésnél a polgári