Képviselőházi napló, 1878. VI. kötet • 1879. május 7–május 27.

Ülésnapok - 1878-133

374- 1SÍ- országos ülés május 26. 1879. az országból kiutasíthatók. Én azt hiszem, hogy ezen törvényjavaslatnak most idézett §§-ai által azon szabályok, melyek a tolonczozásra nézve felállanak, nem érintetnek. Mert ha ezen szabályok érintetnének általa, a törvényjavaslat ezen §§-ait alig lehetne végrehajtani, vagy csak, roppant költséggel és terheltetéssel a községekre nézve. Ugyanis minden egye& tolonczot biró elé kellene állítani, az eljárást ellene megindítani, őt elitélni arra, hogy eltolonczoztassék és ez ellen az illetőnek még felebbezési joga is volna. Addig, mig mindez megtörténnék, az illető község kénytelen volna azon egyént eltartani. Azt hiszem tehát, hogy tolonczozási szabályok nem érintetnek ezen intézkedések által. De minthogy szükséges, miszerint ez nyíltan kifejeztessék, és másrészt a 70. §-ban az áll, hogy a csavargók, ha belföldiek, büntetésük kizárása után illetőségi helyükre utasíthatók, a külföldiek pedig a belügyminister rendeletéből az országból kiutasíthatók, én ezen kifejezést „belügyminister rendeletéből" nem találom helyesen alkalmazottnak a törvényben, mert ha a törvény a kiutasítást rendeli, nem helyes, hogy a belügyminister rendeletéből mondassék ki a kiutasítás: mindezeknél fogva a következő szöveget ajánlom elfogadásra: A 63. és 69. §§. intézkedése által a tolonczozásra vonatkozó szabályok nem érintetnek, csavargás vagy koldulás miatt elitélt belföldiek büntetésük kiállása után a hatóság rendeletéből illetőségük helyére utasíthatók, a külföldiek pedig az országból kiutasíthatók." E szerint tehát „a belügyminister rendeletéből" szavak egészen kimaradnának. Ajánlom módosításomat elfogadásra. Baross Gábor jegyző (olvassa a módosítást). Teleszky István előadó: T. ház! Én a módosítást elfogadom, miután az, hogy a tolonczozásra vonatkozó szabályok érintessenek, nem szándékoltatott ezen törvényjavaslat által. Ha ezen kifejezés megnyugtatónak találtatik, nekem, mint a bizottság előadójának annak elfogadása ellen észrevételem nincs. Az ellen sincs észrevételem, hogy itt ezen szavak „a belügyministerium rendeletéből" kihagyassanak, mert ennek tüzetesebb megállapítása az eljárási javaslat keretébe tartozik és ott e részben a részletes szabályozás felvehető lesz. Ezek figyelembevételével én Hosztinszky képviselőtársam által beadott módosítványhoz hozzájárulok. (Elfogadjuk.') Elnök: E szerint a 70. §. Hosztinszky képviselő ur módosítása szerint fogadtatik el. Baross Gábor jegyző (olvassa a 71. és T2, §§-at, melyek észrevétel nélkül elfogadtatnak. Olvassa, a 73. §-í). Thaly Kálmán: T. ház! Ezen szakaszra vonatkozólag, bátorkodom egy módosítványt benyújtani, még pedig először csak irályi szempontból, másodszor pedig egy kissé lényegileg' is. Nevezetesen irályi szempontból abban nyilvánulna módosításom, hogy „világlatban tartás" helyett, mint a mely kifejezés egy kissé szokatlan és a törvényekben is, nevezetesen 1868: XL.—XLI. t. czikkekben használt kifejezésekkel meg nem egyez, „nyilvántartás" lenne teendő, a mely kifejezés mindig egynek vétetett az evidentiában tartással. Én ezen irályi módosítást, már csak a korábbi törvényekkel való összhangzás és egybevágás tekintetéből is bátorkodom ajánlani. (Helyeslések.) Továbbá, a mi módosításom második részét illeti, bátor vagyok a t. ház figyelmét felhívni arra, hogy midőn egyrészt ezen 73. §-ban azok, a kik nevöket, állásukat, lakhelyüket be nem irják, vagy hamisan irják be, 100 frtig terjedhető pénzbírsággal büntetendők; másrészt a 74. §-baa a szállodatulajdonosok, kik fel nem hívják az idegent nevének beírására, vagy a beírás megtagadását be nem jelentik, 50 frtig terjedhető pénzbüntetéssel büntetendő. T. ház! Lehetnek esetek, midőn be nem irás, vagy pedig álnéven való beírás esetében ezen 100 frtig terjedhető pénzbírság, szemben a 74. §. intézkedésével kissé szigorúnak látszik. Nem értem én a szándékosan tévútra vezetési törekvést, de lehet, pl. holmi ártatlan kaland, vagy családi meglepetés, melynek alkalmából megeshetik, hogy valaki nem akarja magát megnevezni, habár eszébe sincs a hatóság tévútra vezetése. Ki Ítélheti azt meg, hogy az illető szivében mit gondol, hogy családját meglepni vagy a hatóságot akarja-e tévedésbe ejteni. Azért helyesnek tartanám, ha a 73. és 74. §-ban kiszabott büntetés összhangba hozatnék, vagyis némileg az első esetben enyhébb büntetési fokozat állíttatnék be és 100 forint helyett 50 frt tétetnék a 73. §-ba is. Bátor vagyok módosítványomat benyújtani. Teleszky István előadó: T. ház! A mi Thaly képviselő ur módosítványának első részét illeti, t. i. hogy a „nyiívánlat" szó helyett „nyilvántartás" tétessék, ahhoz feltétlenül hozzájárulok. Azonban a mi módosításának azon további részét illeti, hogy a 73. §-ban kiszabott 100 frtig terjedhető pénzbüntetés 50 frtra szállíttassák le, ahhoz egész mérvében nem járulhatok hozzá. De ezen szakaszhoz nekem is van egy módosítványom, a mely gondolom, részben legalább az előttem szólott t. képviselő urat is ki fogja elégíteni. Nevezetesen az időközben meghozott fővárosi bejelentési hivatalról szóló törvény itt a bejelentési szabály egyszeri áthágásáért maximum büntetésül 50 frtot szab, de azon törvény-