Képviselőházi napló, 1878. VII. kötet • 1879. május 28–november 5.
Ülésnapok - 1878-156
l&ít. orszíigos iilís oktőbor 30. lS75f. 311 jutott volna az ily rendkívüli érdemeket szerzett egyének hoiifiúsítása ellen felszólalni, vagy érdemeiket kisebbíteni akarná. Különben, bármely szempontból tekintessék is a fenforgó vitás kérdés, annyi kétségtelen és a kormány által sem tagadható, hogy a beterjesztett törvényjavaslat által az országgyűlésnek évszázadokon át gyakorolt joga megcsonkíttatni szándékoltatik. Én a mai viszonyok köztt s tekintve éppen Magyarország közjogi helyzetét, egyáltalában nem tartom opportunusnak s tanácsosnak a törvényhozás részéről, hogy a maga jogairól lemondjon, {Élénk helyeslés balfelöl) akár nagyobb, akár kisebb fontosság tulajdonittassék is egy már általa tényleg bírt jognak, (Helyeslés balfelöl) hogy a parlament önként, a maga hozzájárulásával, a nélkül, hogy az ország érdekei ezt igazolnák, e jogáról lemondjon. (Helyeslés balfelöl) S miután erős meggyőződésem szerint az ily rendkívüli honfiúsítás leghelyesebben az országgyűlés által történik; miután a rendkívüli érdem csak úgy ismertetik el méltán, ha az ország mindhárom törvényhozási faktorának a nyilvánosság ellenőrzése melletti hozzájárulásával törvénybe foglaltatik: nem látok okot fenforogni arra, hogy a létező jog megcsorbittassék és a végrehajtó hatalom jogköre, a törvényhozási hatalom rovására kiszélesittessék. (Élénk helyeslés balfelöl.) B. Liptay Béla: Lemondok azon élvezetről, hogy a discussió terén felhozottak és nevezetesen a gr. Apponyi által indítványozott javaslattal szemben mondottakra refleetáljak. Lemondok ezen élvezetről a discussió ily előhaladott stádiumában. Ha mégis felszólalok, ennek oka az, hogy oly indítványt vagyok teendő, melyet tekintetbe kell venni akkor, midőn a törvényjavaslatnak tárgyalás alatt lévő §-a szavazásra fog bocsáttatni s mely indítvány talán reá fog mutatni azon körülményre, hogy megtörtént,— talán hinni akarom, — figyelmen kívül hagyás által, de meglehet, czélzatos eljárással, hogy a kormány részérő] beterjesztett törvényjavaslatban oly törvényhozási intézkedések és törvények ignoráltatnak, melyeket még a törvényhozó testületnek is respectálni kell mindaddig, mig ezen törvényhozási intézkedések, mások által nem pótoltatnak s a törvény nem módosittatik. A 17. §-nak második bekezdésében a következők foglaltatnak: „Ha az ekképen honosított valamely belföldi község kötelékébe való felvételért még nem folyamodott, községi illetősége egyelőre Budapesten lesz." Nem terjeszkedve ki arra, hogy vájjon e szakasznak első bekezdése a szavazás megejtése folytán miként fog módosulni, akár egy, akár más irányban, ezen bekezdés mindenesetre megmarad s igy szükséges, hogy észrevételemet megtegyem az iránt, hogy KÉPVH. NAPLÓ 1878—81. VII. KÖTET. ez úgy, a mint van, meg nem maradhat és pedig azért, mert a községek rendezéséről szóló 1874: XVIII. t. ez. módosításáról hozott 1876: V. törvény czikk, nevezetesen annak 1. §-a azon intézkedést foglalja magában, hogy minden honpolgárnak valamely község kötelékébe kell tartozni; a 8. §. pedig akként intézkedik, hogy a községbe való felvétel felett, további felebbezés kizárásával, a község határoz. A törvény tehát elismerte a községnek azon autonóm jogát, hogy a községi kötelékbe való felvétel iránt maga határozzon és pedig oly módon, hogy ez ellen, még felebbezésnek sincs helye; de ha ezen törvény ignorálásávala jelen törvényjavaslattal, mintegy octroyáltatik a fővárosra az, hogy azon honpolgárok, kik akár ő Felségének, akár a módosítás értelmében talán a törvényhozásnak hozzájárulásával rendkívüli és a törvények mellőzésével honfiúsittatnak, ezeknek illetősége már is Budapestre decretáltatik, ez által a fővárosnak törvény által biztosított ugyanazon autonóm joga csonkittatik, mely szerint azok felett, a kik kötelékébe kivannak lépni és nem laknak ott, a maga belátása szerint intézkedjék. (Ugy van! balfelöl,) Megengedem, hogy a főváros, különösen akkor, hogy ha a törvényhozás magának azon jogot fenntartja, hogy ily rendkívüli esetekben a törvény némely pontjának mellőzésével a honfiúsítást decretálandja, meg fog hajolni a közvélemény és törvényhozás előtt; de erre a fővárost ily módon kényszeríteni jogunk nincs. Ha méltóztatnak a községek, vagy a fővárosnak jogát csorbítani, c tekintetben külön törvénynyel igenis a törvényhozás intézkedhetik, de igy csak per tangentem intézkedni szerintem nem lehet. Ennek következtében tisztelettel kérem a t. házat, hogy a 17. §. második bekezdésének általam javasolt törlését elfogadni méltóztassék. Baross Gábor jegyző (olvas): „A 17. §. második bekezdése: Ha az ekképen honosított valamely belföldi község kötelékébe való felvételért még nem fobvamodott, községi illetősége egyelőre Budapesten lesz", — töröltessék. Elnök: T. ház! Midőn gr. Apponyi Albert a 6. és 17. §-t együtt kívánta tárgyalni, akkor ezt tette azon indokból, mert a törvényjavaslat ő Felsége által kívánja a honosítást eszközöltetni bizonyos esetben, gr. Apponyi Albert pedig az országgyűlés által, mely indítvány ha elfogadtatnék, szükségkép a 17. §-nak is ehhez képest kellene módosulnia. A 17. §. azonban még egyéb intézkedéseket is tartalmaz, nevezetesen van még más két bekezdése is, mely külön tárgyalást igényel. Ennélfogva én azt gondolom, hogy most méltóztassanak érveléseikkel csupán a 6. szakaszra szorítkozni és e 6. szakasznál dől el 40
