Képviselőházi napló, 1878. VI. kötet • 1879. május 7–május 27.

Ülésnapok - 1878-130

ISO. országos ülés május 21. 1579. 279 jogtanácsosára, a ki azt mondja, hogy e követelés létezik ugyan, de ez nem a társulat, hanem £LZ állam kincstára ellen érvényesíthető, akkor megegyezett abban, hogy van követelés, a mely •érvényes, csakhogy az egyik azt vitatja, hogy A társulat, a másik meg, hogy az állam ellen. £ két véleményt Lichtenstein képviselő úr egyesíti a magiéban. Azt hiszem, t. ház, hogy ezt tenni logikailag teljes lehetetlenség. Á második állítása a t. képviselő urnak az, hogy a porosz háború folytán nem váltak kedvezőtlenebbekké a pénzügyi viszonyok, minélfogva a közlekedési bizottság jelentésének idevonatkozó része helytelen. Hogy a porosz háború megrázkódtató hatása a pénzpiaczra 1866/7-ben is érvényesült, azt hiszem, teljesen felesleges vitatnom. A közlekedésügyi bizottság ennél többet nem állított. Van azonban egy állítás, a melyet a t. képviselő ur mellesleg érintett, és ez állítás az, hogy a közlekedési és pénzügyi bizottság azt mondják, hogy ezen pályánál az eredeti eoncessió alkalmával, szűken volt kimérve az építési költség. A t. képviselő urak ezzel szemben azt állítják, hogy bőven. No már ez cardinális kérdés. Hozzáteszem azon javításokat, a melyek később a pót-engedélyokmányban engedélyeztettek, sőt azokat is, melyek ezen törvény alapján engedélyeztetnek a kassa-oderbergi •vasútnak. Ezek szerint 63,800 frtnyi effectiv rente esik a kassa-oderbergi vasút egy mértföldére. A kassa-oderbergi pálya viszonyai majdnem teljesen analógok a magyar államvasút zólyomruttkai részének viszonyaival, hol 77 ezer frtnyi rente esett egy mértföldre. Ez bizonyítja, hogy nem csak akkor, midőn az eredeti engedélyokmány megadatott, voltak sokkal szűkebben kimérve a költségek, hanem még most is, midőn utólagosan a pótengedélyben és a jelen javaslatban további emissio engedélyeztetett. Még most is, midőn e törvényjavaslat segít a kassa-oderbergi társulat sorsán, jelentékenyen kevesebbe kerül a kassa-oderbergi pálya egy-egy mértfölde, mint a magyar államvasút zólyom-ruttkai vonala. Hogy a pénzbeszerzési műveletek igen nagy mértékben elnyelték ezen összegeket, illetőleg az alaptőke nagy részét igénybe vették, a felett csodálkozni való nincsen. Az alaptőkének igen nagy, igen tekintélyes részét másutt is elnyelték a pénzbeszerzési műveletek. Méltóztatnak emlékezni pl., hogy a legtöbb hazai vasútnál 70%-nyi átlag vétetett fel, így pl., hogy csak egyet említsek, az első gácsországinál is. És ha azt méltóztatik — mint -pl. ma méltóztatott mondani, hogy igen is, ezen vasútnak voltak magas árjegyzései, pl. a bécsi íozsdén, én ezt elhiszem. Fel van. említve a jelentésben is, hogy voltak oly napok, mikor nem 60-an, hanem 90-en állott, de ez még mindig nem alterálja azt, hogy ezen vasút részvényei épen oly cursussal számíttassanak, — a mint hogy számíttattak is — a kibocsátás alkalmával, mint a többi vasutakéi. Azt mondja a t. képviselő ur, hogy a többi vasutak nem kértek semmi további kedvezményt a magyar államtól. Lichtenstein József (közbeszól): Nem ezt mondtam : György Endre: Méltóztatott mondani, — ezek saját szavai: pl. az első gácsországi vasút nem kért semmit. Lichtenstein József (közbeszól): Nem mondtam, csak annyit, hogy elengedett 2 milliót a Creditanstalt! György Endre: Igen, tehát maguk járultak hozzá. No hát ez tökéletesen egyre megy. De akkor méltóztatott megfeledkezni arról, hogy ő maga is megszavazott egy törvényjavaslatot, itt e házban, mely az első gácsországi vasútnak, — e kis, és a kassa-oderbergi pályához képest igen rövid pályának 139,836 ezüst forinttal emelte a garantiáját. Ha tehát a képviselő ur ezt semminek találja, akkor mi a kassa-oderbergi vasútnál 44 mértföldre csakugyan jogosítva vagyunk azt, mi itt javasoltatik, semminek tekinteni. Meg méltóztatott támadni a kormány közegének eljárását azon tényre nézve, hogy a közgyűlésnek, illetőleg az igazgató-tanácsnak azon határozata ellen, mely szerint a 4.600,000 frt kifizettessék a vállalkozóknak, a kormánybiztos nem emelt kifogást. Méltóztassék megengedni, de én azt hiszem, hogy a kormánybiztosnak nem volt joga kifogást tenni. Azt hiszem, nem fogja kétségbe vonni a képviselő ur sem, hogy a kassa-oderbergi vasuttársulatnak, mint részvénytársulatnak, a maga tulajdonára nézve, tehát azon kamatjárandóságra nézve, melyet neki az államkincstár biztosított, joga van szabadon rendelkezni. Ezen esetben pedig a társulat ennél többet nem tett. Ebben tehát a kormánybiztosnak semmi más dolga nem volt, minthogy a kormányt erről értesítse, mely értesítés az igazgató-tanácsnak, illetőleg a közgyűlésnek határozata érdekében megtörtént; mert ezen határozat azt mondja, hogy elvállaltatik ugyan ezen teher, de az állam ellen a visszkereseti jog fentartatik. Már engedelmet kérek, bármily sztikkörü fogalommal legyünk is valamely társulat igazgatótanácsának, illetőleg közgyűlésének hatáskörére nézve, azt csak nem tagadhatjuk, hogy egy bizonyos teher elvállalására és arra, hogy az állam ellen követeléssel lépjen fel, arra csakugyan jogosítva van. Hanem, hogy milyen csodálatos, — igy fejezem ki magamat, — bocsánatot, sér-