Képviselőházi napló, 1878. VI. kötet • 1879. május 7–május 27.
Ülésnapok - 1878-132
332 132. országos ülés május 24. 1879. engedni kell oly törvényjavaslat tárgyalására. { Ez tehát indokul arra, hogy a rendőri törvénykönyvet elő ne vegyük, nem szolgálhat. Miután már felszólaltam, mellesleg meg kívánom jegyezni, hogy ha, és a mennyiben azon intézkedések, a melyekről Madarász József képviselő ur szólott, szükségesek, azok nem fognak az által előbb megtörténni, ha e törvényjavaslat nem tárgyaltatik, mig semmi sem áll útjában annak, hogy ha szükségesek, külön megalkothatok és meghozhatók legyenek. (Helyeslés jobbfeläl.) Elnök: Méltóztassanak azok, a kik Helfy Ignácz képviselő urnak a napirendre vonatkozó indítványát elfogadják, felállani. (Megtörténik.) A többség nem fogadja el. Következik a magyar büntető törvénykönyv, a rendőri kihágásokról szóló törvényjavaslat tárgyalása. Ha a javaslatot és a jelentést felolvasottnak méltóztatnak venni, az általános vitát megnyitom, melyben első szó az előadót illeti. Teleszky István előadó: T. ház! A múlt országgyűlésnek egyik kimagasló nevezetes alkotása a magyar büntető törvénykönyv, mely elmondhatjuk, igazságszolgáltatási alkotásaink köztt, kiváló tényezőként szerepel és a külföld elismerését is méltán vívta ki magának. Ezen büntető törvénykönyv a büntetendő cselekményeknek hármas felosztású rendszerén alapulva, keretébe a bűntetteket és vétségeket vette csupán be, mig a kihágásokról szóló törvényjavaslat egészen külön javaslat alakjában lön előterjesztve. De a múlt országgyűlés többé nem volt abban a helyzetben, hogy ezen külön javaslatot, a büntető törvénykönyv kiegészítő részét, törvényerőre emelhette volna; habár az a bizottsági tárgyaláson keresztül menve, az igazságügyi bizottság által elfogadtatott és a háznak elfogadásra ajánltatott is. Ezen országgyűlés folyamán ismét beadatván ezen törvényjavaslat azon alakban, a mint azt a múlt országgyűlésen az igazságügyi bizottság elfogadta, újabban az igazságügyi bizottsághoz utasíttatott. Az igazságügyi bizottság újabban tárgyalás és megvitatás alá vette és azt csekély módosításokkal elfogadta, a t. háznak is ezennel elfogadásra ajánlja, ajánlja azért, mert ezen törvényjavaslat, a mely a kihágásokról intézkedik, szerves kiegészítését képezi a büntető törvénynek a bűntettekről és vétségekről és ennek meghozatala, amannak életbeléptetése egyik előfeltételéül tekinthető. Minthogy ugy a rendszernek beosztására, mint alapelveire nézve az igazságügyi bizottság ezen törvényjavaslatot saját nézeteivel megegyezőknek és helyeseknek találta, elfogadta azt általánosságban és ezennel én is előadói tisztemet teljesítem, midőn azt a t háznak elfogadás végett ajánlom. (Helyeslés.) Lesskó István: T. ház! Hálás elismeréssel tartozik a haza minden egyes rendszerető polgára Magyarország igazságügyministerének, hogy a ház asztalára letett rendőri kihágásokról szóló törvényjavaslatot a körülményekhez képest már most a képviselőház megvitatására és Ítéletére bizta. Ismétlem, méltó elismeréssel tartozik, mert a mai semmi rendet, semmi fegyelmet nem ismerő korszakban, midőn a szabatosság és a tiszta szabadság fogalmai annyira összezavartataak, midőn az erkölcsi rend bomladozásnak indul és a társadalom bázisa meg van ingatva, fölötte szükséges, hogy a rend, csend és fegyelem felett őrködő hatóságoknak legyen meg bizonyos normativumuk, melynek értelmében és alapján a rend, csend és fegyelem háborítói kellő korlátok közé szoríttassanak. Ez indokoknál fogva a ház asztalára letett törvényjavaslatot általánosságban örömmel elfogadom. Figyelemmel olvastam a törvényjavaslat minden egyes szakaszát és annak daczára, hogy azt általánosságban elfogadom, itt-ott egyes hiányokat észleltem benne, melyre bátorkodom észrevételeimet megtenni. A III. fejezet a vallás és annak szabad gyakorlata elleni kihágásokról szól, de nincs említés téve az Isten — mint legfőbb lény tisztelete elleni kihágásról. Igaz, hogy a büntető codex ez iránt intézkedik, de én szükségesnek találom, hogy a rendőri codexben is a legfelsőbb lény szent nevének megsértése büntető kihágásnak tekintessék. Igen, t. ház, ha egyes embereket nem szabad sértegetni, ha a vallás sértése tilos, annálinkább a vallás alapja, az Isten szent neve, kell, hogy illő tiszteletben tartassék; lehet, megengedem, egy állam felekezet nélküli, de mert ignoráló állam, a legveszedelmesebb, mert felbomlik benne minden társadalmi rend, s ott leszünk, a hol a múlt századi franczia forradalom. De sokkal hiányosabba VH. fejezet 51. §-a. Az egész szakasz igen rövid és csak pár szóból áll: „A ki nyilvános helyen botrányt okozó, részeg állapotban jelen meg, huszonöt forintig terjedhető pénzbüntetéssel büntetendő." Több gondoskodást, több figyelmet kellett volna fordítani a mai társadalom legnagyobb mérvben pusztító nyavalyájára. Mily sok bajt okoz nálunk a részegeskedés! A lapok alig győzik elősorolni a sok kihágást, melyeket vasár- és ünnepnapokon a részegeskedó'k a fővárosban ugy, mint a provincziában elkövetnek. Statistikai adatokkal bizonyítható, hogy Magyarországban évenkint körülbelül 3—400 gyilkossági s emberölési, mintegy 1000 súlyos sértési s testcsonkítási és ezerekre menő könnyű testsértési eset fordul elő; ezeknél
