Képviselőházi napló, 1878. VII. kötet • 1879. május 28–november 5.

Ülésnapok - 1878-135

p^ 135. ersüágos ülés májns 2S. 1879. kötelességemnek tartottam ezt felhozni. És én kérem is önöket, kik az 1867: XII. t. czikket alapul akarják tekinteni, — én részemről azt nem tekintem alapnak és én azért alkotmányos eszközökkel annak megváltoztatására törekszem; de önök mondom, kik azon törvényczikket alapul tekintik, ne engedjék becsempésztetni ezen fogalmat lassan-lassan törvényeinkbe, mi ellen barátaim.valamintén is, kötelességünknek fogjuk tartani mindig felszólalni. Ne engedjék meg hogy mindig alább és alább sülyedjen az 1867-ben fentartott jog és a nemzeti érzület. Azért, a mint mondám, ha azon módosítást, melyet beszédem elején Írásban már be is adtam, önök nem is fogadnák el: én azt óhajtanám, hogy épen a t. kormányt támogató párt tagjai közül álljon fel valaki s védelmezze ezen módosítást, mert az ilyen módosítás megtételét, melyet az 1867: XII. t. ez. követelt. épen azoktól várhatjuk leginkább, kik az 1867: XII. t. czikket meg akarják tartani. Én részemről szükségesnek tartottam ezen módosítványt beadni és kérem is a t. házat, hogy méltóztassék azt elfogadni. [Élénk helyeslés a szélső balon.) Elnök: A módosítás fel fog olvastatni. Molnár Aladár jegyző (olvassa): A törvényjavaslat czímének elején ezen szavak: „a közös" hagyassanak ki és azok helyébe tétessék: „a magyar". Márkus István előadó: T. ház! Mint a véderőbizottság előadójának, legyen szabad megjegyeznem, hogy — mint a képviselő ur is megjegyezte — ezen kifejezés előfordul már több törvényünkben, de előfordul fogalmilag az 1867: XII. t. czikkben is, mert azon hadsereg, mely a közösnek nyilvánított hadügyet képviseli, nem lehet más, mint közös hadsereg, s akár kihagyjuk a módosítás szerint ezen kifejezést „közös", akár nem, a hadsereg így is, ugy is a törvény értelmében közös marad. Én ennélfogva nem látok okot arra, minthogy különben is, mint előadónak az eredeti szöveghez kell ragaszkodnom, hogy a módosítványt elfogadjam. (Helyeslés.) Szende Béla honvédelmi minister: T. ház! E kérdés már többször felhozatott itt a házban, és emlékszem, hogy akkor is, midőn ezen kifejezés „közös hadsereg" először felhozatott, vita fejlődött ki. De álljon a dolog bármiként, én azt hiszem, hogy ezen alkalommal ezen kérdést itt hosszasan vitatni nem volna ezélszerü. Ha ennek a fogalomnak a t. képviselő ur oly nagy jelentőséget tulajdonít, lesz más alkalom, a hol ezt megvitatni lehet, de én azt hiszem, hogy tartsuk meg ezen czímet, a melyet már más alkalommal is felvettünk, annyival is inkább, mert nem fogadhatnám el azon módosítást, hogy a „közös hadsereg" helyett tétessék azon kifejezés „magyar hadsereg", mert itt nemcsak magyar hadseregről van szó, hanem a mig azon viszonyok közösek, mig a monarchia seregei egy parancsnokság alatt állanak, nagyon természetes, hogy megtörténik és meg is kell hogy történjék, hogy nemcsak magyar hadcsapatok szállásoltatnak el az ország területén. Azért kérem a t. házat, hogy tartsa meg a véderő-bizottság általjavasolt szövegezést. (Helyeslés a jobboldalon.) Elnök: Miután senki sincsen, a ki a kérdéshez hozzászólni kivan, kérem azon képviselő urakat, a kik „a közös hadsereg (hadi tengerészet) és a honvédség beszállásolásáról szóló törvényjavaslat" czímét az eredeti szövegezés szerint Madarász József képviselő ur módosítványa ellenében elfogadják, méltóztassanak felállani. (Megtörténik.) A czímet a többség változatlanul elfogadta és igy Madarász József képviselő ur módosítása elesik. Baross Gábor jegyző (olvassa az 1—3. %%-at

r melyek észrevétel nélkül elfogadtatnak. Olvassa a 4. §-f). Baross Gábor: Bátor vagyok a t. képviselőház figyelmét felhinú arra, hogy a törvényjavaslatban mindig csak a községek vannak említve és pedig akképen, hogy mint pl. az 5. §. c) pontja alatt csak a községek vannak elősorolva, pedig ezt én azért nem tartom kielégítőnek, mert ez alatt a kifejezés alatt: községek, a szab. kir. városok nem értetnek. Ugyanis az 1871: XVIII. t. ez. világosan kimondja, hogy mik a községek ? t. i. a rendezett tanácsú városok, a nagy és kis községek, holott a szab. kir. városokról más törvény, t. i. az 1870: XL. t. ez. intézkedik. Nehogy tehát ez egyfelől alkalmat szolgáltasson a félreértésre, s nehogy másfelől mindenütt módosítást kelljen tennünk e szakasznál, a hol a katonák beszállásolásáról van szó, arra kérem a t. házat, hogy méltóztassék kimondani, hogy mindenütt, hol községekről van szó, a szab. kir. városok is értetnek az alatt és azért, kérem, méltóztassék intézkedni arról, hogy a „község" kifejezés alatt „szab. kir. város is értessék. Módosításom azért a következő (olvassa) : „A 4. §. igy hangzanék: Az ezen törvényben előforduló „katonaság" kifejezés alatt a hadi tengerészet és a honvédség is értendő, a „község" kifejezés alatt pedig a törvényhatósági joggal felruházott város is értetik. Márkus István előadó: T. ház! Azt hiszem, hogy lényegileg nem kell kifogást tennem ezen módosítás ellen s csak azt kívánom megjegyezni, hogy a bizottság ezen gyakorlatban levő törvényes terminológiánál fogva „község" alatt a királyi városokat is értette, s ezért történt, hogy a törvényjavaslat szövege nem említi fel ezeket külön. Ezen állításom mellett legyen szabad felhoznom, hogy a törvényhatóságok rendezéséről szóló törvény fentartja a kin-