Képviselőházi napló, 1878. VII. kötet • 1879. május 28–november 5.
Ülésnapok - 1878-141
170 141. országos ülés jnnins 6. 1879. Maga is azt mondja, hogy esak néhányat azon főbb elvekből emel ki, a nélkül, hogy az alapszabályok tárgyalásába bocsátkoznék. A kormánynak lesz feladata az alapszabályokat véglegesen megállapítani, az alapszabályok oly részleteire is kiterjeszkedni, a melyekre a pénzügyi bizottság ki nem terjeszkedett. A kormánynak lesz feladata ezen alapszabályokat életbe léptetni s ezzel együtt a kormányé lesz a felelősség az iránt, hogy ezen intézet a czélaak meg is feleljen. Az igen t. pénzügyminister ur, és ma Helfy Igoáez képviselőtársam azt mondják, hogy általános az óhajtás, általános a közhangulat, és nincs az iránt eltérő vélemény, hogy ezen intézet ugy, a mint terveztetik, felállittassék. Talán nem jól formulázták t. képviselőtársam és a f t. pénzügyminister ur az uralkodó hangulatot. Altalános a szükségérzet igenis, hogy a kisbirtokosok hitelszükségletén segítsünk ; általános a kívánság és az óhajtás, hogy törvényhozási eszközökkel járuljunk ezen hitelszükséglet kielégítéséhez, de az intézet felállításához való bizalom már nem olyan általános, mint azt a t. pénzügyminister ur mondotta. Vannak e házban olyanok, kik a kisbirtokosok hitelviszonyainak gyökeres javítását lehetőnek hiszik, de csak ugy, hogy a pénzügyi bizottság javaslatai figyelembe ne jöjjenek. Vannak, kik azt hiszik, hogy az intézet a czélaak bizonyos határig meg fog felelni akkor, ha a pénzügyi bizottság javaslatai keresztüívitetnek. Vannak, kik a kormánynak a 7. §-ban adott felhatalmazásban hiszik a ezélt biztosítva, mert hiszik, hogy a kormány esak olyan alapszabályokat fog helyben hagyni, melyek a czélnak megfelelnek; és vaunak olyanak is, kik mindezekben kellő garantiáját annak, hogy a felállítandó intézet a czélnak megfeleljen, még nem látják és azon példa, a mit a t. előttem szóló képviselő ur felhozott, a ki mintegy kigúnyolni akarta a pénzügyi bizottság hosszas tárgyalásait, esak azt bizonyítja, hogy a pénzügyi bizottság teljes mértékben felfogta és méltányolta azon nehézségeket és kételyeket, a melyeket egyesek a czél elérése érdekében táplálnak. A pénzügyi bizottságban tapasztalhatta a t. képviselő ur, hogy a czélt mindenki helyeselte, a ezél elérése, az ügy érdekében, mindenki egyiránt buzgólkodott, keresve a megoldás helyes módját; tapasztalhatta azt, hogy a pénzügyi bizottság maga a czélt mily nehezen látta elérhetőnek s az ilyen intézet felállítását milyen problematikus értékűnek, s mily sok feltételtől függőnek ítélte és ennélfogva azért, mert a pénzügyi bizottságban egyszer s kivételesen egy javaslat részletesen, tárgyilagosan, alaposan tárgy altatott, az ellenzék padjairól nem vártam szemrehányást. (Igaz ! Ugy van! balfeldl.) Én, t. ház, azok közé tartozom, a kik az alapszabálytervezetben felállíttatni szándékolt intézettől a kisbirtokosak hiteliigyének gyökeres javítása szempontjából nemna^^j^g^w^nyt.yárok, s azért miután az én meggyőződésem az, hogy midőn a ház egy intézet részére az országos jelleget megadja, midőn ogy intézet részére 500 ezer frtnyi államsegélyt nyújt, a mi csekély magában véve az országos jelleg megadásához képest, akkor azt hiszem, kötelességünk vitatni, kutatni azt, el fogjuk-e érni a czélt ezen intézet által: mert különben csak egy új csalódás elé vezetjük a most már igen nagy várakozásra felsrófolt közvéleményt — ez intézettel szemben. Ha az esetleg nem felelne meg a czélnak — és oly mértékben, a mint azt sokan várják: meggyőződésem szerint nem fog megfelelni, ez esetben csak fokozni fogjuk az országos intézményeink iránti bizalmatlanságot, mely az országban ugy is eléggé el van terjedve. És Helfy t. képviselőtársam, midőn azt mondja, hogy kis előnyökről, kis támogatásról van itt szó, ha ezt az 500 ezer forintra érti, a melyet az állam alapul ad, éhez még hozzájárulhatnék, mert 500 ezer frt pénzviszonyainkhoz képest sok ugyan, de tekintve az elérendő ezélt, nem sok. De midőn egy intézetnek országos jelleggel való felruházásáról van szó, azt kis támogatásnak nevezni egyáltalában nem lehet. És ez indokolja azt, a miért kötelességemnek tartom nézeteimet ez intézetre nézve elmondani. (Halijuk!) T. ház ! A felállítani tervezett intézet működése iránti kételyeim a gyakorlati életből, a jelzálog, és záloglevél-üzlet természetéből, s hazánk viszonyainak ismeretéből folynak. Előttem az, hogy ez egy új kísérlet, nem indok az elvetésre, vagy az elfogadásra; valamint nem indok a külföldi példák sem, mert ezek hasznosak az országra csak akkor lehetnek, ha a hazai viszonyokkal összhangban vannak, ha a hazai viszonyokkal nem ellenkeznek. (Helyeslés balfelöl.) Terveztetik itt, t. ház, egy központi, a kisbirtokosok jelzálog hiteligényeit közvetítő intézet és terveztetnek az ország egyes vidékein mezőgazdasági előleg-egyletek, részben mint a központi intézetnek közegei, de más részben mint önálló hitelszövetkezetek. Az elsőre, a központi intézet jelzálog-üzletének működésére vonatkozólag én azt elismerem, kogy a kisbirtoknak hitelképessége igen is van; de a jelzálogüzlet a zálogleveles törlesztési kölcsön meggyőződésem szerint a kisbirtokra nézve egyrészt igen drága, másrészt a kis hipothekákra alapított záloglevélüzlet azon költségeket, a melyekkel egy ily záloglevél-üzlettel foglalkozó organismus szükségképen együtt jár, el nem birja. Hogy bebizonyítsam azon állításomat, hogy a zálogleveles törlesztési kölcsön a kisbirtokra nézve drága, e tekintetben elég hivatkoznom
