Képviselőházi napló, 1878. VI. kötet • 1879. május 7–május 27.

Ülésnapok - 1878-128

128. országos ülés májas 19. 1879. 25& Hiánynak a külön igazságot fenntartani, hanem, hogy e vonal e törvényjavaslat elfogadása esetében csakis a magyar államvasutak igazgatósága által kezelhető, az a dolog természetéből folyik. Thaly Kálmán képviselő ur azt a határozati javaslatot is nyújtotta be, hogy utasíttassák a kormány mentül előbb egy törvényjavaslat benyújtására ezen csonka vonalnak Trencséatől Zsolnáig való továbbépítése tárgyában. Már felszólalásom elején volt szerencsém megjegyezni, hogy egy ilyen termékeny és virágzó völgyben, a vasúti csatlakozás létesítését megakadályozni nem lehet, a mint nincs is senkinek szándékában. így tehát ezen vonal folytatásának mentül előbb ki kell épülni; hanem hogy •ezt most határozat alakjában kimondották, azt mégsem tartanám helyesnek. Méltóztassanak megengedni, de az eddigi, eljárásokban is sokszor "követtetett el az a hiba, hogy az egész vasúti politikából kiszakítva, egyes kérdésekre nézve méltóztatott a ház határozni és a végrehajtásra a kormányt utasítani. Az egész vasúti politikának mindenesetre összhangban kell keresztülvitetnie; tekintetbe kell Tenni az állam pénzügyi helyzetét is, és csak akkor tenni valamely vonal kiépítésére néz re előterjesztést, mikor az idő arra alkalmasnak és a munkálat kivihetőnek látszik. Azért igen kérném, hogy ilyen egyes kérdések ki szakításával a dolognak előleges megvitatása nélkül ne méltóztassanak a kormányt utasítani, mert az ily eljárás felfogásom szerint nem helyes ; és ennélfogva kérem a t. házat, méltóztassék ezt a határozati javaslatot elejteni. Magának a törvényjavaslatnak ellenzését nem hallottam, sőt a felszólalók is helyeselték, hogy ezen vasút az állam által megvétessék, kérem a t. házat, méltóztassék a törvényjavaslatot elfogadni. {Helyeslés a jobboldalon) Irányi Dániel: T. ház! Az előttem szólott t. képviselőtársaim, valamint a t. péüztigymmister ur is főleg három okkal támogatták ezen előterjesztést. Azt mondták jelesül, hogy ezen vágvölgyi vasútnak megvétele szükséges és kívánatos, mert az alku előnyös, a vételár aránylag csekély. Megengedem, tiszt, ház, sőt elhiszem, hogy azon költséghez képest, melybe a vasút került, ezen vétel előnyös. Ugy, de valamely vétel tulajdonképen a szerint előnyös vagy káros, a mint a tárgyért adott ár meghozza, vagy nem hozza meg jövedelmében a kamatot. Má.r hogy itt ezen coneret esetben még ezeu -vételár is, melyet hajlandó volna az előterjesztés szerint a kormány ezen vasutért megadni, nem fogja meghozni a kamatot, azt elismerte az imént maga a t. pénzügyminister ur is. Az igaz, hogy termékeny földön vonul keresztül, de hiszen termékeny talajon vonul keresztül annyi sok más vasút Magyarországon: például az északkeleti, az alföld-fiumei, báttaszékzákányi és annyi más ; mindamellett azt látjuk, hogy évek óta nem képesek behozni a belefektetett kamatot. (Uyy van! a szélső baloldalon.) T. ház! Ha Magyarország pénzügyei rendezve lennének ; ha nem volnánk kénytelenek kölcsönökkel fedezni évenkint a hiányt: akkor ezen ok, mely miatt én ellenzem e törvényjavaslat elfogadását, talán kevésbé fontos lenne. De akkor, mikor 20 — 30 millió frt évi deficit fedezésérőlv agyunk kénytelenek gondoskodni: akkor oly vasút megvétele által, melyről előre meg vagyunk győződve, hogy jövedelme nem fogja behozni a belefektetett tőkének kamatját, valóban szerintem indokolatlan. De azt is méltóztatott mondani, hogy ha nem vesszük meg, akkor ez a vasút vagy megbukik, csődöt mond, vagy pedig az osztrák államvaspálya-társulat által fog megvétetni. Én igen sajnálom, hogy ha bármely vállalat Magyarországon megbukik, de azt, hogy valamely vállalatnak megbukása az állam hitelére károsan hatna, nem engedhetem meg ; mert ez csak azon esetben áll, hogy ha ezen vállalat irányában a magyar állam nem teljesítette kötelezettségét, de hogy a vágvölgyi vasúttal szemben bármi kötelezettséget vállalt az állam, és azt nem teljesítette volna, azt az előttem szólt t. képviselő urak egy szóval sem említették. Hiszen tekintsük a külföldet, Angliát, Amerikát. Számtalan vasút bukik meg ott évenként s ki mondja azért, hogy Angliának, vagy Amerikának állami hitele szenved? Köitnyelmüen fognak az építkezéshez, a vállalkozáshoz, és azután megbuknak. Akkor a közvélemény természetesen a vállalkozókat sújtja, és nem az országot, melyben a könnyelmű vállalkozás létrejött. De megveszi az osztrák államvasút, — mondják, — és akkor veszedelmes versenytársa lesz a pest-ruttkai, illetőleg oderbergi vonalnak. Én méltánylom ezen okot, de csak bizonyos mértékig. És ha figyelembe veszem, hogy tőlünk függ az, hogy az osztrák államvasút a vágvölgyi vasutat megvegye, és mily feltételek alatt vegye meg: ezen fenyegetés igen csekély mértékre szállíttatik le. Mert a vasutak concessiója, vagy a vasutak átvétele mindenesetre a törvényhozás jogköréhez tartozik. De engedjük meg, mit a t. pénzügyminister ur mondani méltóztatott, hogy a törvényhozás nem fogja ellenezhetni azt, hogy ha az osztrák államvasút megakarja venni e pályát, azt meg is tegye. Úgyde a törvényhozástól fog függni, minő feltételek alatt engedi meg a megvételt, hogy ez által azon verseny, melytől félünk, ránk nézve, illetőleg a magyar ipar és