Képviselőházi napló, 1878. VI. kötet • 1879. május 7–május 27.
Ülésnapok - 1878-132
334 182. országos filés május 24. 1879. és reactionarius irányt észlelem, a melyet észleltünk és jeleztünk azon időben, midőn a büntető törvénykönyv tárgyaltatott. Én, t. ház, szabadságellenesnek és reactionáriusnak tartok minden oly törekvést, a mely az önkormányzattal ellentétben áll, s a mely az önkormányzat megszorítását czélozza. (Ugy van! a szélső baloldalon) Hogy pedig ez a törvényjavaslatban megvan, erre nézve azon §§-ok tesznek tanúságot, a melyek a törvényhatósági, ministeri és városi szabályrendeletekről szólanak. Az 5. §. ugyanis azt mondja, hogy „a törvényhatósági Fagy városi szabályrendelet érvényéhez a belügy mini sternek megerősítése szükséges." Ez nézetem szerint annyi, mint a törvényhatóságok szabályrendelethozási jogának megsemmisítése. Jól tudom én, t. ház, hogy még a régi municipahs időben a megyék önkormányzatának fénykorában is felterjesztetett minden határozat a helytartó tanácshoz és illetőleg a cancelláriához; ugy, hogy a kormánynak módja, alkalma volt, ha a határozatokban valami törvénybe ütközőt észlelt, a kellő észrevételek és lépések utólagos megtételére. De a mi e törvényjavaslatban foglaltatik, az egészen más. Mert az általam felolvasott pontban az van, hogy a törvényhatóság szabályrendelete érvénytelen, tehát végre nem hajtható mindaddig, míg az a minister jóváhagyását meg nem nyeri. Eddig egyszerűen az mondatott, hogy a törvényhatóságnak ezen s ezen rendelete törvénybe ütközvén, megsemmisittetik és a törvényhatóság a törvénynek megfelelő más szabályrendelet alkotására utasittatik, Most azonban az 5. §. 3. pontja azt mondja, hogy a belügyministernek joga van a hozzá felteijesztett szabályrendelet megerősítését annak általa megjelölt módosításaitól vagy pótlásaitól függővé tenni. Mi az értelme ennek? Nem egyéb, mint az, hogy a minister nemesak cassálhatja a törvényhatóság szabályrendeletét, hanem egyenesen azt mondhatja, hogy ilyen vagy olyan szabályrendeletet tartozik a törvényhatóság csinálni, ez pedig nem egyéb, mint a törvényhatósági szabályrendelethozatali jognak a törvényhatóságtól a ministerhrmhoz való elvonása. A ministerium, ugy látszik, egy alkalmat sem mulaszt el s ezt sem mulasztja el arra, hogy az önkormányzatra ismét egy súlyos csapást mérjen. Azon vélemény uralkodik, hogy a mostani kormány és tán még pártja is az önkormányzat barátja és az ellenkező irányú áramlatnak feltartója. Én azt mondom erre, hogy az isten legyen irgalmas, kegyelmes az ilyen barátságnak. [Ugy van! a szélső baloldalon.) Nem múlik el egy ülésszak, t. ház, hogy a kormány, mint az articsókát, ne fosztogassa a törvényhatósági önkormányzatot; nem múlik el egy ülésszak sem, hogy az önkormányzatnak még fennálló attribútumaiból legalább egyet el ne vonjon a kormány. Fennállanak még némely üres formák, de a lélek azokból teljesen ki van szorítva, reális hatásköre az önkormányzatnak már alig van; alig van egyebe, mint a tisztviselők választása ; de a főispán korlátlan candidalis joga mellett s a mellett, hogy a választás 6 évenként történik, a választás igazi értelme és jelentősége is meg van sértve. Nem fogadhatom el tehát a részletes tárgyalás alapjául a törvényjavaslatot már csak ezen intézkedésénél fogva sem. De nem ez az egyedüli, a miben a javaslat szabadságellenes iránya észlelhető; van még több szakasz is, melyekben ez világos kifejezést nyer. így pl. a 37. §., a mely már Magyarország közjogi állását illeti, igy szól: „Két hónapig terjedhető elzárással és háromszáz frtig terjedhető pénzbüntetéssel büntetendő, a ki az ország, a társroszágok, vagy az osztrákmagyar monarchiának nyilvánosan kitűzött czímerét vagy zászlóját, úgyszintén, ki a polgári, vagy katonai hatóságok által, ezen minőségük jelvényéül nyilvánosan használt zászlót, vagy czímert meggyalázó szándékból bemocskolja, megrongálja vagy leszakítja." Én bátor vagyok azt kérdezni, hol van az osztrák-magyar monarchia közjogunk szerint, hol van az törvényeinkben? Én az osztrák-magyar monarchia kifejezésnek törvényeinkbe ily utou való becsempészését, és ennek következtében annak constatálását, hogy ennek jelvénye van, mely jelvény alatt egyebet, mint a fekete-sárga zászlót és a kétfejű sast érteni nem lehet, megengedni hajlandó nem vagyok. [Elénk helyeslés a szélső baloldalon) A 39. §. intézkedést tartalmaz az ellen, hogy ha nyilvános gyülekezetben való felszólalás utján felszólítás intéztetik a közönséghez az iránt, hogy valakinek segedelem nyújtassák arra, hogy a törvényesen reá szabott pénzbüntetést könnyebben elviselhesse. Tudjuk, hogy ez mire vonatkozik. Leginkább a sajtó utján elitéltek pénzbüntetéseinek kipótlására. Azt, hogy valamely gyülekezeten nyilvánosan ne lehessen ily tárgyú felszólítást intézni, nem fogadhatom eb Ezen kivül a gyülekezet szót oly tág fogalomnak tartom, hogy ez igen nagy önkénykedésre fog a hatóságoknak alkalmat szolgáltatni. Hasonló a 41. §., melyben az van mondva, hogy a ki oly hamis hirt, mely a lakosság nyugtalanságát eredményezi, terjeszt, 15 napig terjedhető elzárással büntettetik. Ez is oly tág és határozatlan fogalom, hogy e szerint, azt hiszem, majd alig lehet nyilvánosan felszólalni, alig lehet politikáról teszélni, különösen a külpolitikát érintő következtetéseket
