Képviselőházi napló, 1878. VII. kötet • 1879. május 28–november 5.
Ülésnapok - 1878-140
140. országos ülés jnnius ä. 1879. 141 alább birja az eszmének azon termékenységét, hogy ha az illető létesítő-bizottság felhasználai akarja, abból hasznosat vonhat. Hogy azonban egy ilyen vidéki intézet, sőt sok ilyen vidéki intézet létesíttethessék: szükségesnek véltem a tervezetbe felvenni, a folyó számlás hitelélvezőknek solidaritását, mely az egyest és az intézetet minden eshetőség ellen biztosítja. Ezek azon alapeszmék t. ház, a melyeket különvéleményemben egyszerűen kifejteni bátorkodtam. Most még csak annyit vagyok bátor megjegyezni, azok ellenében, a kik azt mondják, hogy hiszen a most létező.intéz.etek is nyújthatták volna ezen folyó számla-hitelt a kisbirtokosoknak s azért nem is volna szükséges külön földhitelintézet, hogy ezen ellenvetés magában véve elméletileg alapos, de gyakorlatilag fájdalom, az egész orsz&^ra nem, csítk egyes részekre áll. Mert tudomásom van arról, hogy van oly takarékpénztár Magyarországon, még pedig nem is épen magyar vidéken, hol az általunk tervezett folyószámla-hitel gyakorlatban van és az eredmény az lett, hogy nem is magyar ajkú polgártársaink igyekeztek telekkönyveiket, melyek az egész országban rendetlenségben vannak, rendbe hozni, folyó számla-hitelt nyitni és minden pénzöket, a mit nélkülözhettek, folyó számlára betenni, hogy a mikor szükségök van rá, onnan kivehessek. És e takarékpénztárak jobban boldogulnak, részvényeik folyama emelkedett és ama vidéken a földbirtok értéke is felébb ment. Ha némely vidékeken egyes takarékpénztáraknál is ily jó eredményt idézhet elő az ily folyó számlahitel ; mennyivel nagyobbat idézhet elő oly általános szövetkezet az egész országban, mely valamennyi vidéken, ha ugy akarjuk, a létező takarékpénztárakat is bevonja a szövetkezetbe; vagy olyanokat alapít, melyek az általam tervezett solidaritás alapján állván, a betevőknek nagyobb biztosítékot és nyugalmat biztosítnak. Még csak annyit jegyzek meg, hogy épen azért tartottam kötelességemnek, mint a pénzügyi bizottságnak igénytelen tagja, különvéleményt beadni, mert az alapszabály egy szakasza úgyszólván az életképességet tagadja meg a hitelelőleg-egyletektől, és ezen életképességet még inkább megtagadja a pénzügyi bizottság egyik javaslata. Ha azt akarjuk, hogy ezen intézet valósággal életbe lépjen és azon hasznot adja a kisbirtoknak, melyet tőle az ország vár és kivan: | akkor szükséges, hogy ezen intézet alapjára j nézve a vidéki egyletekre támaszkodjék és ne ezek | támaszkodjanak a központi intézetre. Hogy pedig - ezekre támaszkodhassak, oly szabályokat kell alkotni, melyek lehetségessé tegyék, hogy a vidéki egyletek magok is pénzhez juthassanak és ne csak a központból várjanak, hanem maguknak is legyen annyi pénzük, hogy még a központnak is adhassanak, hogy a központ ennek következtében eshetőleg bizonyos vidékek szükségleténekkielégítésére elég pénzzel rendelkezzék. Ezek azok, melyek engem arra birtak, hogy különvéleményt legyek bátor benyújtani; különben elfogadom általánosságban a törvényjavaslatot. {Helyeslés) Elnök: A ház engedelmével félbeszakítom a tanácskozást, a főrendiház jegyzője izenetet hozott. Báró Nyáry Jenő, a főrendiház jegyzője: Nagymélt. elnök ur, t. képviselőház! Van szerencsém jelenteni, hogy a főrendiház az erdőtörvényjavaslatra és a vizszabályozó társulatokról szóló törvényjavaslatra vonatkozólag, at.képviselőház határozataihoz hozzájárult; továbbá az 1878. közösügyi rendkívüli kiadások fedezéséről és az 1873: IX. t. ez. 15. és 16. §-ának módosításáról szóló törvényjavaslatokat elfogadta. Az ezekre vonatkozó jegyzőkönyvi kivonatokat legyen szabad a t. ház asztalára letennem. {Éljenzés) Baross Gábor jegyző {olvassa a jegyzőkönyvi kivonatokat). Elnök: E szerint az 1873. évi IX. t. ez. 15. és 16. §-ainak módosításáról, továbbá az 1878. évi közösügyi rendkívüli kiadások fedezéséről, nem különben az erdőtörvényjavaslat és végül a vízszabályozási társulatokról szóló törvényjavaslat iránt a két ház köztt eltérés nem lévén: ezen törvényjavaslatok szokott módon legfelsőbb szentesítés alá fognak terjesztetni. Tisza Kálmán ministereliiök: Minthogy már a napirend félbeszakittatott, talán méltóztatnak megengedni, hogy miután a főrendiház 1 órakor ülést tart, és a most harmadszor felolvasott törvényjavaslatok át fognak küldetni, ő Felsége által legkegyelmesebben szentesített egy törvényezikket kihirdetés végett benyújtsak. {Helyeslés) Ezen törvényezikk szól a Görögországgal 1878. deczember 16-án kötött postaszerződés beczikkelyezéséről. Kérem annak kihirdetését elrendelni. Baross Gábor jegyző (olvassa a szentesített törvényezikket). Elnök: A Görögországgal 1878. deczember 16-án kötött postaszerződésről szóló törvényezikk hódoló tisztelettel kihirdettetvén, hasonló kihirdetés végett a mélt. főrendekhez fog átküldetni. Hogy ez megtörténhessék, a mai ülés jegyzőkönyvének ide vonatkozó pontja azonnal hitelesíttetni fog. Antal Gyula jegyző (olvassa a jegyzőkönyv ide vonatkozó pontját). Elnök: Észrevétel nem tétetvén, a jegyző* könyv hitelesíttetik.
