Képviselőházi napló, 1878. VI. kötet • 1879. május 7–május 27.

Ülésnapok - 1878-130

130. országos ülés május 2l. 1879. 289 társulatra nézve, minthogy a 4.600,000 frt nem volt tisztázható, mindig függőben voltak. Ezen kárpótlási összeg, mely igy származott, mint ezt szerencsém lesz tüzetesebben felolvasni, az állam által 2 millióra szállíttatott le. Ugyanis ilyen módon történt az e részbeni eljárás : „A kárpótlást, melyért az építési vállalat a 4,600,000 frtot kapta a társulattól, származott a következő tételekből: Először a zsolnai és budetini Vághidak építéséből, mint, a melyek az eredeti vonal meghagyása esetén mellőzhetők lettek volna. Tudniillik azon eset állt elő, hogy midőn a magyar államvasutnak beágazása már kilátásba volt helyezve és hadászati tekintetekből is szükséges volt azt a vonalat, mely eredetileg a Vág jobb partján volt tervezve, bizonyos darabon áthozni a balparton is ; ebből az származott, hogy két hid lett szükséges, melyek az eredeti tervezetben nem voltak és igy azt mondták az építők, hogy ha ők fölvállalták is ezen vasút kiépítését, de azt azon tervek szerint vállalták el, melyek nekik bemutattattak, de azokban nem volt két Vág-hid; ők tehát méltán követelhetik, hogy ezen két hid költségei nekik megtéríttessenek. Meg kell vallani, bir plausibilitással. A privát életben is, ha valaki építtet és az eredeti terveken változtatásokat tesz, a mi költségszaporulatot von maga után, ezt meg kell térítenie. A vállalkozó nem tartozik magát minden szeszélynek alávetni és nem tartozik előre nem látott objectumok építését minden megtérítés nélkül eszközölni. Ez az egyik pont és ezért a vállalkozók 360,000 frtot követelnek. A második a tervek jóváhagyásánál történt késedelem. Ezen késedelem •— be kell vallani — megtörtént, mert a tervek jóváhagyása huzamosabb időt vett igénybe. Ennek némileg oka volt az, a mit Lichtenstein t. képviselő ur mellesleg említett, hogy a vasutak kérdésébe több ministerium szól bele. Igenis, minden, főképen nemzetközi fontosságú vasútnál több ministerium foly be, mert megbírálandó az pénzügyi-, közlekedési- és hadászati szempontból is. S igy a mig az ügy egyik bureauból a másikba tétetett át megbirálás végett, megtörtént, hogy ha bár az illetők a legnagyobb mértékben teljesítették is kötelességüket, a dolog természetesen nem ment oly gyorsan, mintha csak egy ministeriumban fordult volna meg. A tervek jóváhagyása tehát huzamosabb időt vett igénybe. Ha pedig a vállalkozónak az van mondva, hogy bizonyos idő alatt tartozik valamit elkészíteni, természetes, hogy a terveket is idejében rendelkezésére kell bocsátani, mert különben a késedelem következtében túlságos gyorsan kénytelen építeni, a mi köztudomás szerint mindig áldozatokkal jár. KÉPYH. NAPLÓ. 1878—81. VI. KÖTET. Nem akarom mondani, hogy az említett igények mind indokolva vannak, hanem csak felsorolom, hogy mily czímen támasztatnak a követelések. Az utóbbi czímen 2.257,601 forintnyi követelés formáltatott a társulat- illetőleg az állam irányában. A harmadik a mosztyi alagutnál beállott vis major czímen követelt 1.399,354 frt. Lichtenstein t képviselő ur, midőn azt mondta, hogy az első magyar gácsországi vasútnak hasonló esetben kárpótlást adott az állam, kiemelte, hogy annak milyen nagy és nehéz kivitelű tunnerje volt: a lupkovi. Hát hiszen itt ép olyan nagy habár nem oly nagy költségű tunnel volt, mely szintén a Kárpátokon megy keresztül; a mosztyi, ez ép olyan és ép oly nehéz tunnel és szintén nagy költséggel volt helyre állítva, a mennyiben a Kárpátokban még eddig mindig oly nehéz terrénummal találkoztunk, a mely csúszásoknak van kitéve. Ezen csúszások pedig oly különös dolog ily nagy tunneleknél, hogy azoknak költségelőirányzatát előre megállapítani nem lehet. Mert ha már előre akarná valaki megszabni azt, hogy a vállalkozó fedezve legyen minden ily eshetőség ellen, akkor annyival többet kell esetleg fizetnünk, mint a mennyit a valóságos költség kitesz. Ha pedig ezt nem teszszük előre, akkor aztán, ha ily csúszások következnek be, s az előirányzott költség meg nem felel, akkor igen természetes dolog, hogy ilyen differencziáknak fel kell merülniök. Mert ha az állam nem akarja azt figyelembe venni, akkor — mondom — nem marad más hátra, mint oly magasra tenni az előirányzatot, hogy már a netalán bekövetkezhető csúszások is fedezve legyenek. Ezen czímen, t. i. csúszások czímen követeltetik tehát ez alagutnál 1.399.354 frt. Azután követelést formáltak a német-franczia háború által okozott károkért. Na, ez is egyik neme a vis majornak, mely gyakran előfordul a vasutak építésénél háború esetében, mert eféle dolgoknál nemcsak az a körülmény szolgáltat okot a kártérítésre, hogy a háború általában bonyolultabbá teszi az egész ügyet, hanem az is, hogy a napibérek fel szoktak ilyenkor emelkedni s ennek következtében differentia áll elő a normál időben tervezett és kiépíttetni rendelt- vagy pedig az efféle időben tervelt vasúti építkezés közt, eltekintve attól, hogy ezen esetben még hadi szempontból is kívántatott az építkezésnek gyorsítása, mert ez nagy stratégiai fontossággal biró vonal és ezen háború következtében a kormány azon óhajtását is tudtul adta a vállalkozóknak, hogy ezt a vasutat előbbre építse ki, mint a hogy eredetileg kiépíttetni szándékolták a háború előtt; tehát ők az államnak ezen meg37