Képviselőházi napló, 1878. VI. kötet • 1879. május 7–május 27.

Ülésnapok - 1878-121

121. országos ülés május 10. 1S79. 7a elkövetni oly egyén kinevezése által, a ki a magyar nyelvet nem érti, én e módosítványt nem fogadom el, mert azt feleslegesnek tartom s nem akarom a törvény erejét ez által gyengíteni. (Helyeslés.) B. Kemény Gábor: Tökéletesen egyetértek az előttem szólott képviselő úrral. A törvény szövegéből kitűnik az, hogy nem lehet mást kinevezni, mint olyant, a ki a magyar nyelvet birja. Nekem nem volaa ellenvetésem e módo­sítvány ellen, de önmagában értetik, hogy nem lehet mást kinevezni, De legyen szabad egy más megjegyzést tennem. (Halljuk /) E §. 3. sorában az a kifeje­zés használtatik: „felsőbb államvizsgálat"-ot kellene letenni az illető egyéneknek. Ez félre­magyarázásra szolgáltathatna alkalmat, azért inkább szeretném e helyett az „erdészeti állam­vizsgálat" kifejezést tenni, a mely praecisirozza azt, hogy milyen nemű vizsgát kell azoknak letenni, a kik ilyen állomásra qualifieáltatnak, a kik természetesen, ha nem bírják a magyar nyelvet, e vizsgát kellő sikerrel kiállani nem képesek. Tehát a „felsőbb" szó helyett „erdé­szeti szót óhajtanám tétetni. (Helyeslés.) Orbán Balázs: T. ház! En Csanády Sándor t. képviselőtársammal ellentétben, nagyon is szükségesnek tartom a Meczner Gyula képviselő­társam által benyújtott módosítvány- illetőleg hozzátoldásnak felvételét; mert pl. volt egyszer alkalmam itt részletesen, tüzetesen, sÖt a sze­mélyek megnevezésével is kimutatni azt, hogy épen az erdészeti hivataloknál a magyarok majd­nem ki vannak zárva és nagyon kevés azoknak a száma, a kik az erdélyi erdőhivatalokban a magyar nyelvet tudják és akarják is tudni. Igen valószínű, hogy miután az enemtí szakképzett­ség tekintetében nem vagyunk túlhalmozva, a minister ur a már meglevő hivatalnokok közül fogja nagyrészben kinevezni az erdőfelügyelőket. Én tehát, mintán mint mondám, az erdélyi részek­ben igen sok idegen és nyelvünket nem tudó egyén van alkalmazva, nagyon szükségesnek tartom azt, hogy Metzner képviselő ur hozzá­toldása a törvénybe felvétessék. Tisza László: Én a t. minister ur s ille­tőleg Csanády Sándor t. képviselőtársam indít­ványát pártolván, az előttem felszólalt t. kép­viselő úrral szemben csak azt vagyok bátor megjegyezni, hogy az egész erdélyi részekben egyetlenegy erdész sincsen, a ki magyar nyelven nem folytatná hivatalát. Madarász József: T. ház! Ha oly sok bizonyítványával nem bírnánk annak, a mi tör­vényellenesen történt, hát akkor én feleslegesnek tartanám t. barátom indítványát. Akkor is azt mondanám, köszönöm, hogy előhozta, hogy szóba jött és a minister ur nyilatkozhatott a ház előtt; KÉPVH. NAPLÓ. 1878—81. VI. KÖTET. mert ha nem is fogadtatik el az indítvány, benne lesz ez a naplóban, s legalább tiszta vizet öntünk a pohárba. Nagyon jól tudom, hogy az állam­kormány által kinevezett hivataloknak a kor­mánynyal való levelezési, ügyviteli stb. nyelve a magyar Magyarországban; hiszen én többször felszólaltam itt már közlekedési ügyekben, pedig ezek is magyar államhivatalok, s a minister ur egyszer azt mondotta: igaz, hogy tizenkét év óta kiadtuk a rendeletet, hogy ha három, hat, sőt kilencz év alatt meg nem tanul magyarul, kénytelenek leszünk vagy nyugdíjazni, vagy elbocsátani. Igen, de ez oly jeles ember, hogy lehetetlen rá ezt a szabályt alkalmazni, és hogy itt okvetlenül kivételt kell tenni. íme, meg van a törvényünk és a magából folyó állami köte­lezettség, de vagy az egyik tanácsos kedvéért, vagy pedig azért, mert az illető ennek, vagy annak sógora kivételek történnek. Én, t. ház, keveselem, a mit az én t. kép­viselőtársam mondott, mert én nem érem be azzal, hogy az illető magyarul tudjon. (Mozgás.) — Igen óhajtanám, ha a t. minister ur szíves volna egy kissé idefigyelni; — hanem, miután ez törvényerőre emelkedik, óhajtom, hogy ezen erdőfelügyelőségeknek és az azok mellé rendelt közegeknek, a kiket a magyar állam fizetend, necsak hivatalos levelezési és ügykezelési nyelve legyen a magyar, hanem azok naplóikat az állam hivatalos nyelvén, tehát magyar nyelven vezessék. (Elénk helyeslés a szélső baloldalon.) És, mert ezt a törvény követeli és mert ezen tekintetben keveslem azt, hogy magyarul tud­janak : nem járulhatok azon indítványozott keve­sebbhez, a mely a többet kizárná. De remélem, hogy ha e törvény életbe lépend, nem fog a minister ur, vagy utána bárki is, a ki minister lesz, alkalmat szolgáltatni arra, hogy a magyar képviselőházban fel kelljen szólalni az iránt, hogy a kormány hajtsa végre a magyar állam iránti kötelességét. (Helyeslés.) B. Perényi Zsigmond előadó: Minthogy a rubrumban előforduló „kellékei" kifejezéssel a bizottság a qualificatiót akarta kifejezni, kérem a t. házat, hogy módosítványomat, a mely oda irányul, hogy e szó helyett mindenütt, a hol az előfordul, „minősítvényei" tétessék, elfogadni méltóztassék. Elnök : Az előadó ur módosítványa szerint a rubrumban előforduló „kellékei" szó helyett „minősítvényei" kifejezés volna teendő. Igen természetes, hogy ha e módosítvány elfogadtat­nék, mindenütt „minősítvényei" kifejezés fog „kellékei" kifejezés helyett felvétetni. S«ólásra senki sem lévén feljegyezve, a vitát bezárom. Mindenekelőtt a rübrumra vonatkozólag 10

Next

/
Thumbnails
Contents