Képviselőházi napló, 1878. VII. kötet • 1879. május 28–november 5.

Ülésnapok - 1878-156

290 156. országos ülés október 30. 187ä. Emmer Kornél előadó: Van szerencsém jelenteni, hogy az állandó igazoló bizottság mai nap tárgyalás alá vette Szeged városa második kerületében megválasztott Hermann Ottó képviselő megbízó-levelét s miután azt kifogástalannak találta, van szerencsém indítványozni, hogy a harmincz napi határidő fentartása mellett igazolt képviselőnek jelentessék ki. Elnök: Hermán Ottó képviselő, 30 napi határidő fentartása mellett, igazolt képviselőnek jelentetik ki. (Éljenzés a szélső baloldalon.) Következik a napirend. A magyar állampolgárság megszerzéséről és elvesztéséről szóló törvényjavaslat részletes tárgyalása. Baross Gábor jegyző (olvassa a törvényjavaslat czímét a honosítási bizottság szövegezése szerint). Hoffmann Pál: Bár helyeslem, hogy a törvényjavaslat czímében ki van fejezve, hogy a törvényjavaslat a magyar állampolgárság megszerzéséről és elvesztéséről szól, miután nem lehet föladata a törvényjavaslatnak a honpolgári jogok fölött intézkedni. Nem teszek legalább nagy észrevételt és kifogást ezen szó ellen „állampolgárság", ámbár e részben, a mint értesülünk a nyilvános közlönyök utján, voltak aggodalmak; hanem bátor vagyok javaslatba hozni, hogy ezen szó helyett „állampolgárság" egy nálunk szokottabb, divatozóbb vétessék a törvényjavaslatba, t. i. a „honpolgárság" szó. Ismétlem nem látok valami nagy dolgot abban; csakhogy ez valamivel szokottabb s régibb idő óta használt kifejezés s ennélfogva bátor vagyok indítványozni, hogy a czímben az „állampolgárság" kifejezés helyett ez tétessék: „honpolgári minőség". Baross Gábor jegyző (olvassa Hoffmann Pál wódosítványát). Tisza Kálmán ministerelnök: Ép úgy, mint az előttem szólott képviselő ur, valami lényeges nagy dolgot én sem látok benne, de mivel itt a magyar államról van szó, azt hiszem az „állampolgírság" jobb kifejezés. (Jobb! a jobboldalon.) Lényeg nincs benne, de én mégis arra kérem a t. házat, méltóztassék a meglevő kifejezést megtartani, habár, mondom, nem vitiálja a dolgot az ellenkező sem. (Helyeslés a jobboldalon) Elnök: Kérdem azon képviselő urakat, kik az eredeti czímet megtartani akarják, méltóztassanak felállaii. (Megtörténik.) A többség megtartja az eredeti ezímet. Baross Gábor jegyző (olvassa az első §-t). Veszter Imre: T. ház! A jelen törvényjavaslat nem zárja ki, vagy legalább nem korlátozza azon lehetőséget, hogy például egy orosz alattvaló lehessen egyszersmind magyar állampolgár és egy magyar állampolgár lehessen egyszersmind példáid szerb, osztrák, vagy német alattvaló; szóval megengedi, vagy legalább nem korlátozza a kettős, vagy többszörös állampolgárság lehetőségét. Ezt azonkívül, hogy a magyar ember önérzetét sérti, nem aeceptálhatom azért sem, mert ez a politikai jogokkal és kötelezettségekkel való visszaélésekre nyújt alkalmat és a magánjog terén is roppant bonyodalmakat és igen veszedelmes complicátiókat idézhet elő. így például, ha megengedtetik a kettős állampolgárság, megtörténhetik, hogy valaki egy és ugyanazon napon választ Pozsonyban és Bécsben országgyűlési képviselőt; vagy lehet valaki a szerb scupstinának tagja s egyszersmind Magyarországon is gyakorolhat politikai jogokat és politikai befolyást. A kettes állampolgárság esetéu, ha a két állam egymással háborúba keveredik, akkor a kettős állampolgár baj és veszedelem nélkül állampolgári hűségének egyik állam irányában sem felelhet meg. Ha velünk harczol, és az ellenség megfoghatja, mint hazaárulót ott akasztják föl; ha pedig ellenünk fordítja fegyverét, itt lövik főbe, (Madarász József közbeszól: Itt nyugdíjazzák!) pedig mindkét esetben csupán állampolgári kötelességét teljesíti. A kettős állampolgárság továbbá a katonakötelezettség kijátszásának is válhatik eszközévé. A kettős állampolgár, ha választhat a köztt, hogy katonakötelezettségének itt, vagy máshol feleljen meg, akkor módjában van mindkét államot kijátszani, vagy azt választani, hol a katonáskodás alól könnyebben kibujhatik. Ha itt idézik sorozásra, arra hivatkozik, hogy ő franczia, vagy olasz állampolgár; ha ott keresik: a magyar állampolgársággal védekezhetik s mint katonaszökevényt, külön speciális, e tárgybani nemzetközi szerződések hiányában, egyik állam sem követelheti a másik államtól. Ép oly szembeötlők azon összeütközések, a melyek a kettős állampolgárságból a magánjog terén is keletkezhetnek. Ha pl. egy magyar állampolgár, a ki egyszersmind osztrák állampolgár is, az Ausztriában dívó és érvényben lévő törvények értelmében ott civilis házasságra lép, akkor annak, mint egyszersmind magyar állampolgárnak ugyanezen házasságából származott gyermekei, Magyarországon törvénytelenek. Ha pedig, az ily ember Ausztriában végrendelkezve, ott meghal, annak örökhagyói minősége, végrendelkezési képessége, a végrendeletnek érvénye, vagy érvénytelensége, nem a magyar, hanem az osztrák törvények szerint fog elbíráltatni. Szóval, alig van kérdés a magánjog terén, a melyből a kettős állampolgárság korlátlan megtartása mellett a legkülönbözőbb, a legszövevenyesebb bonyodalmak ne keletkezhetnének. Azonban, t. ház, mentül tüzetesebben foglalkoztam és foglalkozom ezen kérdéssel,