Képviselőházi napló, 1878. VII. kötet • 1879. május 28–november 5.

Ülésnapok - 1878-159

159. országos illés november 4. 1879. 375 hazánkfia, magyar állampolgári jogától tökéletesen elüttessék. Szilágyi t. képviselő ur még arra is hivatkozott, hogy minden nemzetnek van ilyen törvénye. Én megengedem ezt; de lelkemből meg vagyok győződve, hogy nincs egyetlen egy nemzet a világon, a mely, ha oly feltűnő egyénisége lett volna, a milyen egy században talán csak egy lehet, hogy akármikor egy ilyen törvényjavaslatot meghozni képes és bátor lett volna. (Helyeslés a szélső baloldalon.) Ezen két okból én a törvényjavaslatból a 32. §-t kihagyatni kérem. Elnök: Szólásra nem lévén feljegyezve senki, a vitát berekesztem. T. ház! Mielőtt szavazásra bocsáttatnék a kérdés, fel fognak olvastatni a beadott módosítványok és pedig legelőször azon módosítvány, melyet Simonyi Ernő képviselő ur beadott. Baross Gábor jegyző (olvassa). Elnök: Következik Gulner Gyula képviselő ur módosítványa. Baross Gábor jegyző (olvassa). Elnök: Következik Hegyessy Márton képviselő ur módosítványa. Baross Gábor jegyző (olvassa). Elnök: T. ház! Legelőször fog szavasás történni a 32. §-ra a bizottság szövegezése szerint. Ha ez el nem fogadtatnék, felteszem a kérdést: Méltóztatik-e a t. ház elfogadni a 32. §-t Simonyi Ernő képviselő ur módosítványa szerint. Ha ez sem fogadtatnék el, akkor következnék a szavazás Gulner Gyula képviselő ur új szövegezésére. Ha ez elfogadtatnék, akkor elesik Hegyessy Márton képviselő ur indítványa. Ha azonban ez sem fogadtatnék el, akkor Hegyessy Márton képviselő ur indítványa fog szavazás alá bocsáttatni. Irányi Dániel: T. ház! Én a szavazás sorrendjéhez kívánok szólni. (Halljuk!) En azt gondolom, hogy a szerkezetnek el nem fogadtatása esetén, első kérdés az lesz, hogy kihagyassék-e ezen §., minthogy különben ki nem hagyatása esetén, elesnénk azon lehetőségtől, hogy Gulner Gyula képviselő ur módosítványára és Hegyessy Márton t. képviselőtársam indítványára szavazhassunk. (Helyeslés a szélső baloldalon.) Elnök (felolvassa a házszabályok 163. %-át): „163. §. Legelőször a központi, majd a különbizottsági javaslat s ennek nem létében, vagy el nem fogadtatása esetében, az alapul szolgáló javaslat, vagy indítvány jön szavazás alá; azután sorban vétetnek elő a hozzá közelebb álló módosítványok, végre az ellenindítvány s ennek netaláni módosítványai " E szerint tehát az alapul szolgáló javaslat, vagy indítvány után, a hozzá közelebb állóra kell szavazni, nem pedig a távolabb állóra, (HelyesKÉPVH. NAPLÓ 1878—81. VII. KÖTET. lés a jobboldalon.) T. ház! Felteszem a kérdést: (Halljuk!) Azon képviselő urak, kik a 32. §-t a bizottság szövegezése szerint elfogadják, kérem, hogy méltóztassanak felállani. (Megtörténik.) A többség nem fogadja el. Kérem most azon képviselő urakat, kik a 32. §-t Simonyi Ernő képviselő ur módosítványa szerint elfogadják, méltóztassanak felállani. (Megtörténik.) Nem fogadtatik el. Kérem azon képviselő urakat, a kik ezen szakaszt Gulner Gyula módosítványa szerint elfogadják, méltóztassanak felállani. (Megtörténik.) A többség ezen §-t Gulner Gyula képviselő ur módosítványa szerint elfogadja s igy Hegyessy Márton képviselő ur indítványa elesett. Bátor vagyok most már megjegyezni, hogy az eddigi 32. §. most már a 31. §. lesz. Simonyi Ernő: T. ház! Még tegnap, midőn a 32. §-hoz egy módosítványt volt szerencsém tenni, bejelentettem, hogy azon esetre, ha az nem fogadtatnék el, akkor egy új §-t fogok a 32. §. után indítványozni. (Halljuk!) En, t. ház, nem tudok magamnak más fogalmat képezni ezen §-ról, a mely most elfogadtatott, mint azt, hogy ez a politikai menekülteknek száműzetése miatt van ide iktatva. Azonban ez tagadásba hozatott ugy a ministerium részéről, mint az egyesült ellenzék több szónoka részéről, kik több hévvel pártolták a kormány előterjesztését, mint maga a kormány s azt vitatják, hogy ezen intézkedés hasznos a hazára. Én ugyan nem tudtam megérteni, miben áll a haszon a hazára nézve, de lehetséges, hogy mindamellett meg van benne ez a haszon. En nem ellenzem, hogy a hazára nézve hasznos törvén}~ek alkottassanak akkor is, ha én azok hasznát belátni nem tudom. Azt mondta az egyesült ellenzék egy szónoka, hogy Kossuth Lajos, ha tudná, hogy oly törvény hozatik, mely rá nézve sújtó ugyan, de a hazára nézve hasznos, pártolná azt. Tökéletesen igaz s én is pártolnám; de részemről nem tudom belátni, hogy mi haszon van a szóban lévő intézkedésben. De meglehet, hogy vau benne haszon; azt azonban, hogy a politikai menekülteknek lehetővé tétessék, hogy megalázás nélkül magyar állampolgároknak tarthassák magukat, azt hiszem, senki sem fogja kétségbe vonni, hogy helyes. Ha tehát ez helyes, lehetne talán egy rövidke szakasz által megmenteni a dolog ezen oldalát. Hiszen, ha a politikai menekültekre nézve kimondatik, hogy tiz évi távollét után elvesztik a magyar állampolgárságot, mint már valaki megjegyezte, Andrássy is megszűnt volna magyar ember lenni; (Ellenmondás.) meglehet, hogy néhány hónap hiányzott a tiz évből. (Egy hang a baloldalról: Akkor nem volt alkotmány!) En 48