Képviselőházi napló, 1878. VII. kötet • 1879. május 28–november 5.
Ülésnapok - 1878-157
157. országos ülés október 31.1879. 3^5 elrendelni, nehogy bármely esetben praecedenst képezhessen az, hogy ily jelentések ex abructo tárgyalhatók legyenek. Tisza Kálmán ministerelnök: T. ház! Az, hogy általános és állandó gyakorlat az, hogy ily jelentés kinyomattassék és kiosztassék, nem áll. Engedelmet kérek, hogy emlékeztessem a t. képviselő urat oly esetekre, hogy élő szóval és még nem is Írásban előterjesztett jelentések azonnal is tárgyaltattak. Azonban semmi kifogásom sincs az ellen, ha ezen esetben a rendes gyakorlat megtartatik és a t. ház, a jelentés kinyomätását és szétosztását rendeli el. Elnök: A jelentés ki fog nyomatni és szétosztatni. Minthogy holnap ünnep van, holnapután pedig vasárnap, talán helybenhagyja a t. képviselőház, hogy a javaslatot, mely holnap, vagy holnapután a képviselő urak kezei közt lesz, hétfőn mindjárt tárgyalás alá vegyük. (Helyeslés.) Tehát holnap, vagy holnapután kiosztatni s hétfőn napirendre fog felvétetni a javaslat. Következik a 7. §. Baross Gábor jegyző (olvassa a 7. %-t). Antal Gyula: T. ház! A 7. §-ra vonatkozólag inkább csak styláris módosítványt vagyok bátor benyújtani, kérve a t. házat, hogy azt elfogadni méltóztassék. Legelőször is a 7. §-nál ezen szó előtt „nejére" álló „törvényes" szót fölöslegesnek tartom. De nemcsak én tartom ezt fölöslegesnek, hanem maga a törvényjavaslat is, mert ezt 26. §-ában, midőn azt mondja, hogy „az elbocsátás kiterjed az elbocsátott férfi nejére" fölöslegesnek tartotta kitenni, hogy „törvényes" nejére. Ez magától értetődik, tehát ezen szónak kihagyását indítványozom. (Helyeslések.) Ugyancsak ezen §. 2. sorában az van mondva: „és atyai hatalom alatt lévő kiskorú törvényes gyermekeire." Az 1870. évi XX. törvényczikk világosan definiálja az atyai hatalmat és megmondja, hogy kik állanak atyai hatalom alatt. Megmondja: hogy állanak a törvényes és törvényesített gyermekek. A mi törvényjavaslatunk, melyet most tárgyalunk, megmondja világosan azt is, hogy törvényesítés által lehet megszerezni az állampolgárságot; igy tehát én ezen 7. §-nál a második sorban lévő „gyermekei" szó előtti „törvényes" szót, mint szintén fölöslegest, kihagyatni indítványozom. Vannak, kik azt tartják — és a sajtóban is volt szó erről, — hogy fölösleges a „kiskorú" szó is, miután minálunk megtörtént törvény hozásilag az, mit én ugyan, ha mindjárt törvényben van is, nem fogok osztani soha, mert, ha valaki k ; skorú egész betöltött 24. életévéig, én a kiskorúságot kiterjeszteni nem fogom, hanem az osztrák jog szerint az atyai hatalmat fogom kiterjeszteni. De, minthogy a magyar törvény szerint, mely jelenleg fennáll, a kiskorúságot kiterjeszteni lehet, ennélfogva én azt meghagy andónak tartom, de a „törvényes" szavakat mindkét helyen töröltetni indítványozom. Péchy Jenő előadó: T. ház! A 7. §. első sorából kihagyatni indítványozott „törvényes" szónak kihagyását, a bizottság nevében szintén elfogadom; hanem a 2. sorban a „gyermekeire" előtt előforduló „törvényes" szónak kihagyását nem vélem elfogadandónak, azért, mert lehetnek oly kiskorú törvényes gyermekek, kik nincsenek atyai hatalom alatt, tehát a 2. sorban a „törvényes" szót bennhagyandónak vélem. Hoffmann Pál: T. ház! Én a ministerelnök, illetőleg az igazságügyminister úrhoz bátorkodom egy kérdést intézni. Ugyanis a törvényjavaslat azt mondja, hogy egyformán megszerzik a honpolgárságot a honosított férfi neje és az atyai hatalom alatt lévő kiskorú törvényes gyermekek. Minthogy arra nézve: kik állanak atyai hatalom alatt és kik nem, a különböző jogok és különböző törvények, különböző intézkedéseket foglalnak magukban; Franeziaországban, Németországban másképen van a kiskorúság fogalma megszabva és az apai hatalom iránt is különböző intézkedések állanak: azt kérdem tehát, hogy minő jog szerint Ítélendő meg, hogy a honosítandónak gyermekei atyai hatalom alatt állnak-e vag)~ nem ? megitélendő-e a magyar jog szerint, vagy megítélendő azon jog'szerint, a mely alatt íaddig az illetőállott; mert lehetséges, hogy van neki gyermeke, a 'ki felett ott atyai hatalommal birt és a honosítás után talán nem lesz felette atyai hatalma. Én tehát bátor vagyok kérdezni, hogy itt az atyai hatalom alatt levő törvényes gyermekek fogalmának megállapítása a magyar jog szerint, vagy a honosítandónak addigi joga szerint Ítélendő- e meg? Scitovszky János; T. ház! Én a hetedik §-hoz azon módosítványt vagyok bátor ajánlani, hogy a mennyiben a gyámsági törvény megkülönbözteti az atyai hatalom alatt levő és nem levő kiskorúakat, a mennyiben azon elv lett itt a kiskorúakra kiterjesztve, a mi a második §-ban leszármazás alatt neveztetik, a mennyiben itt lehetnek olyan kiskorú gyermekek is, a kik atyai hatalom alatt nem állanak, én ezekre is kiterjeszteni akarván ezen szakasz hatályát, kérem az „atyai hatalom alatt levő" szavak kihagyásával, a szöveget ilykép megállapítani: „A honosított férfi által szerzett magyar állampolgárság kiterjed törvényes nejére és kiskorú törvényes gyermekeire. " Esetleg, ha Antal G-yula képviselő ur módosítványa elfogadtatnék, akkor a szövegből a törvényes szó kihagyandó. Baross Gábor jegyző (olvassa a módosítványt).
