Képviselőházi napló, 1878. VII. kötet • 1879. május 28–november 5.

Ülésnapok - 1878-141

182 141. országos ülés jtisins 6. 1878. Ezen kérdésekre vonatkozólag, bátor leszek a tényállást a következőkben előadni. Kiadatván a képviselőháznak szóban levő határozata a kormánynak, a kormány áttette az ügyet az igazságügyministeriumhoz, a mely is átnézetvén az iratokat, azon meggyőződésre jutott, hogy miután közvetlen és főtettesekül Waring testvérek tűnnek ki azon iratok alapján, legalább Ők vélelmezhetők azoknak : okvetetlenül szüksé­ges egy külföldi és pedig angol jogi tekintély véleményét a követhető eljárásra és annak lehető sikerére nézve kikérni. E czélból Wingat-tel közöltettek ezen iratok; természetes lévén, hogy azoknak összeállítása lefordítása, és belőlük egy kivonatnak készítése bizonyos időt igényelt. Az illető angol jogtudós határozottan kimondta azon véleményét, hogy a külügyi eljárásnak Waring testvérek ellen való megindítása, az ada­tok alapján bizonynyal ezélszerütlen volna; de sőt az o meggyőződése szerint nem is volna eszközölhető. Ezen véleményt az igazságügy­miuister ur kiadta a kir. főügyésznek, a ki az igy vett nézetet is áttanulmányozván, nyilatkozott és azon jelentést tette az igazságügyminister úrhoz, hogy miután az ellen, a ki ugy tekinthető az iratok szerint, mint fő és közvetlen tettes a kereset meg nem indítható, minden egyebek ellenében pedig támpontokat nem lehetne másból nyerni, mint esetleg épen azok vallomásaiból, de a kitul vallomásokat az angol jogvélemény szerint követelni nem lehet: ez megerősíti régebben vallott azon véleményében, hogy itt bűnügyi eljárásnak belőve egyáltalában nem lehet czélszerüen és eredményre való kilátással. Ehhez még csak azt kívánom megjegyezni, hogy a megkérdezett angol jogtudós a polgári keresetre nézve is ugy nyilatkozott, hogy az véghetlenül hosszas, igen költséges és eredménynyel biztató alig volna. Az igazságügyminister ur a főügyésztől jött jelentést csak rövid idővel ezelőtt kapta s ezt nekem tudomásomra hozván, még az inter­pellatió Leadása előtt pár nappal mi egyVitt abban állapodtunk meg, hogy e jelentések alap­ján már most ez ügyben határoznia kell a kor­mánynak s hozott határozatáról az 1876-diki határozatnál fogva jelentést kell tennie a kép­viselőháznak. De nem tartottuk volna ezélszeríí­nek — és az interpellatió után is e nézetben vagyok, — hogy e jelentés most az ülésszak utolsó napjaiban történjék; (Tetszés) mert habár nézetem szerint kellemetlennek és meddőnek fog is egy e fölötti tárgyalás bizonyulni, de mégis, tekintve azt. hogy ez ügy mily régóta foglal­koztatja a közvéleményt és magának ez ügynek természeténél fogva, mindennek daczára is azt -óhajtom, hogy akármi történik is. ez ne elsietve, hanem az alapos megbeszélés lehetőségével tör­ténjék. (Tetszés.) Ezekben vagyok bátor az ügy állását elő­adni, ép ugy, a mint bátor voltam a kormány­nak ez iránti szándékát a jövőt illetőleg elmon­dani, s e mellett kérem a t. házat, hogy vála­szomat tudomásul venni méltóztassék. (Helyeslés.) Komjáthy Béla: T. ház! Mint interpella­tióm előterjesztése alkalmával is hangsúlyoztam, engem az interpellatió megtételére az vezérelt, hogy ezen valóban omiuosus ügy egyszer vala­hára befejezést nyerjen és a mennyiben a t. kor­mányelnök ur mostani felvilágosításából megtud­tam azt, hogy a jövő ülésszakban alkalmam lesz netaláni nézeteimet erre nézve kifejteni és mert tudom azt, hogy a mit a ministerelnök ur most kinyilatkoztatott, azt akkor bírálat alá vehetem, a választ tudomásul veszem. (Helyeslés.) Elnök: E szerint a ház a ministerelnök ur által adott választ tudomásul veszi. Pauler Tivadar: T. ház! Néhai Tóth Antal gyermekei: Antal, József, István, Károly és Mária kérvényt nyújtottak be a képviselő­házhoz, a mely kérvényben Eder István által néhai atyjuk hagyatékából kikölcsönzött összeg­ről szóló s elvesztett" kötelezvénye elcszerzésére a szegedi kir. törvényszéket köteleztetni óhajták. A f. ház ezen kérvényt nekem adta ki azzal, hogy ezen ügyet vizsgáljam meg, és az ügynek mibenlétéről jelentést tegyek. Ezen határozat folytán felhívtam a szegedi kir. törvemyszéket, a kir. főügyészt, és az ügyészséget, hogy az ügy­iratok felterjesztése mellett, az ügynek mibenlé­téről, s a tett intézkedésekről nekem részletes tudósítást küldjenek. A felterjesztett iratok és tudósítás alapján a tényállást a következőkbea adhatom elő. (Halljuk! Halljuk!) Az Eder István elleni bűnügy már 1864-ben | vette kezdetét. Akkor ugyanis Csongrád város ! tanácsa az árvaszéknek tagjait felfüggesztette több rendellenes cselekvény és több, az árvák hátrányára hozott végzés miatt és ezek alapján azok ellen vizsgálat megindítását kérte a főispáni helytartóságnál. A főispáni helytartó &z ügyész­séget bízta meg ezzel. Az ügyészség eljárt hivatásában, de az iratokat fel nem találhatta. Feltalálható csakis a megyei tiszti ülésnek 1864. évi május 30-án hozott határozata volt, melynél fogva Eder István jogtudó ülnök ellen azért, mert magán meghatalmazásával visszaélt, és több rendellenes cselekvényt követett el, a kereset megindítása és vagyonának zár alá vétele ren­deltetett el. A vagyon zár alá is vétetett és az ingók értéke 3242 frtot tett. Mások ellen is megindittatott a kereset és a helytartótanács a megyei tiszti ülésnek határozatát felülvizsgálván, meghagyta az alispánnak, hogy először az árva­péiiztáruak kártalanítása iránt polgári per utján

Next

/
Thumbnails
Contents