Képviselőházi napló, 1878. VII. kötet • 1879. május 28–november 5.
Ülésnapok - 1878-139
132 139. országos ülés juains 4. 1879. vesznek tudomást arról, hogy a képviselőház mit határozott. {Helyeslés jobbfelbl.) Csanády Sándor: Előttem szólott t. képviselő ur oda méltóztatott nyilatkozni, hogy létezik már a képviselőháznak egy határozata, mely a fényűzési adókra vonatkozik. Ugy, de a most tárgyalt kérvénynek nem az a végczélja, hogy a fényűzési adók ideiglenesen szüntessenek meg, hanem az, hogy oly törvény alkottassák, melylyel az összes fényűzési adók véglegesen megszüntettessenek. Hegedűs Sándor (közbeszól): Ezt moudom én is ! Csanády Sándor: En a ház határozatát nem tartom ugyanazonosnak a törvénynyel. A ház megmásíthatja határozatát a nélkül, hogy törvényt alkotna, holott törvényeknél máskép kell eljárni. Vécsey Tamás előadó: Már a múlt országgyűlés ideje alatt is voltak hasonló tartalmú kérvények a napirenden s akkor a bizottság részletesen indokolta, hogy miután a képviselőház már utasította a pénzügyministert arra, hogy ezen adók eltörlése iránt a javaslatot az 1880-diki budget beterjesztése előtt a háznak nyújtsa be s a múlt ülésen is ily szellemben adtuk ki a kérvényeket a pénzügyministernek, hogy elvárja a ház, miszerint ezeu határozatnak eleget fog tenni. Kérem most ezen kérvényeket is azon határozat tekintetbe vételével kiadatni a pénzügyministernek. (Helyeslés.) Elnök: Elfogadtatik a kérvényi bizottság véleménye. Vécsey Tamás előadó (olvassa a 12., IS., 14., 15., sz. kérvényekre nézve a kérvényi bizottság véleményét, mely változatlanul elfogadtatik. Olvassa a 16. számú kérvényi). „A csornai nagyprépost Győr- és Sopronmegyei számos község a Rába-áradások tárgyában sürgős intézkedést kérnek. Vélemény. Lehető gyors intézkedés végett kiadatik a közmunka és közlekedésügyi ministernek. Beöthy Ákos: T. ház! Köszönettel tartozom a kérvényi bizottságnak, nemkülönben a t. előadó urnák azon igazán rokonszenv által sugallt véleményért, melyet előterjesztett. Én a magam részéről éhez hozzájárulok és kérem a t. házat, méltóztassék äzt határozat erejére emelni. Mindamellett engedelmet kérek arra, hogy ezen kérvény tárgyában néhány igen rövid szót mondhassak. Érzem azon körülménynek súlyát, hogy az ülés már vége felé jár, s a háznak türelme nagyban kifáradt, s ezért nagyon rövid leszek. Érzem annak is a súlyát, hogy egy tisztán localis természetű kérdésben vagyok kénytelen felszólalni, mikor valóban első sorban csakis országos érdekű kérdések elintézésére vagyunk hivatva. De felszólalásomra bttorít azon körülmény, hogy midőn egy meglehetős nagy terjedelmű vidék jólétéről és termb'képességének fenntartásáról van szó, akkor talán nem helyi érdekű kérdésbea beszélek. További itt csakugyan egy nagyobb dimensiójú érdek-conflictasról van szó, részbea G-yormegye, részbea Sopronmegye érdeke közt, mely valóban legnagyobb mérvben igényli azt, hogy részrehajlatlan felsőbb fórum intézkedjék benne. A tényállás igen röviden ez. A Rába kiöntései által okozott károkról és veszélyekről van itt szó. Ez azonban nem mai keletű dolog. Ezen károk s ezen veszélyek, azt lehet mondani évről-évre megújulnak. Származik pedig ez oiiaa, hogy a Rába kiöntéseinek Sopronmegyét'51 Gyfírmegye felé volt egy terjedelmes befolyása medre: egy hidayilás, gondolom Sövényházán. Ez Győrmegye rendelete folytán be lett tömve. Ez ellen Sopronmegye reclamált és akkor a ministerium elrendelte ezen nyilasnak ismét kinyitását. Ez ellen ismét Győrmegye reclamált és akkor a ministerium azt mondta, hogy vizsgáltassák meg ezen egész ügy és csak is azon esetben lehet megengedni a híd megnyitását, hogy ha az által a gazdászati viszonyok nem károsittatuak. Reisner Rába-szabályozási főmérnök azon véleményt adta, hogy ha ezen nyilas kinyitása megtörténik, akkor 80,000 hold lesz ármentesítve és a lefolyás úgyszólva semmi veszélylyel nem jár. Erre a ministerium azt határozta, hogy ezen egész kérdés függőben maradjon addig, mig a Rába szabályozása bevégezve nem lesz. Ezen intézkedés az, mely ellen a kérvényezők reclamáltak; mert, hogy ha ezen kérdés elintézése odáig elmarad, akkor évről évre ki lesznek, téve ugy mint az idén, a pusztító árviz által okozott károknak és veszélyeknek. A kérvény lényege tehát röviden az, hogy vizsgáltassa meg a kormány ezen kérdést és ha lehet, intézkedjék az iránt a Rába - szabályozás bevégzése előtt. Ez a kérelem, melyet a kormányhoz bátor vagyok intézni. Igaz, hogy ezen kérvényre nézve az én megbízatásom az, hogy intézkedés végett ne a t. kormányhoz, hanem a t. házhoz forduljak. Hogy mindazon által ezen intézkedésbe belenyugszom, sőt azt bizonyos tekintetben helyeslem, ezen eljárásomat indokolván azzal, mert nem csak a mi praxisunk, de általánosan elfogadott közjogi elv az, hogy a képviselőház nem administrál és az executiva teendőit nem vezeti. Az ellenzéknek pedig állása és minősége e tekintetben ezen eljárás alól fel nem menti, sőt minél határozottabb állást foglal el a kormány általa-