Képviselőházi napló, 1878. VII. kötet • 1879. május 28–november 5.
Ülésnapok - 1878-155
ejgg 155. országos Ölés egy napot kijelölni, a mely napon a képviselőház olhatározza, hogy tárgyaltatik-e, vagy nem az indítvány. Miután ez oly nevezetes kérdés, hogy mindnyájan óhajtunk biztos tudatában lenni annak, hogy hát melyikünk értelmezése a helyes, kérem a t. elnök urat, — és ez magán nézetem, — hogy adandó alkalommal, ha a képviselőháznak lesznek olyan napjai, a mikor ez iránt ülést tarthat, legyen szives minél előbb ez indítványt napirendre tűzni. Elnök: T. ház! Én bátor voltam megjegyezni, hogy a házszabályok értelmében ez indítvány kinyomatandó, a tagok köztt szétosztandó és tárgyalás végett annak idején napirendre tűzendő; én azonban azt hittem, hogy miután már e kérdés megbeszéltetett és a ház nézete egyhangúlag megállapodott abban, hogy ilyenforma indítvány elfogadandó volna, azért kérdeztem a t. háztól, hogy kiván-e ragaszkodni a házszabályokhoz, vagy pedig ez esetben most attól eltér. De mint látom, a t. ház a házszabályoknak ezen rendelkezésétől nem akar eltérni, az indítvány tehát ki fog nyomatni, a t. ház tagjai köztt szét fog osztatni és annak idejében napirendre tűzetik. {Helyeslés.) A vallás- és közoktatásügyi minister ur kivan szólni. Trefort Ágoston vallás- és közoktatásügyi minister: T. ház! Ezennel van szerencsém benyújtani a következő törvényjavaslatot: A kir. József-műegyetem és az állatgyógyintézet állandó elhelyezésére Budapesten emelendő államépületekről és az erre megkívántató költségek fedezéséről szóló törvényjavaslat. Kérem a t. házat, méltóztassék ezen javaslatnak kinyomatását elrendelni és azt előzetes tárgyalás végett a pénzügyi bizottsághoz utasítani. Elnök: A törvényjavaslat ki fog nyomatni, a ház tagjai köztt szét fog osztatni és előzetes tárgyalás végett a pénzügyi bizottsághoz utasittatik. Az inítvány- és interpellátiős - könyv fog felolvastatni. Baross Gábor jegyző': Az indítvány-könyvben újabb bejegyzés nem foglaltatik. Az interpcllatiós-könyvbenkétinterpellatió van bejegyezve. Az egyiket október 27-én Kautz Gyula jegyezte be: a német birodalmi kormánynyal megindított vám- és kereskedelmi tárgyalások iránt, a kereskedelmi ministerhez ; a másikat október 28-án Helfy Ignácz: a külügyek vezetésében beállott változások tárgyában, a ministerelnökhöz. Elnök: Az ülés végén, a szokott időben fogják az illető képviselő urak interpellatiójukat megtehetni. Van szerencsém a t. háznak jelenteni, hogy a véderő bizottság megalakult, elnökévé választoktóTicr 29. 1879. ván Tisza László képviselő urat, jegyzővé Márkus István képviselő urat. Ez alkalommal ismételve kérem azon osztályokat, a melyek eddig még, meg nem alakultak, hogy talán az ülés után megalakulni igyekezzenek. Ugyanerre, kérem a könyvtári bizottságot is. Tudom, hogy az osztályoknak alakulása nem épen nagyon sürgős; de méltóztassanak figyelembe venni azt, hogy az osztályok és a bizottságok könyvét nem lehet nyomtatás alá bocsátani, míg mindnyájan meg nem alakultak. Ha egyéb okból nem, már ez okból is kérem az illető osztályokat, hogy megalakuljanak. Következik a napirend: a magyar állampolgárság megszerzéséről és elvesztéséről szóló törvényjavaslat általános tárgyalása. Ha a t. ház, az illető bizottság jelentését felolvasottnak méltóztatik tekinteni, akkor az első szó az előadó urat illeti. Péchy Jenő előadó: T. ház! Midőn, mint a honosítási bizottság előadója, a magyar állampolgárság megszerzéséről s elvesztéséről szóló s a bizottsághoz utasított s az által letárgyalt törvényjavaslatot a t. képviselőháznak elfogadás végett ajánlani szerencsém van, bátorságot veszek magamnak röviden e törvény szelleméről általanosságban s annak kiválóan hazánkra kiható jelentőségéről s fontosságáról megemlékezni, összahasonlítva annak lényegét más művelt államok hason törvényeivel is Meg méltóztatnak bocsátani, ha elsőben is azon meggyőződésemnek adok kifejezést, hogy a benyújtott törvényjavaslat, bár egyes rész-; léteiben kifogásolható s javítást igénylő lehet, általánosságban oly hézagpótló s az a közvélemény oly régi kívánalmának tesz eleget, miszerint bátran elmondható, hogy kormányunk égetőbb, érezhetőbb sebet nem orvosolhatott volna, mint mikor az állampolgárság s az azzal járó jogok megszerzésének s elvesztésének, s általában a honosításnak, a honfiúsításnak eddig hézagos kérdéseit, törvény által szabályozni szándékozza. E meggyőződés nyilvánult országszerte azon érdeklődésben, melyet a törvényjavaslat felkeltett, azon örömteljes hangulatban., melylyel az fogadtatott s e meggyőződés engedi nekem is remélnem, hogy a törvényjavaslat a t. ház által is örömmel üdvözöltetik s az, mely mint említem, egyes részleteiben kifogásolható lehet, általánosságban egyhangúlag elfogadtatik. Az állampolgárság, jogaival s kötelezettségeivel, magában véve oly fontos s az egyes államok viszonyainak, közjogi természetének alávetett s azok által korlátolt fogalom, melyet egyöntetűen szabályozni alig lehet s gyakorlatilag csakis nemzetközi törvény által lenne egyöntetűen megoldható. E korlátozottságnak alá
