Képviselőházi napló, 1878. VII. kötet • 1879. május 28–november 5.

Ülésnapok - 1878-153

246 153. országos ülés október 24. 1879. ságnak Csernatony Lajos képviselő ur által beadott kérvényét, melyben állandó évi segélyért esedezik; végül Torontálmegye besenyei választópolgárainak Vécsey Tamás képviselő ur által beadott kérvényét, melyben a kincstári területekre vonatkozó telepítvényi törvényjavaslat beterjesztését kérik. Ezen kérvények a kérvényi bizottsághoz utasíttatnak. Egyéb előterjesztése az elnökségnek nincs. Péchy Jenő a honosítási bizottság előadója: T. képviselőház ! Van szerencsém a honosítási bizottságnak, a magyar állampolgárság megszerzéséről és elvesztéséről szóló törvényjavaslat tárgyában, elkészült jelentését, az újonnan szövegezett törvényjavaslat és a különvélemény kapcsán, tisztelettel beterjeszteni. Kérem a t. házat, méltóztassék annak kinyomatását, kiosztását és •A?, osztályok mellőzésével való napirendre tűzését elrendelni. Elnök: A t. ház méltóztatik elhatározni, hogy a beterjesztett jelentés kinyomassák és kiosztassék ; a napirendre tűzés iránt pedig most, vagy más alkalommal méltóztatik határozni? Tisza Kálmán ministerelnök: T. képviselőház ! Bátor vagyok kérni, minthogy a kinyomatás remélhetőleg sokáig tartani nem fog, hogy ezen törvényjavaslat tárgyalására már most méltóztatnának a napot meghatározni, még pedig a házszabályoknak is megfelelőleg jövő keddre; vagy ha ezt nagyon korainak méltóztatnak tartani, jövő szerdára javasolnám a tárgyalás kitűzését. {Helyeslés. Felkiáltások: Szerdára!) Elnök: Á t. ház tehát a tárgyalást jövő szerdára méltóztatik kitűzni? B

4 Kemény Gábor, föld mivel és-, iparés keresk. minister: T. képviselőház! Van szerencsém négy törvényjavaslatot benyújtani, úgymint: a Bosznia és Herczegovinával való közös vámegyesület létesítéséről; a Martinschizza, Buccari, Portoré, Zengg és Carlopago szabad kikötőknek az osztrák-magyar általános vámterületbe vonásáról; Isztria vámkülzetének és Dalmátiának az osztrák-magyar általános vámterületbe vonásáról; végre Broodi vámkülzetének megszüntetéséről. Kérem a t. házat, méltóztassék mindezen törvényjavaslatok kinyomatását, a tagok köztt való kiosztását és előleges tárgyalás végett a közgazdasági bizottsághoz való utasítását elrendelni. Elnök: A ház a benyújtott törvényjavaslatok kinyomatását és a közgazdasági bizottsághoz való utasítását elrendeli. Következik a napirend: Jelentése az állandó pénzügyi bizottságnak „a budapesti sugárúton, a nagy körúton és annak három-bárány-utczai kiágazásán, az 1881. évi június hó 10-ik napján túl, 1891. évi június hó 10-ik napjáig emelendő építmények adómentességéről" szóló törvényjavaslat iránt. Első szó az előadó urat illeti. Máriássy Sándor előadó: T. ház! A jelen törvényjavaslattal a főváros főközlekedési vonalait képezendő sugárúton és nagy körúton, a legközelebbi tiz év alatt emelendő új építményeknek, oly adómentesség szándékoltatik nyújtatni, melynek utján nemcsak a főváros kívánatos fejlődése mozdítható elő, hanem egyszersmind ugy az állam, mint a magán vállalkozók érdeke is kölcsönösen támogattatik. A főváros építkezése terén az utóbbi évek alatt beállott pangás, a sajnosán ismert általános üzleti és értékviszonyokban, megtalálja kellő magyarázatát; de kettősen nehezítve, sőt lehetlenítve van az építkezés épen a sugárúton és a nagy körúton, hol annak idejében rendkiviil magas értékviszonyok közt sajátíttattak ki a házak és a telkek. Ezen állapoton kivan némileg könnyíteni a jelen törvényjavaslat és épen azért bátorkodom a törvényjavaslatot a pénzügyi bizottság jelentése értelmében, a t. ház figyelmébe ajánlani. [Helyeslés.) Tors Kálmán: T. ház! A beterjesztett törvényjavaslatot elfogadom. Egyúttal azonban van szerencsém egy határozati javaslatot benyújtani, melynek, midőn rövid indokolását előadnám, bátorkodom annak meghallgatására kérni a t. ház türelmét. A beterjesztett törvényjavaslat nem tartalmaz semmi újat. Két érvényben levő törvényünknek, az 1871: XLII. és az 1875: IV. t-cz.-nek újabb tiz évre leendő meghosszabbítását czélozza, nevezetesen azon határozatait, melyek a főváros némely területén emelendő épületeknek 1881. nyarán lejárandó adómentességére, illetőleg adókedvezményben való részesülésére vonatkoznak. A czél, mely felé a törvényhozás e kedvezmények megállapításával törekedett, az volt, hogy az által az építkezési kedv ösztönöztetvén, Budapest minél előbb birtokába jusson ama fő közlekedési ereknek, melyeket a sugárút és nagy körút elnevezés alatt ismerünk s melyeknek szükséges és hasznos voltát egy ország fővárosánál senki nem tagadhatja. Azonban, midőn a nagy körútra vonatkozó törvényjavaslat meghozatott, 1871-et irtunk. Ez az az év, a mikor a vállalkozási szellem sem az előtt, sem az után nem tapasztalt arányokat öltött, lázas tevékenységgel működött, valóságos túltengésbe jutott s szédelgéssé fajult, melynek inkább zabolára volt szüksége, mint sarkantyúra. Érezni látszott ezt a törvényhozás maga is, s hogy számolt a rendkívüli körülményekkel, mu-