Képviselőházi napló, 1878. VII. kötet • 1879. május 28–november 5.

Ülésnapok - 1878-157

157. országos ülés október 31. 1879. 817 lis volna a magyarral. Ajánlom módosítványomat elfogadás végett. {Helyeslés a baloldalon.) B. Mednyánszky Árpád jegyző (olvassa Veszter Imre, módosítványát): „A 8. §. 1. pontja elé tétessék a következő új pont: „A ki igazolja elbocsáttatását azon állam kötelékéből, melyhez eddig tartozott, a mennyiben ily elbocsátás azon állam törvényei szerint lehető." Tisza Kálmán ministerelnök: T. ház! Az előttem szólott t. képviselő ur maga is hivatkozott arra, hogy e tárgy már tegnap elvében megvitattatott. Szerencsés voltam azon alkalommal saját nézetemet kifejteni s megvallom, semmi indokot sem találok arra, hogy tegnap kifejtett nézetemet megváltoztassam. Különben is nemcsak arról van itt szó, a mit a t. képviselő ur ma is felemlített, hogy valaki, a ki más államnak is polgára, honosíttassák Magyarországon, mert, hiszen a honosítás nem kötelezettség, hanem csak lehető bizonyos feltételek mellett és igy a báromolható veszély ez irányban elhárítható. De tegnap is a kérdésnek másik oldalát hangsúlyoztam — s most is bátor vagyok azt mondani, hogy ez irányban megczáfoiva nem érzem magamat, — hogy ha az mondatnék ki, hogy más állam polgára magyar állampolgár nem lehet, annak nem tekintetik ; megfordítva annak, ki született magyar állampolgár, adatnék meg a lehetőség, hogy egyszerűen az által, hogy felvéteti magát más állam kötelékébe, kimenjen a magyar állampolgárság kötelékéből. Én erre úgy állami szempontból, mint az állami tekintély és a jogkör szempontjából nagyobb súlyt fektetek, mint a másikra, a mi ellen, — mondom, — miután a honosítás úgy is csak permissiv, orvoslást találni veszély esetében lehet. Kérném tehát e módosítványt mellőzni. (Helyeslés jobbftlőL) Teleszky István: T. ház! A 8. §. 1-ső pontjára vagyok bátor a t. háznak egy módosítványt ajánlani. A 8. §. 1. pontja igy szól: ,. 1. saját hazája törvényei szerint jogeselekvési képességgel bir, vagy, ha ennek hiányát atyjának, vagy gyámjának beleegyezése pótolja." Mindenekelőtt a „jogcselekvési képességgel" szó helyett a már korábbi törvényeinkben következetesen használt „cselekvési képesség" szavakat kívánom tenni. Másodszor kihagyatni kérem e szavakat: I;

saját hazája törvényei szerint" mert megengedem, hogy a cselekvési képesség első sorban saját hazája törvényei szerint Ítélendő meg; de lehetnek rendkívüli körülmények, a hol nem saját hazája törvényei szerint, — talán saját korábbi hazája nem is tudatik, — hanem állandó lakhelyének törvényei szerint Ítélendő meg a cselekvési képesség. Végre harmadszor e szavak helyett: „ha ennek hiányát atyjának, vagy gyámjának beleegyezése pótolja", e szavakat óhajtom tenni: „ha ennek hiányát törvényes képviselőjének beleegyezése pótolja"; mert lehetséges, hogy a cselekvési képesség korlátoltatik oly körülmények által, hogy az illető nem áll atyai hatalom, vagy gyámság, hanem gondnokság alatt, tehát azon generikus kifejezést akarom felvétetni, a mely alatt az atyai hatalmat gyakorló atya, gyám és gondnok értendő. Ennélfogva a módosított szöveg következőképen hangzanék: „1. cselekvési képességgel bir, vagy ha ennek hiányát törvényes képviselőjének beleegyezése pótolja." (Helyeslés.) Antal Gyula (olvassa a módosítványt). Csanády Sándor: T. ház! Én nekem a 8. §. 2. bekezdésére nézve van egy irályi észrevételem. Azt tartom, hogy e kifejezés: „a község által kilátásba helyeztetik", lehet németből fordítva, de magyarul egyáltalán nincs. Ennélfogva én óhajtanám, hogy e kifejezés helyett a következő tétessék: „a község által megígértetett." Mednyánszky Árpád b. jegyző' (olvassa a módosítványt). Irányi Dániel: T. ház! Éti magam is azt tartom, hogy valaki nem lehet egyszerre két államnak polgára, mindamellett nem járulhatok azon indítványhoz, melyet Veszter Imre képviselőtársam tett, hogy csak azon idegen honosíttassák Magyarországon, a ki amaz államtól, a melyből elköltözik, elbocsátási bizonyítványt hoz. Én azt tartom, t. ház, hogy azon idő, a midőn az ember, a polgár a földhöz — bár legyen az saját anyaföldje is — kötve volt, elmúlt. Vannak kötelezettségei, de azon kötelezettségeket csak is azon állam követelheti tőle, a melynek területén lakik, a hol van; de hogy egy más állam az ő előbbi kötelezettségét számba vegye, vájjon teljesítette-e előbb azon kötelezettségeket, melyekkel előbbi hazája iránt tartozott, arra én nem tartom Magyarországot, vagy más államot kötelezettnek. Különben is méltóztassék figyelembe venni, mi következik ebből. Lehetnek menekültek, a kik Magyarországba jönnek, derék becsületes emberek, a kik belátva azt, hogy hazájukba többet vissza nem térhetnek, Magyarországon kivannak megtelepedni; hát ezeket ne fogadhassuk be Magyarország polgárai közzé csupán azért, mivel őket az előbbi hatalom, a muszka pl. nem akarja elbocsátani? Vagy pedig lehetnek olyanok, kik védkötelezettsegüknek előbbi hazájukban nem tettek eleget. Vannak olyan vétségek és bűnök, a melyek miatt a nemzetközi szerződéseknél