Képviselőházi napló, 1878. VI. kötet • 1879. május 7–május 27.

Ülésnapok - 1878-121

121. orsxágos ülée m4j«s 10. 187S. 75 zettséget szereztek maguknak, hogy az ügynek is kárára válnék, ha ezen egyéneket nélkülözni kellene, de még ezen emberek igazságtalanul is sújtatnának az által, ha azért, mert a törvény őket eddigelé nem kötelezte arra, s igy az állam­vizsgát nem tették le — bármily szorgalmasak legyenek is s bármennyire kitüntessék magu­kat, — előmenetelre nem számíthatnának. Tud­juk, azokra, kik semmiféle előmenetelre számot nem tartanak ez igazságtalan, s az ügy érdeké­ben Bem kívánatos, mert ez ezeket az embereket elkedvetleníti, és rájuk deprimáló hatással van. Hogyan egyeztethető össze az az/igazság­gal, ha a törvény kimondja, hogy a most már alkalmazásban levő erdőtisztek, kik 30—40 évig szolgáltak, nem fognak előléptetésre igényt tart­hatni, hanem csak azok, a kik az elméleti állam­vizsgát letették. Hogy ez a törvényben feltétlenül kimondassák az előre haladott komákra nézve is ez sem nem igazságos, sem az ügy érdekében nincs. Azért bátor vagyok indítványozni, hogy a 36-ik §. utolsó bekezdése végén e szavak: „azonban előléptetésben csakis a b) pontban említett felsőbb erdészeti államvizsga letétele után részesülhetnek" hagyassanak ki. Antal Gyula jegyző (olvassa Molnár Aladár indítványát). Tisza Lajos: T. ház! Én nagyon egysze­rűen és röviden bátor leszek indokolni, miért kérem a szöveget megtartani ugy, a mint van. Először is nem helyesen fejezte ki magát az előttem szólott képviselő ur, midőn azt monda, hogy e törvény által el van zárva az útja azok­nak, a kik bármikor előléptetésre igényt tart­hatnak. Hogy ne tarthatnának igényt? A mint időközben leteszik az államvizsgát, melyet a törvény tőlük megkíván, előre léphetnek. De miről van itt szó ? Itt szó van az erdő­tisztekről, a kik alkalmaztatnak az állam külö­nös felügyelete alatt álló, a 17. §. X. szakasz­ban felsorolt erdőkben. Már most kikből áll erdőszemélyzet'? Áll vagy gyakornokokból, vagy erdészekből, vagy főerdészekből. A gyakornokok és az erdészek azon categoriába esnek, melyre nézve eoncedálta volna Molnár Aladár képviselő ur is, itt tehát csak a főerdészekről lehet szó, pedig azoknak magasabb előmenetelére egy ura­dalomnál alig van kilátásuk, ezek legfölebb fizetésjavításra tarthatnak igényt, de arról a tör­vény nem szól. De van még egy különös ok, mely miatt kérem, méltóztassék a b) pontot megtartatni. Ha az is kimondatik, hogy az erdé­szeti államvizsgát belföldön letette, ebben van nekem garantiám arra nézve, hogy azon egyéni a ki előléptetésben részesül, oly erdőségeknél, melyek fölött különös felügyelettel bír az állam, a magyar nyelvet is birja. (Közbeszólások jobb­féläl: Maradjon!) Báró Kemény Gábor földmívelés-, ipar­és keresk. minister: T. ház! Én is a §. meg­tartását kérem a t. háztól, azon megjegyzéssel, mely folyománya a 29. §-ra nézve hozott hatá­rozatnak, mely szerint „felsőbb államvizsgát" helyett „erdészeti államvizsgát" tétessék, mind a 3-ik, mind az utolsó bekezdésben. (Helyetlés.) Egyébiránt bátor vagyok megjegyezni azt, hogy ezen erdészeti államvizsga főleg gyakor­lati vizsga s azon egyén, a ki ezen vizsga nél­kül is képes megfelelni hivatásának, a könyvek igen kevés forgatásával képesítheti magát arra, hogy ezen vizsgát sikerrel letehesse. Nem fog ez senkire nézve nagy nehézséget okozni, s teszem, az erdélyi részekben az erdőtisztek — nemcsak a 17. §-ban megnevezett erdőbirtokosok erdeiben működők, — hanem egyáltalán minden erdőtiszt, eddig is köteles volt az erdészeti szakvizsgát letenni. (Maradjon!) Elnök: Ha jól értettem, a minister ur a 6) pontban és mindenütt e helyett „felsőbb állam­vizsgát" tétetni kívánja „erdészeti államvizsgát." (Helyeslés.) A kérdést e szerint fogom feltenni. Azonban előbb fel fog olvastatni Molnár Aladár képviselő ur módosítványa, Antal Gyula jegyző (olvassa a Molnár Aladár módosítványát). Elnök: Felteszem a kérdést. Elfogadja-e a t. ház a 36. §-t az erdőügyi bizottság szövege­zésében a minister ur által tett módosítással; igen vagy nem? A kik elfogadják, méltóztassa­nak felállani. (Megtörténik.) A többség elfogadja, s ennélfogva Molnár Aladár képviselő ur módo­sítványa elesik. Baross Gábor jegyző (olvassa a 37. §-*, mely észrevétel nélkül elfogadtatik. Olvassa a 38.%-t). Hosztinszky János: T. ház! Engedelmet kérek, hogy ezen §-nál igen röviden felszólalni kénytelen vagyok; de miután tapasztalásból tud­juk azt, hogy ha az esküminta nem világos, nem szabatos, az igen sok bajra szolgáltat alkal­mat: ezért bátor vagyok a minister urat és a t. házat ezen eskümintának némely hiányos részére figyelmeztetni, még pedig annál inkább, mert az illető ezen minta szerint az esküt jó lélekkel némely körülményekre nem is te­hetné le. Ezen eskümintában következők állanak: „hogy azokat, kik az erdőt vagy bármi ahoz tartozót valamiképen károsítani akarnak stb., a törvény értelmében megzálogolom." Már, t. ház, a gondolat és akarat, ha küljelekben nem mutat­kozik, nem büntethető. Kérdem én a t. minister urát és ezen törvényjavaslat szerkesztőjét, hogy micsoda erdőtiszt fogja jó lélekkel az esküt letenni 10*

Next

/
Thumbnails
Contents