Képviselőházi napló, 1878. VII. kötet • 1879. május 28–november 5.

Ülésnapok - 1878-158

348 15$. országos ülés november 5 1S?». tátott végre mindenüti, — hogy öt évig kellett benn laknia és község kötelékében lennie. De odáig terjeszteni ki e megszorítást, a hová igy absolute seholsem terjesztetik ki, hogy tudniillik kimondatnék, miszerint semmi viszonyok köztt sem lehet e törvény hozás tagja az, a ki itt nem született, ezt helyesnek, czélhoz vezetőnek nem tartanám s azért a módosítványt el nem fogadhatom. Különben a t. képviselő ur különös veszélekre is utalt, felhozván, hogy ezzel az érethetnék el, hogy a törvényhozás többsége olyanokból állna, kik nem Magyarországon szü­lettek. Már bocsánatot kérek, ez egy felől lehe­tetlen már csak azért is, mert hogy a törvény­hozás többsége ily emberekből áilhassoi roppant tömeges honosításnak kellene bekövetkeznie, de még sokkal inkább lehetetlen aa, hogy a válasz­tó.; többsége ugy alakulhasson, hogy meg válassza­nak oly törvényhozási tagokat, kiknek íöbbsé e nem Magyarországon született. {Mozgás a szélső balon.) Hisz méltóztatnak tudni, hogy százezrek és százezrekre megy a választók száma. No már hogy annyi idegen honosíttassák akár egyik, akár a másik módon, azt úgy hiszem, felteim, még sem lehet. Kérem tehát az eredeti szöveg elfogadását. (Helyeslés johbfi lö'l.) Elnök: Szólásra nem levén feljegyezve többé senki, a vitát berekesztem. Mielőtt a kérdést fel­tennem, bátor vagyok a t. házat figyelmeztetni, hogy a 15. §. első bekezdése ellen nem tétetett semmi ellenindítvány, az első bekeztést tehát elfogadottnak nyilvánítom. A második bekezdésre nézve két módosítvány adatott be; az egyik Vészter Imre képviselő úré, a ki e szavakat: „azonban kivéve a 17. §. esetét" töröltetni kéri és a másik pedig Simonyi Ernő képviselő úré, a ki a második bekezdést követ­kezőkép akarja szövegezni: „a honosított ezen naptól kezdve magyar állampolgár; a törvény­hozás tagja és a korona tanácsosa azonbam Csak benszülőtt magyar állampo'gár lehet." Kérem azon képviselő urakat, kik a 15. §. második bekezdését a honosítási bizottság szöve­gezése szerint elfogadják, szíveskedjenek felállani. (Megtörténik.) A többség elfogadja s e szerint a beadctt két módosítvány elesik. Baross Gábor jegyző (olvassa a 16. %-t). Teleszky István: T. ház! Ezen szakasz azon dispositiója helyett, hogy: „az idézés kel­tétől számítandó egy év alatt az eskü letétele végett nem jelentkezik", arra nézve a honosítási okirat hatályát veszti, nagyon egyszerűen meg­érthető indokokból azt vagyok bátor indítványozni, hogy e szó helyett: „keltetői" tétessék: „kéz­besítésétől ", mert meglehet, hogy különben az illető az egész egy évi határidőn belől tudomással nem bir a honosítás megtörténtéről és úgy a honosítás elvesztését meg sem akadályozhatja, (Altalános helyeslés.) Márkus István jegyző' (olvas): A 16. %< második sorában e szó helyett: „keltétől", tétes­sék: „kézbesíié-étől". Elnök: Méltóztatnak elfogadni? (Elfogadjuk!) E szerint a Í6. §. az eredeti szöveg szerint Teleszky István képviselő úr módosításával fogad'atott el. Baross Gábor jegyző (olvassa a 11. §* második bekezdését). Elnök: T. ház! A 17. §. első bekezdése elfogadtatott, nődön a 3. §. tárgyaltatott. Beadatott azonban az alkalommal b. Lipthay Béla képviselő úr által egy módosítvány, melynk tárgyalása mostanra halasztatott. Ez indítvány oda terjed, hogy a 17. §. második bekezdése töröltessék. Tisza Kálmán mraisterdnök: T. házi Az indok, a miért ezen dispositió a törvény­javaslata felvétetett? az, mert általános elv, hogy minden honpolgárnak valamely község kötelékébe kell tartozni s a törvényjavaslat alkotásánál, én b'galább, azon nézetből iud.dtam ki, hogy a leg­egyszerűbb, legtermészetesebb és egyátalában az ország Jóvárosára nézve kssebbítő vagy érdek­sértő nem lehet, ha azok, kik rendkívüli és ki­váló érdemek miatt honos íratnak, addig, mig más község kötelékébe tel nem vétetnek, az ország fővárosa kötelekébe tartozóknak tekintetnek. És bocsásson mcir nekem a módosítványt tett igen t. képviselő úr. abban jogsérelmet a fővárosra nézve nem látok; mert igen is megsértése volna és lehetne nem a főváros érdekeinek, hanem jo­gainak, ha kormányintézkedés utján szándékoltat­nék ily dolog éíetbe léptettetui: De méltóztassék nekem megbocsát ni azt, hogy a törvényhozás ezt ne decretálhassa, habár magának a főváros nak is előleges megkérdezése és hozzájárulása nélkül, azt részemről el nem fogadhatom. Mert, ha minden egyes ecetben az állíttatnék fel, a mire mutatkozik néhol hajlam, hogy a törvény­hozás ne hozhasson törvényt egyik, vagy másik közvetlenül érdeklettnek előleges beleegyezése nélkül, akkor a törvényhozás lehetetlenné válnék egyfelől és másfelől megfordítaná azon hataliuí irányokat, a melyek szerint, mégis mindenek felett a törvényhozásnak kell állani. Én mon­dom, hogy miután egyfelői jogsértést nem láthatok, másfelöl nem hiszem, fiogy a főváros érdekébe ütköznék az, sőt a dolog természetéből folyónak tekintem a magam részéről, hogy azok, a kik a haza iránt szerzett rendkívüli érdemek folytán honosíttatnak, a mennyiben más község kötelékében nincsenek, a főváros kötelékében legyenek; kérném ezt elfogadni már azért is, mert nem tudom, minő más község kötelékébe lehetne őket méltányosan és helyesen utalni;

Next

/
Thumbnails
Contents