Képviselőházi napló, 1878. VI. kötet • 1879. május 7–május 27.

Ülésnapok - 1878-127

238 127. országos ölés májas 17. 1879. országgyűlésen megjegyeztem egy más alkalommal, midőn egy pénzügyi törvényjavaslat tárgyaltatott, hogy a minister urak ott, a hol jogról és hatalomról van szó, centrálisainak, és a hol a jog és hatalom gyakorlásának költségeiről van szó, decentralisálnak. Épen igy áll a dolog a íelen esetben is. A minister ur megragadja a jogot, s a jog gyakorlásának költségeit hárítja a községre. Részemről nem fogadom el a 23. §-t. (Élénk helyeslés a szélső balon.) Hedry Ernő: Őszintén megvallom, hogy a tkg felhatalmazásoknak egyáltalában barátja nem vagyok. Azért nemcsak mint ellenzéki, hanem ha a kormánypárton volnék is, a kormánynak hosszú időre tág felhatalmazást nem adnék : mert nem vagyok biztos, hogyan fogja azt ezen vagy más kormány felhasználni. De még kevésbé pártolhatom e törvényjavaslat jelen szakaszát, mely e felhatalmazásban oly tág jogot ád a kormánynak, melyet a fővároson kivül más városokra szükségtelennek találok. Mert lehetséges, hogy policiális tekintetből szükség forog fenn, hogy az ország fővárosában a népesség nagy száma miatt és sok idegennek összetódulása folytán tudni és nyilván tartani kell valamennyi itt levőnek és elutazónak nevét; de hogy ennek szüksége fennforogjon a vidéki városokban is, azt nem látom át, s a mennyiben a városoknak már különben is megterhelt költségvetését még inkább nagyítaná, én a rendszabályt nem tartom elfogadhatónak. A minister ur nem is korlátoltatik abban, hogy ezen zaklató rendszabályt csak a törvényhatósági joggal felruházott városokra terjessze ki. Mert az mondatik a javaslatban, hogy a törvényhatósági joggal felruházott és más népesebb városokra is kiterjeszheti. Ha tehát rósz kedvben találna lenni egy minister és egy várost meg akarna büntetni egy rósz választás miatt, {Derültség a baloldalon) rá erőszakolhatja ezen rendszabályt. A felhatalmazás olyan, hogy a minister — nem mondom, hogy a jelenlegi minister — de lehet más, visszaélhet vele. En részemről az ilyen felhatalmazásnak nem vagyok barátja, nem akarom zaklatni a városokat és épen azért nem fogadom el a 23. §-t. {Helyeslés balról.) Elnök: Szólásra többé senki feljegyezve nem lévén, a vitát bezártnak jelentem ki. A minister urat és az előadó urat illeti még a szólás joga. Tisza Kálmán belügyminister: T. képviselőház ! Ezen szakasz irányában elmondtam mrá véleményemet az imént, s azért is csak azok némelyikére szorítkozom, a mik azóta itt felhozattak. A legelső dolog, a mit Helfy képviselő ur jónak látott felemlíteni és a mire egy másik képviselő ur ráutalt, az, hogy ez a törvényjavaslat a hármas szövetség a muszka és a porosz

y a Berlinnel és Pétervárral szövött conspiratiók gyümölcse. {Felkiáltások a szélsőbalon: Igaz!)1$Q

r ha minden, a mit önök mondanak, csak annyira igaz,, mint ez, akkor ezt nagyon sajnálom; (Helyeslés jobbfelől) mert, hogy az nem igaz, azt nem önöktudhatják, hanem én tudom és mindenki tudhatja, ki csak magát ezt az ártatlan indokolást is figyelmére méltatta. Engedelmet kérek, ez indokolásból mi tűnik ki? (Felkiáltások a szélső balfelől: Az indokolásra nem sokat adunk.) Nem azt kívánom a képviselő uraktól, hogy az indokolás érveiben tessék megnyugodni és hogy ebbe fektessék meggyőződésüket, de az indokolásnak mindjárt elején olvasható azon tény, hogy már 1876. évi júliusban adott kifejezést a fővárosi tanács a bejelentési intézmény szüksége érzetének. Kérdem már most, volt-e Berlinben, volt-e Péterváron 1876. júliusában merénylet, mikor —• mondom — a főváros részéről egy oly törvényjavaslat beterjesztése már sürgettetett, sürgettetett 1876-ban ismét, 1877-ben ismét és ismét. Hát talán Budapest fővárosának tanácsa ég. közönsége olyan, — hogy ugy mondjam — a reactió közeledtét jó előre megérző és azt nyakon csipő elem, hogy ezen érzületében az orosz attentatum folyamán akarjon ily törvényt alkotni. (Helyeslés jobbfelől.) Hiszen sokkal azelőtt merült fel ezen kívánalom, sőt maga a javaslat is sokkal előbb készült el. Akármelyik képviselő meggyőződhetik arról, hogy ha újabb időben e javaslaton valami változás történt, történt csak annyiból, hogy a városi lakosság kényelménekkiméiete szempontjából, némely intézkedései enyhittettek, de mindaz a mi benne van, az sokkal elébb elkészült, még pedig a főváros kifejezett kívánalmának megfelelőleg. Ne méltóztassanak mindig és minduntalan és akkor, a mikor maguk is könnyen meggyőződhetnek annak alaptalanságáról, az oly messziről előszedett gyanúsításokkal élni. Tessék elhinni, az nem válik becsületére a képviselőháznak, ha argumentumok helyett, gyanúsításokkal harczolnak. {Helyeslés jobbfelől. Zaj a szélső balon.) A mi különben magát a dolgot illeti, én. nem tehetek róla, — meglehet, hogy csalódom, de én, — hogy reflectálják esak egy pár szóval az előttem szólott képviselő ur előadására, — én a magam részéről felteszem nemcsak a mostani, de azon magyar kormányról is, a melyiket a képviselő ur fog támogatni, hogy ha egy törvényes meghatalmazás ugy adatik neki, hogy egy törvényt a szükséghez képest életbe léptessen, akkor azt csakugyan a szükséghez képest fogja életbe léptetni, és nem fog a választási eljárásokért bosszúállást elkövetni, mert ha ezt kölcsönösen —• a különböző pártokból alakult kormányokról kö-