Képviselőházi napló, 1878. VI. kötet • 1879. május 7–május 27.
Ülésnapok - 1878-131
306 181. országos ülés május 23. 1879. 15% agiót fog a magyar állam teherképen viselni, akkor Lichtenstein és Ráth Károly képviselő urak számításai e tekintetbea legalább alaposak; hanem minthogy minden százaléka az agio-differentiának 3400 frt differentia felelt meg a teherviselésben, igen természetes, hogy ezen 3400 frtot egész 51,000 frtig lehet variálni és különböző eredményekre jutkatuik a teherviselés tekintetében, tehát a differentia e tekintetben igen nyilvánvaló. Azonban Lichtenstein képviselő ur némi tévedésben látszik lenni, legalább beszédedéből itélvc, magára a kamatbiztosítási összegre nézve, mert folytonosan azt erősíti ugy különvéleményében, mint beszédében, hogy a vasút financeirozásának eredményét, illetőleg az összes vasúti finaneeirozás összegét azért számítja, mert 58 millió után fizet kamatbiztosítást a magyar állam. Ez valóságos tévedés, mert itt nem százalékban, hanem fix-összegben van meghatározva a kamatbiztosítás. A kaniatbiztosííásra tehát arra nézve, hogy mi a finaneeirozás eredménye, mi az építés költsége, befolyással absolute nincsen. Ebből a tekintetből tehát argumentumot sem pro, sem coutra ezen alku mellett csinálni nem lehet. Fenntartom tehát azon állításomat, hogy a financeirozással foglalkozni, és annak eredményeit birálni e javaslat három kérdésével szemben absolute nem lehet, mert azokra befolyással nincsen. Sokkal fontosabb és figyelemre méltóbb az a szempont, a melyet ők e javaslat megbirálásánál a közlekedési politika szempontjából felhoztak. Itt ugy Lichtenstein József, mint Boros Béni és Bujanovics Sándor képviselő ur sokkal hatalmasabb és fontosabb érdekeket érintettek érveléseikben, és igy azokra egy-két rövid megjegyzést kénytelen vagyok tenni. Előrebocsátom, t. ház, hogy a t. képviselő urak önmagukkal némi tekintetben ellentétben állanak, mert mig Lichtenstein képviselő ur érvelésének egész súlyát a közlekedési ministerrel szemben arra fektette, hogy az, ha egy vasúti vonal a másiknál 25%-el hosszabb vagy rövidebb, a forgalmi politikára befolyással nincsen, mert az a forgalmat nem tereli el, addig Bujanovics Sándor képviselő ur épen azt magyarázta, hogy a mi érdekünkben nincs az eperjes-tarnowi vasút 7VJ mértföldnyi magyarországi részének beolvasztása a kassa-oderbergibe, mert az rövidebb f mert nekünk az van érdekünkben, hogy nyersterményeink minél rövidebb utón kijussanak a világpiaezra, a miért is e tekintetben helytelen a törvényjavaslat intézkedése. Lichtenstein József képviselő ur felhozta a budapest-zimonyi vasút esetét, melyben a közlekedési minister ur egy alkalommal ugy okoskodott, hogy mivel ez 10%-al rövidebb a déli hálózatnál, tehát előnyös lesz reánk nézve. Ebből a t. képviselő ur argumentumot vélt kovácsolhatni, hogy a kassa-oderbergi vasutcsoportosításnak ezen alakja ebből a szempontból nem helyes. Bátor vagyok a t. házat arra figyelmeztetői, bogy forgalmi politika tekintetében egészen ellenkezőt mondott Bujanovics képviselő ur, mert Ö* elismerte, hogy a rövidebb pálya a forga^mra nézve lényeges befolyással bir, holott Lichtenstein képviselő ur tagadta, hogy 25%-al hosszabb pálya képes lenne a forgalmat elterelni. Nézetem szerint tökéletesen helyes az, a mit a közlekedésügyi minister mondott, hogy t. i. ha rövidebb pálya felett rendelkezhetik az ország egy nagy nemzetközi vonalnál, minő a budapestzimonyi összeköttetés, ez az állam versenyképességét a forgalom tekintetében emeli. Ez azonban nem zárja ki annak lehetőségét, hogy a versenyképesség érdekében más, idegen érdekek által vezérelt társulat oly forgalmi politikát ne inauguráljon, a mely a rövidség, illetőleg a távolságok köztt levő differentia ellenére is képes legyen a forgalmat elterelni. E tekintetben tehát azon plausibilis érv, a melyet Bujanovics Sándor képviselő ur a magyar forgalom szempontjából, illetőleg a forgalmi érdekek tekintetében felhozott, hogy nemhogy káros az eperjes-tarnowi vasút magyarországi részének különállása, illetőleg más cornbinatióba jövetele a magyar forgalomra, sőt minthogy rövidebb, előnyös. Bátor vagyok figyelmeztetni a t. házat arra, hogy nem tisztán és kizárólag azon rövidebb útra való tekintetből kell a magyar forgalmi politikát szemügyre venni, nemcsak ennek nemzetközi összeköttetéséből; de tekintetbe kell jönnie a kamatbiztosítási, a pénzügyi érdeknek is és annak, hogy mely utón halad tovább és hosszabban Magyarországon egy vonal; mert hiszen lényeges befolyással van ugy ez, mint a pénzügyi érdek és ha ezen három tekintetet is egyaránt mérlegeljük: akkor a kassa-oderbergi vasúttal való összeköttetésnek mindenesetre előnyt kell adni. Még a kassa-oderbergi vasút megvételének kérdése keltett legtöbb ellenvetést a javaslat ellen és itt bátor vagyok figyelmeztetni arra, hogy Lichtenstein és Boros Béni képviselő urak álláspontja ha nem is egészen ellenkező, de mindenesetre eltérő; mert mig Lichtenstein képviselő ur a különvéleményben és beszédében egészen arra akar törekedni, hogy az egész vonalat megszerezze a magyar állam és e tekintetben semmi nehézséget nem lát, {Egy hang a baloldalon: De lát!) addig Boros képviselő ur elismeri, hogy Ausztria igenis törekszik az ellenkező irányra, Ausztria megveheti a maga területére eső részt. Itt tehát némileg eltérés van. De mellőzve ez ellenmondást, bátor vagyok figyelmeztetni arra, hogy ha a törvényjavaslatot
