Képviselőházi napló, 1878. VI. kötet • 1879. május 7–május 27.

Ülésnapok - 1878-121

181. országos ülés májas 10.1879. 79 töt abban egyáltalában nem láthatna, ha a ház e törvényjavaslatot az igazságügyi bizottsághoz utasítaná. Sőt ha a t. képviselő ur szíves lett volna akkor, midőn a törvényjavaslat az erdő­ügyi bizottsághoz utasíttatott, indítványozni, hogy a törvényjavaslat egyúttal az igazságügyi bizott­sághoz is utasittassék, az erdőügyi bizottság ebben bizonyosan teljes készséggel megnyugo­dott volna. Sőt ha időközben történt volna ily felszólalás, midőn a bizottság már tárgyalta a törvényjavaslatot, akkor is szívesen hozzájárult volna ahhoz, hogy a javaslat az igazságügyi bizottságnak is kiadassék. Maga az erdő-ügyi bizottság nem látta át ennek szükségét és pedig azért, mert a bizottság több tagja annak idejében azon enquéteben, a melyben ezen törvényjavas­lat ily szerkezetben megállapittatott, élénk részt vett, képviselve volt ezen enquétben az igazságügyi ministerium is, még pedig a jogi felfogás egyik legerősebb, legmerevebb védője személyében, és hogy úgy fejezzem ki magamat, köztte és a gya­korlati szükséglet követelményeit hangoztatok között bizonyos compromissum jött létre, és igy állapíttatott meg a törvényjavaslat szövege. Bátor vagyok e mellett még azt is meg­említeni, hogy épen az foglalkozott a törvény­javaslat ezen részeinek végmegállapításával, a ki a büntető törvénykönyv tervezetét készítette. Tehát attól félnünk nem lehet, hogy e törvény­javaslatban az alapelvekre nézve eltérés történik az elfogadott büntető törvénykönyv elveitől. Egyébként pedig, a mint az előttem szólt t. kép­viselő ur igen helyesen eoncedálta, egy ily speciális törvény mereven, minden részletben nem ragaszkodhatok más általános törvényekhez, mert akkor nem volna szükség speciális törvényre. Épen azért alkoftatik erdei kihágásokról külön törvény, mert ezen kihágások nem sorozhatok a rendes kihágások közé, s a külföldön is ezen kihágásokra nézve külön törvény intézkedik. Kérem ennélfogva a t. házat, ne méltóztassék ezen törvényjavaslatot az igazságügyi bizottság­hoz utasítani. Ezen törvényjavaslat különben is már két országgyűlésen bizottsági tárgyalásokon ment keresztül. A múlt országgyűlés a törvény­javaslatot kiadta egy bizottságnak, a melynek a jelenlegi igazságügyminister ur is tagja volt, a ki tehát e törvényjavaslatnak büntető részére vona-tkozó észrevételeit megtehette és érvényesít­hette Mindezeknél fogva az erdőügyi bizottság a maga részéről nem tartotta szükségesnek, hogy arra kérje a házat, hogy a törvényjavaslatot a jogügyi bizottsághoz is utasítsa, a mit különben meg tett volna. Én ma sem látom ennek szük­ségét, habár be is ismerem, hogy forma szem­pontjából helyesebb lett volna azt korábban oda utasítani. De vesztegetni való időnk nincs. Bátor vagyok azt kérni, hogy a tárgyalást tovább folytatni méltóztassék. {Helyeslés a jobb­oldalon és a középen.) Pulszky Ágost: T. ház! Teljesen értem, hogy az előttem szólt t, képviselő ur, ki annyi fáradságot szentelt e törvény előkészítésére és az az által képviselt érdekek érvényesítésére, bizonyos türelmetlenséggel látja, hogy a törvény egyes §-ait szabatosság szempontjából a háznak több tagja egy más fórum által is revisió alá kívánja vétetni. En, t. ház, csak néhány igen rövid tekin­tetet leszek bátor azon nézet és indítvány mel­lett felhozni, a melyet Irányi Dániel t. képviselő ur előadott. E tőrvénynek a 40—165. §-ig ter­jedő része tisztán és merően jogi és a rendőri büntető törvénykönyv körébe tartozó kérdések­kel foglalkozik. Ha ezen száztizenkilencz §-ból huszonkettő vagyis a 48 —68-ig terjedő §-ok kevésbbé bírnak is azon jelleggel, a mely a rendőri törvénykönyvbe felveendő kihágásokat illeti, mégis tagadhatatlan, hogy a 69 — 165. §-okban foglalt egész anyag analóg a rendőri törvénykönyv tartalmával, még pedig nemcsak a kihágások természeténél fogva, hanem az el­járásra, a vizsgálati fogságra és az illetőségre vonatkozó szabályoknál fogva is. Midőn e pil­lanatban már tényleg a ház előtt fekszik a rend­őri törvénykönyv; midőn, mint a ministerelnök ur néhány nappal ezelőtt kijelentette, a kor­mány és azt hiszem a háznak minden tagja kívánatosnak tartja, hogy a rendőri törvénykönyv, a mely a bizottsági tárgyalásokon is keresztül ment, minél előbb letárgyaltassék; midőn egy lépés történik az iránt, hogy az egész bűnügyi törvénykönyv és szervezet tényleg életbe lép­tethető legyen: akkor azt hiszem, valóban anomália a törvényhozás komolyságának és a törvény­hozás egyöntetűségének talán nem egészen meg­felelő eljárás volna, ha itt ezen rendőri büntető törvénykönyv keretébe tartozó száztizenkilencz paragraphust elfogadnék a nélkül, hogy ezen javaslat és a rendőri büntetőtörvénykönyv sza­bályszerűen összehasonlittatott és közttük a szük­séges összhang helyreállíttatott volna. Beismerem, hogy akkor, mikor a múlt országgyűlésen az erdőtörvényjavaslat tárgyal­tatott, meg voltak a kellő garantiák arra nézve, hogy az jogi szempontból átnézessék: minthogy azonban azóta a rendőri kihágásokról szóló tör­vénykönyv tekintetében egy lépés történt előre, minthogy az végleges alakjában az igazságügy­minister által meg lett állapítva; minthogy a bizottság tanácskozásain keresztül ment és abban a szükséges változások is foganatosíttattak, melyek a bizottság tanácskozásai folytán kívá­natosaknak mutatkoztak: azt hiszem, hogy senki sincs, a ki ne tartaná czélszerunek, hogy azon változtatások és azon végleg megállapított módosí-

Next

/
Thumbnails
Contents