Képviselőházi napló, 1878. VI. kötet • 1879. május 7–május 27.
Ülésnapok - 1878-122
122. orsaágos ülés méjns IS. 1879. Sí zom az ellen, hogy a meghatározott számarányban, bármi néven nevezendő szűkkeblűség, vagy bizalmatlanság, vagy bármi más lenne reám nézve irányadó, mint magának az intézkedésnek czélszerűsége; és igen kérem a t. házat, hogy a 2-ik szakaszt, Gulner képviselő ur módosítványának elvetésével, elfogadni méltóztassék. Méltóztassék elfogadni azért is, mert én azt hiszem, hogy azon jogkörrel, a melyet én contemplálok a tanácsnak, a mély, ha a javaslat törvénynyé válik, az utasításban lesz bővebben kifejtendő, épen el van érve az, hogy megfelelhessen annak, a mi egyedül lehet feladata; és mellőzve lesz az, hogy akaratlanul is gát lehessen a királyi biztos teendőinek végzésében. Mert én részemről épen a nyilvánossági szempontnál fogva, épen azért, mert itt az egész világról összegyűlt nagymérvű segélyek kiosztásáról lesz szó: igenis a nyilvánosság és az általános közérzületnek megnyugtatása és biztosítása szempontjából, óhajtok azokra befolyást adni nemcsak hivatalnokoknak, de másoknak is; de viszont, ha általában kell felelősséget vállalni a teendők elintézéséért, akkor lehetetlenség, hogy bármely testületnek, vagy egyesnek oly jogkörét ismerhessem el, mely által a legjobb akarattal, ha nem is meggátolni, de halasztani volna képes a teendőket. Már pedig a képviselő ur azt mondja, hogy hiszen belátja, hogy az nem dönthet, mert végre is a királyi biztosnak kell dönteni. Igaz, de ha nem dönthet, ha minden kérdésben tanácsülést kell tartani 12 emberrel: dönthet azután a királyi biztos a képviselő ur felfogása szerint, eltelik majd az idő, s azon tömérdek teendőt oly módon végezni nem lehet. Ismételve kérem tehát a tiszt. háztól, a 2-ik szakasznak változatlan, vagy esetleg Baross Gábor képviselő ur módosításával váló elfogadását. (Helyeslés.) Gulner Gyula; T. ház! Kénytelen vagyok félreértett szavaimnak helyreállítása végett csakis arra kérni engedelmet a t. háztól, hogy kijelenthessem, miszerint én azt, mintha óhajtanám — a ministerelnök ur kijelentése szerint, — hogy a legkisebb tárgy is tanácskozás tárgyává tétessék, egy szóval sem mondtam. Tehát mindazon következtetések, melyeket ebből a ministerelnök ur levonni méltóztatott, önként elesnek. Helfy Ignácz: T. ház! En a szegedi kérdésben előre is kijelentem, hogy legkevésbé sem indulok ki pártszempontból ; sőt nyíltan kijelentem, hogy nem birok képzelni magyar embert, s nem birok képzelni magyar kormányt, a mely ezen ügyben akármi más szempontot tarthat szem előtt, mint azt, hogy Szeged városa hamvaiból mentől előbb fölemelkedjék. Tovább megyek és szívesen elismerem, hogy a jelen kormány, melynek én különben más kérdésekben ellenzéke vagyok, e téren felfogásom szerint eddigelé mindent elkövetett, a mi kötelességében áll. (Helyeslés.) Ezen szempontból kiindulva, én a fennforgó kérdést is aképen Ítélem meg, hogy e kérdést egészen az államkormánynak kell kezébe vennie, e felett kétség nem foroghat fenn; maga a ház is a kormányhoz fordult, s azt szólította fel, hogy a dolog élére álljon; és miután ez nemcsak Szeged városának, de Magyarországnak ügye, & kormány Magyarország nevében, mint Magyarország kormánya működik; ha mi azt akarjuk, hogy a kormány intézkedjék, nem szenved kétséget, hogy bármely intézmény állíttatik is fel, abban a kormány követelje, hogy többségben legyen; hogy e többség 9 vagy 11 tagból álljon, az tökéletesen mindegy ; a fődolog az, hogy az ellenőrzés meglegyen, másrészről a kormány vállán maradjon a felelősség. En ellenkezőleg, ha maga a kormány kívánná tőlünk, hogy oszszuk meg egyenlő számban a tanács tagjait, azt mondanám : köszönöm, nem fogadom el. Mert miután az ország a kormányra bizza az ügyek vitelét, kívánom, hogy a kormány azon helyzetben legyen. hogy felelősségre vonhassam minden tetteért. Én, mert e szempontból indulok ki, először, mert nem képzelhetek magyar kormányt, mely máskép járna el ezen dologban ós másodszor, mert nem szorultam rá, hogy Szegednél is csináljak oppositiót, minthogy a kormánynak van bűne más téren elég: ezen indokokból pártolom az eredeti szöveget. (Altalános élénk helyeslés.) Csanády Sándor: ügy látszik, hogy előttem szólott Helfy képviselőtársam nem értette meg azt, a mit a ministerelnök ur a tanács határozati körére vonatkozólag moudani méltóztatott. Ugyanis a ministerelnök ur kimondotta, hogy ezen biztosi tanács még informativuni votummal sem bir. (Derültség és ellenmondás.) En engedelmet kérek, kimondotta, hogy ezen biztosi tanácsnak semmi más teendője nem lesz, minthogy ha megkérdeztetik, kötelessége lesz a körülményekről felvilágosítást adni, a nélkül, hogy a felvilágosítás adása befolyással lenne a további teendőkre, a további intézkedésre. — Én tehát egyáltalában nem fogadhatom el Helfy képviselőtársamnak azon következtetését, hogy már csak azért is három tagot kell a város választására bizni; mert ha egyforma számmal lennének a bizottság tagjai, azon esetben ellensúlyoznák a kormányt, illetőleg a királyi biztos működését. Én csakis méltányossági szempontokból óhajtom, hogy Szeged város közgyűlése is hat tagot válaszszon azon 12 tag körébe, a kik bizonyos felvilágosításokat fognak adni a királyi biztos rendelkezéseinek megtehetése végett. Simonyi Ernő: Én a szőnyegen levő törvényjavaslatot általánosságban a részletes tárgyalás alapjául elfogadtam. A mi a 2. § : ná! felmerült ellenvetést illeti, nem tartom oly lényeges 12*
