Képviselőházi napló, 1878. VII. kötet • 1879. május 28–november 5.

Ülésnapok - 1878-140

140. országos filés június 5. 1879. 15<> vényt aláirta és a tiszti ügyész a telekkönyvi bekebelezési kérvényt benyújtotta, a kölcsön a kölcsönkérőnek azonnal készpénzben kifizettetik, melynek kamatját azután csak hat hónap múlva ntólag fizeti. Ezen berendezés eredményezte azt nálunk, hogy ott ezeu alapnak felhasználásával azon intézet a iegáldásosabban működik. Bejön & kölcsönkérő, elhozza a jegyzőtől a bizonyítványt, bejelenti, hogy pénz kell, és ha arra érdemes, okvetlenül meg is kapja. Nem volt még eset, hogy per utján kellett volna valamely követelést behajtani. Sőt jelenleg azon körülmény forogván fenn, hogy 20—30,000 frt, mint felesleg készpénz a pénztári maradvány, a mely ki nem adható ilyen módon, a melyet takarékpénztárba kell tenni, a megye azt akarja elhatározni, hogy az 500 frt maximumot felemeli talán 1000 forintra, hogy az alapíró intentiójának megfelelőleg, ezen pénz a mezőgazdasági kisbirtokos osztály által miuél inkább kimerittessék, és azt akarja, hogy ne tiz év, hanem húsz év alatt törleszthesse az illető a kölcsönt, de joga van, ha akarja, korábban is visszafizetni, mert készpénzben kapván azt, a visszafizetést bármikor teljesítheti. Ezen 100,000 frtnál nagyobb összeg kezelése kerül a megyének évenkint 600 írtba. Kap a pénztárnok ezen csekély munkáért, — mert csakugyan nem nagy a munka, — 500 frtot és kap a tiszti ügyész azon fáradságért, melyet ezen kölcsönök körül \égez, 100 frtot és megmarad évenkint 6000—7000 forint kamat-többlet szaporulat, a melylyel a vagyon szaporodik. Tagadhatlan, hogy minden igényeket ezen berendezés sem elégít ki, de mindazok, a kiknek telekkönyve rendben van, itt okvetlenül kapnak-kölcsönt, itt csak ama kisbirtokos nem kap, kinek a hagyatéki ügye, telekkönyve nincs rendezve, de a kiknek telekkönyve nincs rendben, mint az számtalan kisbirtokosnál tapasztalható, annak nem nyújthat kölcsönt, de annak jelzálog kölcsönt ezen most felállítani szándékolt intézet nem fogadhatni. (Igaz! balfelol.) Én tehát azt hiszem, hogy egy ilyen irányban tett intézkedéssel, mint a minőre rámutatni bátor voltam, lenne egyedül a dolgon, t. i. a kisbirtokosok baján segítve. Semmi másnemű intézkedés czélhoz vezetni nem fog és ha mégis a tervezett intézet jönne létre, lesz egy új bank, talán egy jó, talán egy rósz, de a kisbirtokos baján az nem segít. Azt hiszem, hogy a megyei közigazgatást Ítélje meg bárki, a mint tetszik, magam sem viseltetem valami nagy szeretettel iránta, de a törvényhatósági élet a becsület dolgában kifogás alá nem jöhet, és merem állítani, hogy a felügyeletet egy ilyen humanitárius ügy felett képes oly jól gyakorolni, mint akár a kormány, és merem azt is állítani, hogy 20—24 olyan férfi mindig fog találkozni minden megyében, a ki ezen intézet felügyeletét az alispán mellett gyakorolni szívesen fogja, (ügy van! Helyes! többfelöl.) Igen, de mondhatja bárki, hogy nincsen minden megyében Reviczky-alap. — Ez igaz. — De ha, mint ezt a törvényjavaslat akarja, 500,000 állami segély adatik egy probléma megoldására, akkor sokkal helyesebb, ha az állam azt mondaná, én adok 500,000 frtot, melyet e czélra akarok fordítani, de nem fordítom azt egy intézet alapítására, hanem folyóvá teszem a törvényhatóságok részére azon kikötéssel, hogy magáknak olyan szervezetet létesítsenek, mini) nálunk, t. i. Borsodmegyében, magát teljesen életképesnek bizonyította. Még az sem szükséges, hogy az 500,000 frt azonnal adassék ki, csak azon mértékben kell ennek kiadatni, mely mértékbeu Zalából vagy Veszprémből, vagy más megyéből az alispán jelenti, hogy ottan a megyei bizottság megszavazott például 4—5000 forintot. De, t. ház! én nem tartom azt helyesnek, hogy az államra nehezedjék ezen egész teher, nem óhajtanám, hogy az állam azon fél millión kivül is terheltessék ezen czél előmozdításánál bár megtörténhetne az is. hogy évenkint e czélr, egy bizonyos összeg a budgetbe is felveheta lenne. — De nekünk gondolkozni kell módoko ról, hogy ha ezen 500,000 nem lesz elég, —sokkal több nem fog kelleni; méltóztassanak elhinni, a kisbirtokosok nem fognak 10t> miilikat igénybe venni, ez pár millió lesz legfelebb, — de mondom én, még ezzel sem terhelném az államot, hanem azt gondolom, módja lenne annak ejthető, hogyha az első 500,000 frt az ilyen berendezésre folyóvá tétetik és az már elfogyott, akkor az állam, melynek gondoskodnia kell a fennforgó esetben adófizető polgárairól, és vigyáznia kell arra, hogy azok tönkre ne menjenek: akkor az állam, mint őre ezen ügynek, ezen elhelyezett rustical-kölcsönökre, ha elfogyott az első 500 ezer frt, kibocsáthat 500 ezer frtnyi záloglevelet, és miután itt az állam jótállása meglesz, és speciális hipotheca is lesz, e betelekkönyvezett vidéki követelésekben e papíroknak okvetlenül nagy keletök fog lenni. Ezek hasonlók lesznek a dézsmapapirokhoz; az állam ott is a visszafizetésért áll jót, és őt fedezik a dézsma-tartozások, és mégis a dézsmapapirok állanak ma még a rente-vel szemben, és minden magyar papírok közt a legmagasabb árfolyamon 85—86 frton. Pedig e dézsmapapirok csak 5%-tet papírban kamatoznak, s a kamatszelvény-adó is ki van rajok terjesztve. — Feltehető, hogy azon berendezéstől származó zálogleveleknek is, melyek az ily módon szervezett kisbirtok hitelügyéből erednek,