Képviselőházi napló, 1878. VII. kötet • 1879. május 28–november 5.

Ülésnapok - 1878-156

156. országos ülés október 38. 1879, 295 zatok, a melyek a törvényjavaslat több szakaszában szétszórva vannak, résziirt tartalmi módosítások is foglaltatnak benne, részint indítványoztatnak új tételek, a melyek a törvényjavaslatban nincsenek. Hogy az ember mindezekhez hozzászólhasson, vagy hogy lelkiismeretesen szavazhasson, szükséges, hogy nemcsak a beadott módosítvány, hanem az egyes illető szakaszok is, melyekre e módosítvány vonatkozik, figyelembe vétessenek Én, részemről nem vagyok azon helyzetben, hogy egy hallás után rögtön, lelkiismeretesen akár a módosítvány mellett, akár ellene szavazhassak. Kérem tehát a t. házat, méltóztassék a módosítványt figyelembevétel végett a honosítási bizottsághoz utasítani, hogy az, ugy a beadott módosítványt, mint a törvényjavaslatnak illető szakaszait tárgyalás alá vegye

. [Helyeslés balfelöl) Dárday Sándor: T. ház! Ha Hoffmann Pál t. képviselő ur módosít ványa csak a 3. §-ra vonatkoznék, azon helyzetben lennék, hogy nem volnék kénytelen ezen §-hoz módosítványt terjeszteni be. A mennyiben Hoffmann Pál képviselő urnak indítványa e 3. §-t érinti, teljesen egyetértek vele, hogy t. i. midőn ipso jure szereztetik meg az állampolgárság, az sem az apáé. sem az anyáé. E részben tehát bátorkodom egy módosítványt beterjeszteni. A mi pedig Hoffmann Pál képviselő urnak azon módosítványát illeti, a mely több paragraphusra vonatkozik, én sem lennék azon helyzetben, hogy egy hallásra a fölött határozhatnék. Csak egyet említek; Hoffmann Pál képviselő ur az állampolgárságnak egy egészen új szerzési nemét hozza javaslatba. Est a fölött egy hallás után Ítéletet hozni képes nem vagyok. A módosítvány azonban tulajdonképen nem a 3. §-ra vonatkozik, hanem Hoffmann képviselő ur azt a 19. §-sal hozza kapcsolatba. Én tehát azon esetre, hogy ha a t. ház most e«yelőre csak a 3. §. és az arra beadott módosítványok fölött fog határozni, bátorkodom a következő módosítványt beterjeszteni: [Olvassa.) „Leszármazás által megszerzik az állampolgárságot a magyar állampolgár törvényes gyemekei és a magyar állampolgárnő törvénytelen gyermekei, mindkét esetben akkor is, ha a születés helye a külföldön van." E szavakat: „atyjuk állampolgárságát, vagy pedig az anyjuk állampolgárságát" a szövegezésből kihagytam. Bátor vagyok módosításomat benyújtani. Márkus István jegyző' [olvassa Dárday Sándor módosítványát): Simonyi Ernő; T. ház! Én nem akarok a Hoffman Pál képviselő úr által benyújtott indítványhoz részletesen hozzászólani, hanem arra vagyok bátor figyelmeztetni a t. házat, hogy nemcsak ezen oldalról, hanem a túloldalról is, oly részről, a melyet általában gyanúsítani nem KÉPVH. NAPLÓ 1878—81. VII. KÖTET. lehet, kimondatott az, hogy ezen indítvány felett egy hallásra ítéletet mondani nem lehet; de azt hiszem, hogy ha oly helyzetbea vagyunk, hogy ^gy hallásra Ítéletet mondám' nem lehet, ennek orvoslása nem abban áll, hogy egy másik szakaszhoz, a mely felett ítéletet mondani lehet, módosítványt nyújtsunk be, a többit aztán mellőzzük. Hanem a logikai következetesség abban áll, hogy fogadjuk el Hoffman képviselőtársam initiatióját és Molnár Aladár képviselő ur indítványát, hogy a módosítvány figyelembe vétel és tárgyalás végett, utasittassék vissza a bizottsághoz. Nem a jogügyi bizottsághoz kívánom e módosítványt utasíttatni, hanem a honosítási bizottsághoz; és ezt csak azért mondom, mert tegnap Hoffman képviselő ur azt kívánta, hogy a jogügyi bizottsághoz utasittassék és ma is hangsúlyozta, hogy a jogügyi bizottságban szakemberek vannak. Én nem vettem részt a honosítási bizottság megválasztásában, de tagjai ellen kifogásom nincs és épen azon megnyugvással hagyom ezen ügyet kezében, mint a jogügyi bizottságéban. Házszabályaink azt mondják, hogy, ha nem volna világos a törvényjavaslat, utasittassék vissza azon bizottsághoz, a mely előterjesztette. Ha nem akarjuk azt állítani, hogy az imbecillis, képtelen bizottság, nem lehet ezen ügyet más bizottsághoz utasítani. [Helyeslések) Ennélfogva kérem a t. házat, méltóztassék a módosítványt a honosítási bizottsághoz utasítani, a mint azt Molnár Aladár képviselő ur indítványozta. [Helyeslés a baloldalon és szélsőbalon.) Tisza Kálmán ministerelnök: T. ház! Én nem kívánom tagadásba venni azt, hogy lehetnek esetek, mikor valamely módosítványt az illető bizottsághoz kell utasítani újabb tárgyalás és megfontolás végett; de ily általánosságban felállítani azon elvet, hogy, ha valaki egy complicált módosítványt nyújt be, akkor azt mindjárt vissza kell utasítani az illető szakaszokkal a bizottsághoz, nézetem szerint annyit tenne, mint minden törvény alkotását lehetetlenné tenni; mert hála Istennek körülbelül 400-au vagyunk s minden perczben tehet valaki egy-egy complicált módosítványt [Ellenmondások a baloldalon) s ha azokat mindig feltétlenül viszautasítjuk a bizottsághoz, akkor törvényt alkotni nem lehet. De én különben is úgy emlékszem, hogyha volt eset a bizottsághoz való visszutasításra, ez nem történt a nélkül, hogy legalább a módosítványban foglalt eszme iránt ne történtek volna a házban nyilatkozatok, mert a nélkül nem is történik a bizottsághoz utasítás, hogyha bizonyos irányzatok már itt a házban nem nyilvánulnak. [Helyeslés a jobboldalon.) Én azt hiszem, hogy ezen esetben általában nincs helye s szük38