Képviselőházi napló, 1878. VI. kötet • 1879. május 7–május 27.
Ülésnapok - 1878-132
132. országos ülés májas 24.1S9.7 341 val vagyunk, annak csak kell bizonyos nevet adui; nem nevezzük azt rendszerint birodalomnak, hanem mondjuk osztrák-magyar, vagy magyarosztrák monarchiának; és ez az a név, a mely alatt az európai államok családjában megjelenünk. (Helyeslés jobb felöl.) Még az 1868: XII. t. ez. meghozatala előtt, a mint annak idején mondottam, csak osztrák monarchiát ismertek az európai államok concertjében, csak osztrák követekről, osztrák consulokról és osztrák lobogókról volt szó; azóta, hogy az 1868: XII. t. ez. alkottatott, osztrák-magyar követet, osztrák-magyar consult, osztrák-magyar lobogót ismernek Earópában. (Felkiáltások a szélsőbalon : Csak papiroson! Felkiáltások a jobboldalon: Nem csak papiroson!) Nem csak papiroson, hanem valóságban. (Helyeslés a jobboldalon.) A büntető törvénykönyvben elfogadott noraenclatura megtartása tehát semmi reactionarius irányúak nem képezi jelét, sőt én azt, mint Magyarországnak az európai népesaládban történt rehabilitatióját, melynek úgyszólván nevét sem ismerték Terézia kora óta, előnynek és nyereségnek tartom. [Ellenmondás szélső baloldalon.) A mi a többi ellenvetéseket illeti, melyek itt fel lettek említve, azok inkább a részletekhez tartoznak. így, ha pénzgyüjtésre adatik ki felhívás, hogy valaki kárpótoltassék a büntetésért : annak megfenyítése szintén következménye a büntető törvényben kimondott azon elvnek, miszerint bűntett vagy vétségért elitéltet nyilvánosan magasztalni és dicsérni nem szabad. Ha péuzgyüjtések történnek azon czélból, hogy valaki a pénzbüntetés terhétől megmenekedjék, és kárpótoltassék, ez oly cselekmény, melyet egyáltalában túrni nem lehet, főkép, ha nemcsak bizonyos határozott viszonyokra tekintettel vagyunk, hanem tekintettel vagyunk mindazon viszonyokra, melyek hazánk különböző vidékein előfordulhatnak és előfordulnak. A fáklyásmenetekre vonatkozó intézkedés tisztán politialis természetű. A bejelentés megtörténik és az engedelem megadatik, ha semmiféle veszély nem forog fenn. De ha még a tilalom ellenére is megtartják a fáklyásmenetet, akkor azt, hogy a tilalmat semmibe sem vették, elnézni nem lehet. A mi a sebes hajtást az orgazdaságot és a bűnpártolást illeti, ha a sebes hajtás folytán testi sértés következett be, a büntető codei alkalmaztatik, és az orgazdaságra és bűnpártolásra vonatkozó intézkedések szintén a büntető codesban vannak. A rendőri codexben levő határozmányok csak annyiban alkalmazhatók, a mennyiben az abban említett cselekvény súlyosabb beszámítás alá nem kerül, bűntettet, vagy vétséget nem képez. Végre a mit Baross képviselő ur mondott, liogy a rendőri intézményt felette hiányosaknak tartja, és ennélfogva kivánja, hogy a kormány erre is terjeszsze ki figyelmét, úgy hiszem, e tekintetben is meg fognak tétetni az intézkedések. De ezek nem tartoznak e törvénykönyv keretébe, mert ezen törvénykönyv a kihágásokról szól, a felügyelő-orgánumok szervezetével egyáltalában nem foglalkozik. A mi a bíróságokat illeti, melyek el fognak járni, ez nem ugyan a jelen törvénykönyvnek, hanem az eljárásnak tárgya, de úgy vau contemplálva, hogy a kisebb kihágások a politikai hatóságok köréhez, a nagyobbak és fontosabbak a bíróságokhoz fognának tartozni. A közigazgatási fogházak tekintetében mindenesetre kelleud intézkedni, hogy azok olyanok legyenek, melyek a törvény követelményének és korunk szellemének , megfelelnek. Végre még csak arra nézve, hogy az 1843-iki javaslatot s szellemét kellett volna a jelen törvényjavaslatnak követnie, szabadjon válaszolnom. Az 1843-iki javaslat a rendőri kihágások tekintetében sokkal szigorúbb, mert ott 6 hónapig terjedhető elzárás és 600 frtig terjedhető pénzbüntetés volt kiszabva; sőt ez halmazat esetében 1800 frtig emelhető; holott e javaslatban 2 hónapi elzárás és 300 frtnyi pénzbírságra terjed a büntetés. Miután ezen javaslat a bűntettek és vétségekről szóló törvénykönyvnek kiegészítését képezi; miután azon jogforrásokat fogadta el, melyek országunk százados történeti fejleményeiből eredtek; miután a polgári szabadság korlátozásának netaláni túlzásait törvényes garautiákkal megelőzni iparkodik, sőt még a büntetés mértékére nézve is az 1843-iki javaslatnál sokkal enyhébb; miután tagadhatlan, hogy valóságos szükséget pótol és végre az egyes intézkedésekre nézve létező hiányokat pótolni, módosítani, kiegészíteni, a részletes tárgyalásnál lehet: kérem a t. háza T , méltóztassék a javaslatot általánosságban a részletes tárgyalás alapjául elfogadni. (Elénk helyeslés jobb felöl.) Mocsáry Lajos: T. ház! Szavaim elferdítése következtében vagyok bátor felszólalni, (Mozgás a jobboldalon) a mennyiben az igen tisztelt minister ur nem helyesen méltóztatott előadni, mivel indokoltam én az általam észlelt reactionarius irányát ezen törvényjavaslatnak. Én nem ott kerestem az indokot, hogy „az osztrák-magyar monarchia" fogalma be van igtatva ezen törvényjavaslatba, hanem legfőbb indokul azt voltam bátor előhozni, hogy a törvényhatóságoknak önkormányzati joga csonkittatik annyiban, a mennyiben megsemmisíttetik nagy részben a törvényhatóságoknak szabályrendelethozatali joga. (Helyeslés a szélső balfelől) Ez volt a főindok. (Szavazzunk.) Elnök: Szólásra senki sem lévén feljegyezve,
