Képviselőházi napló, 1878. VI. kötet • 1879. május 7–május 27.
Ülésnapok - 1878-119
119. országos ülés májas 8. 1879. SD. gerinczeken, meredek hegyoldalakon és ezek lejtőin, hegyomlások, kő- vagy hógörgetegek és vízmosások támadásának és terjedésének megakadályozására szolgálnak, vagy a melyek elpusztulása folytán, alantabb fekvő területek termőképessége vagy közlekedési utak biztonsága veszélyeztetnék, vagy szélvészek rombolásának ut nyittatnék — az irtás és tarvágat tiltatik." Az esetben tehát, ha ezen föltételek megszűnnek, az illető terület is megszűnik véderdő lenni. De hogy visszatérjek magára a módosítványra, mely a szövegből az „öt év alatt" szókat kihagyatni kívánja, én nem látom át annak fontosságát, hogy ezen szavak akár megtartassanak, akár kihagyassanak, minthogy a javaslat szövege tulajdonkép csak azt foglalja magában, hogy a kormány lehetőleg igyekezzék a kijelölhető területeket a véderdők közé fölvenni, s igy ösztönző hatással lehet az illető közegekre, s ennek folytán mégis helyesebbnek tartom a szöveg megtartását. Szederkényi t. képviselő urnak fejtegetései lényegesebben különböznek az én felfogásomtól, mint a többiek. Itt hasonlag bizonyos ellentétbe teszi a képviselő ur a megyei bizottságok eljárását a közigazgatási bizottságok eljárásával. Elvi fontosságú kérdésekben, melyek nem az egész közigazgatás menetére vonatkoznak, magam is helyesebbnek tartom a megyei bizottságok véleményét és határozatát kérni ki, mint a közigazgatási bizottságokét. De minden olyan kérdésben, mely inkább a törvény keresztülvitelére vonatkozik, helyesebben a közigazgatási bizottság hatáskörébe tartozik, mint a megyei hatóságéba, annál inkább, mert a közigazgatási bizottság szervezeténél fogva sokkal többféle szakerőkkel rendelkezik, mint a minők rendszeresen a megyei bizottságban feltalálhatók. S a végén olyan szerfelett korlátolva a megyei bizottságok beleszólása már csak azért sincs, mert a közigazgatási bizottság jelentését évenként a megyei bizottság elébe terjeszti, s az ott, mint olyan, felülbiráltatik s a megyei bizottság a kellő felterjesztést megteheti. De itt nem egyes helyi szempont, hanem, mint a törvény első alineája mondja — melyet bátor voltam felolvasni —• tisztán közérdekű szempontok vannak felhozva. A közelebbi időben nem egyszer hallottuk, hogy panaszkodtak az erdőknek elpusztításáról a Tisza mentén, pedig nem olyan erdőkről volt szó, a melyek a Tisza mentén feküsznek, hanem a felső megyékben. Ily körülmények között nagyon egyoldalúvá válhatik valamely intézkedés, hogy ha a megye önmaga illetékes a véderdőknek megállapítására nézve s nem oly hatóság, mely általán véve hivatva van arra, hogy kijelölje, mi legyen a véderdő és mi nem. Azt az ellentétet, melyet lát a t. képviselő ur, ä közigazgatási és megyei bizottságok működési körét illetőleg, azt én most sem ismerhetem el. Nem az biztosítja a megyéknek autonómiáját, hogy ha lehetőleg, sokat és oly dolgok, melyek tisztán practikus természetűek, máról holnapra intézendők el, a megyei bizottság körében tárgy altatnak. Ezt az érvet tehát nyomósnak nem ismerhetem el. Czélszernnek látom azonban erdőügyekben a közigazgatási bizottságot ruházni fel hatósággal, de nem úgy, hogy az maga véglegesen intézkedjék, hanem hogy a végelhatározás a ministeriumot illesse, miután a dolog tisztán közérdekű és nem helyi érdekű kérdés. Miután a szöveg által látom leginkább biztosítva a közügyeknek megfelelő intézkedések létrejövetelét, kérem a t. házat, méltóztassék a beadott módosítások mellőzésével a szöveget elfogadni. Elnök: Szólásra nem lévén senki sem feljegyezve, szavazásra fognak bocsáttatni a beadott módosítások, még pedig a két bekezdéshez beadott módosítások külön-külön. Az első bekezdéshez van beadva Irányi képviselő ur módosítása, melyben azt kívánja, hogy a 6-ik sorban ezen szavak után: „közlekedési utak biztosítása" hozzátétessék: „vagy közegészségügyi". Azonkívül b. Simonyi Lajos képviselő ur adott be egy módosítást, mely szerint az utolsó sorban az utolsó szó elébe ezt kívánja tétetni: „előzetes engedély nélkül". Kérem azon képviselő urakat, kik az 1. §. első bekezdését az erdőügyi bizottság szövegezése szerint elfogadják, felállani. (Megtörténik. Felkiáltások: Ellénpróbát kérünk!) Méltóztassanak most azok felállani, a kik az eredeti szöveget nem fogadják el. (Megtörténik.) A többség a 2. §. első bekezdését változatlanul elfogadja. Következik a második bekezdés, melyhez két módosítvány van beterjesztve, az egyik Szájbély Gyula, a másik Szederkényi Nándor képviselő uré. Baross Gábor előadó (olvassa a módosítványokat). Elnök: Kérem azon képviselő urakat, a kik a 2. §. második bekezdését a bizottság szövegezése szerint elfogadják, méltóztassanak felállani. {Megtörténik.) A többség elfogadja s e szerint a módosítványok elestek. Ez által még nincs kirekesztve azon új bekezdés, melyet Szájbély Gyula képviselő ur indítványozott. Baross Gábor jegyző (olvassa Szájbély Gyula javaslatát). Elnök: Kérem azon képviselő urakat, kik 5*
