Képviselőházi napló, 1878. VI. kötet • 1879. május 7–május 27.

Ülésnapok - 1878-122

182. orsságos ülés mAjus 12. 1879. 85 t. cz.-kel behozott úgynevezett fényűzési adók eltörlését kéri. Temesvár sz. kir. város közönsége PestPilis-Solt-Kiskunmegyének föliratát pártolván, a közigazgatási bíráskodás életbeléptetését kéri. Ezen feliratok előzetes tárgyalás és jelentéstétel végett a kérvényi bizottsághoz utasíttatnak. A főrendiház elnöke megküldi a Parisban 1878. június 1-én kötött általános postaegyesületi szerződés beczikkelyezéséről szóló szentesített és kihirdetett törvényczikknek az országos levéltárba történt elhelyezését igazoló országos levéltárnoki elismervényt. A képviselőház irattárába tétetik le. Van szerencsém jelenteni, hogy a HorvátSzlavon-Dalmátországgal megújítandó pénzügyi egyezmény kötése czéljából kiküldött országos bizottság elnökéül gr. Cziráky János választatott meg. A véderő bizottságban hiányzó egy tagra tegnapelőtt beadott szavazatok a jegyzők által összeszámittatván, azoknak jelentése szerint, a következő eredmény mutatkozott. Beadatott összegen 138 szavazat, ebből üres volt 1. Szerb György nyert 98 szavazatot, Thaly Kálmán 39 szavazatot. E szerint Szerb György a véderőbizottságba választatott. Mielőtt a napirendre áttérnénk, kénytelen vagyok visszatérni azon indítványra, mely tegnapelőtt tétetett a tekintetben, hogy a ház a mai naptól kezdve d. e. 10-tol d. u. 3 óráig tartsa üléseit. Tegnapelőtt azon hitben, hogy a ház egyhangúlag méltóztatik elfogadni ezen indítványt, határozatkép kimondhatónak véltem, hogy mától kezdve az ülések d. e. 10-től d. u. 3 óráig tartatnak. Azonban ez ellen észrevétel tétetvén: a mennyiben az indítvány fölött szavazás nem történt és kiderült, hogy a ház tagjai nincsenek jelen határozatképes számban, a szavazásnak ma kellene megtörténnie. Nehogy a felett, vájjon ezen ma hozandó határozat már a mai napra érvényes legyen-e vagy nem, vita keletkezzék és azon egy órát, melyet az ülés meghosszabbításával nyernénk, vitával töltsük ki, bátor vagyok az indítványt és a fölteendő kérdést oda módosítani, hogy a ház holnaptól kezdve akarja-e üléseit d. e. 10-től d. u. 3 óráig folytatni? {Helyeslés) Bátor vagyok tehát feltenni a kérdést: méltóztatik-e a t. ház elhatározni, hogy holnaptól kezdve mindaddig, mig a ház másképen nem határoz, az ülések 10 órától 3 óráig tartassanak, igen vagy nem ? (Elfogadjuk !) Azok, a kik ezen indítványt elfogadják, méltóztassanak felállani. iMeqtörténik.) A ház az indítványt elfogadta és ennélfogva határozatképen kimondom, hogy holnaptól kezdve további intézkedésig a ház üléseit 10 órától 3 óráig fogja tartani. Következik a napirend: a közigazgatási bizottság jelentésének és a törvényjavaslatnak tárgyalása egy kir. biztosnak szabad kir. Szeged városába kinevezéséről és annak hatásköréről. Méltóztatnak a törvényjavaslatot felolvasottnak tekinteni? (Helyeslés) A törvényjavaslat felolvasottnak vétetvén, az általános vitát megnyitom. Taray Endre előadó: T. képviselőház! Azon megrendítő elemi csapás, mely Szeged városát a vihar és áradatnak egyesült erejével megsemmisíté, a rémületnek lesújtó fájdalmával egy időben a részvétnek érzetét gerjeszté fel, nemcsak e haza lakóinak minden rétegeiben, nemcsak a monarchia összes népeinél, de sőt az óceánon innen és túl levő számos államoknak nemeskeblű, művelt és nagylelkű polgárainál is. E részvét nemcsak érzelemben, de tettben is nyilvánult, és a vigasznak szavait nyomban segély követte. Meghatottan láttuk a nemzetek erkölcsi emelkedésének fényes jelét abban, hogy hazánk egy városának szerencsétlenségénél, a részvétnek érzete nemcsak több országban, de több világrészben egyszerre lobbant fel, s küldé segélyét enyhítni a nyomort, növelni a mentés erejét. Világrészek rokonérzetének hazánk egyik városa iránt ily fényesen tanúskodó ténye, a magyar törvényhozásnak két feladat teljesítését tette kötelmévé. Az egyik rokon- és hálaérzetének folytonos ápolása és tanúsítása azon részvétért, melyet oly sok országnak nemeskeblű polgárai a mi országunknak egy városa iránt tanúsítottak. Azzal, a mit hazánknak polgárai Szegednek nyújtottak s nyújtanak, részben saját fájdalmukat is enyhítik ; de idegen országok lakóinak részvéte és segélye a tiszta, önzetlen rokonszenvnek jele, melyért a hála s köszönetnek adója, részünkről első sorban őket illeti. Ezen érzelemnek minden illő alkalommal kifejezést adni (Helyeslés) nemzetünknek állandó törekvése leend és én a t. háznak helyeslésére számítva, kötelességemnek tartottam azt ezen alkalommal s ezen helyről is teljesíteni. (Tetszés) A második feladat e törvényhozásnak közreműködése Szeged helyreállításának nagy és nehéz munkájánál. A megsemmisülés állapotából egymaga az elpusztult város saját erejéből felemelkedni képes nem lehet; az ország hatalmas karjának segélyére szüksége van és az tőle meg sem vonható. A mely város iránt az összes müveit világ részvétet tanúsít — rokonszenvet azzal hazánk iránt is tanúsítva, — melynek segélyt világrészek küldenek, melynek jövője iránt a ház lelkesülten fogadalmat tett, — melynek művelt munkás, hazafias jóratörekvő boldogtalan lakói látták a legnemesebb szivű fejedelem arczán a megindulás könnyeit hallották; a magyar