Képviselőházi napló, 1878. VI. kötet • 1879. május 7–május 27.
Ülésnapok - 1878-119
119. erssságos filé* május 8.1819. m költségvetés is a lehető és leendő költségeknek előirányzata, a költségeknek párhuzamos egyrou4s mellé állítása által. Bátor vagyok megjegyezni, hogy ezt lehetett volna ugyan tenni, de ennek alig lett volna positiv és gyakorlati eredménye, mert az később fog részletesen megállapittathatni. Egyébiránt az erdőügyi bizottság felállítására nézve ilynemű — hogy úgy mondjam — költségvetési elmefuttatást benyújtottam, de az tűnt Id belőle, hogy a királyi erdőfelügyelők felállítása olcsóbb, mint a megyei szakközegeknek felállítása. Egyébiránt kész vagyok — habár nem kívánom, sőt egyenesen kérem a képviselőházat, ne méltóztasék e szavaimat á-tól b-ig, mint végmegállapodásokat tekinteni — a képviselő ur kívánatára a kiadásokra nézve a mennyiség és minőség iránt felvilágosítással szolgálni. Ha 12 királyi erdőfelügyelőségre osztatik fel az állam és egy királyi erdőfelügyelőnek és segédjének fizetése együtt 4500 frtban állapittatik meg, az összes kiadás ezen tekintetben 54,000 frtot fog tenni. Azon esetben ha nem 12, hanem 14 lesz, tehát 9000 írttal több, akkor lenne 63,000 frt. Az országban több van 90 törvényhatóságnál ; e törvényhatóságok közül azonban 20 és egy pár városi törvényhatóság. Vegyük az egyszerűség kedvéért, hogy valami más egyszerűbb módot lehetne e tekintetben találni, hogy miként alkalmaztassák a törvénynek ellenőrzése és végrehajtása a városi törvényhatóságok által az egyszerűség kedvéért s vegyük, hogy csak 70 törvényhatóságnál lenne szükséges erdőközegek állítása arra, hogy az erdőtörvénynek keresztül vitele lehetővé és gyakorlativá tétessék, ég ha ezen 70 közegnek fizetését egyenkint az uti átalánynyal együtt 1200 írttal számítjuk, ez özszesen 84,000 frtot tenne, a mi a másik oldalon felszámított 63 írtnál máris 21,000 írttal több. Egyébiránt elismerem, hogy itt nem ez a főszempont, hanem az, hogy az egyöntetűség a gyors eljárásban, a ministeriummal a közvetlen érintkezés meglegyen, a mi a megyei hivataloknál, a mint méltóztatnak tudni, nincs meg, mert az mindig közvetett az alsóbb hivataloknak a felsőbbekkel való érintkezése miatt. Biztos, gyors eljárást, a közvetlenséget lehetőleg életbeléptéim alkalma legyen a ministeriumnak; ez az és nem ezen 21,000 frt meggazdálkodása, a mi ezen törvényjavaslatot ajánlja. Én kérem a t. házat, méltóztassanak elfogadni a királyi erdőfelügyelőség intézményét, mert ez által biztosíttatik mindaz, a mi az erdőkezelés helyessége, üdvös volta, s az erdőviszonyoknak emelésére az országban tehető. (Helyeslés.) A fölebbezéseknél is nehezményezte a tisztelt képviselő ur azt, hogy mikép történik az, hogy azon eljárástól, mely a közigazgatási bizottságokról szóló törvényben megállapíttatik a kihágási esetekre nézve, eltérve, itt az első hatóság a szolgabiró, a második a közigazgatási bizottságnak egy küldöttsége, és a harmadik a ministerium. A másik eljárás szerint pedig ágy lenne: a szolgabiró a szolgabirótól az alispán, ettől a közigazgatási bizottság és ha két egyező Ítélet nem lenne, a ministerium. Méltóztassék figyelmezni arra, hogy ezen ügyekben igen sokszor jönnek elő tisztán szakkérdések, melyek iránt, mint legközvetlenebbül a helyszínén eljáró szolgabiró a legjobban lehet értesülve; ez igíiz, de a lehetőséget meg kell adni arra, hogy ha ő szakismeret hiánya miatt tévedett, tévedése később helyrehozathassék, s erre lehetőséget nyújt a szakközegekkel is ellátott közigazgatási bizottság Ítéletének a ministeriumhoz való fellebbezése. De méltóztassanak a dolognak a másik oldalát is venni. Az alispánok, különösen némely megyében, jelenleg is túl vannak terhelve némely megyében, de hogy általában véve azoknak valami nagyon kevés teendő jutna osztályrészül, az seholsem mondható. Már most mi történnék azon alispánnal, a ki százanként kapna, különösen télnek idején, az erdőkihágási ügyekben való kérdéseket? Hiszen azok elintézése valósággal képtelenséggé válnék s csupán e czélból egy külön alispáni hivatalt néhány hivatalnokkal kellene fölállítani, egy külön alispáni forumot, melj" kénytelen lenne pusztán ezen kérdésekkel foglalkozni, még pedig, mondom, azokat szakszerűen megbírálni. Tehát azt, a mint a t. képviselő ur ajánlja, a magam részéről el nem fogadhatom, különösen azon nézetet, a melyet a t. képviselő ur azon erdőkre nézve mond, a melyek speciális felügyelete alá vannak ezen törvényjavaslat szerint utalva az államkormánynak, a ministeriumnak, t. 1. a hitbizományi alapítványi, egyházi, községi stb. erdők. Azt mondja ugyanis a t. képviselő ur, hogy ez felesleges, vagy czéltalan. Bocsánatot kérek, igen nagy részben nem felesleges és nem czéltalan. Ha csak az aerarialis erdőkről volna szó, akkor megengedem, hogy elmaradhatna, ámbár semmi különös nem. volna abban, hogy ha akkor, mikor törvény alkottatik az erdők szabályozásáról, az erdőügynek rendezéséről egyszersmind kimondatnék, hogy évről évre bemutatandó a legfelsőbb erdőhatóságnak ezen aerarialis erdők kezelése, miután ugy is csak az fogna történni, a mi eddig történt; de egy jelentékeny részénél az erdőknek a dolog nincs Így; mára. hitbizományi, egyházi erdők olyanok, hogy a magok üzemtervét részletes megbirálás és jóváhagyás végett a kormánynak bemutatni kötelezve eddig nem voltak és azt nem is tették, Hogy mily határig és milyen kivételeket 4*