Képviselőházi napló, 1878. VI. kötet • 1879. május 7–május 27.

Ülésnapok - 1878-118

118. orsüágoíülés május 7. 1879. 1? ben állapítandók meg: az állami, törvényhatósági, községi, egyházi birtok, alapítványok, hitbizományok és közbirtokosságok erdeiben. Hát ha az áll, hogy az alapítványi és egyházi birtokban lévő erdőkre nézve ily sürgős és kivételes intézkedések kívántatnak meg, megvallom, hogy ebben a jelen kormány erdőkezelésére nézve súlyos és sújtó kritikát látok. A kormány a saját kezében lévő és felügyelete alatt álló erdőkre tartja szükségesnek, hogy a czeglédi, vagy körösi ember adójából fizetett erdőfelügyelők őrködjenek arra, hogy az üzemterv megtartassék. Ezt én nem értem; mert akkor nem szabad az intézkedés legfőbb fórumát ugyanazon kormány kezében hagyni, mely ma azt állítja, hogy ily intézkedés valóban szükséges. Mert feltételezi, hogy a gazdászat ezen erdőknél jelenleg rendetlen, és épen ezen erdők azok, melyek Magyarországon a legnagyobb, a legeompaetabb területet képezik ; tehát a legnagyobb felügyelet is tulajdonkép ezen nagy mennjdségu compact erdőkre kívántatik meg, melyet nem képes a ministerium helyes gazdászati üzemterv szerint kezelni. Nincs jogom feltételezni, hogy az állami, alapítványi, vagy ezen erdőkben rendetlen kezelés legyen, de megvallom őszintén, hogy ily indítvány azt az aggodalmat ébreszti fel bennem, hogy ott valóban nem olyan a kezelés, a milyennek lenni kellene! (Ügy van! a szélső baloldalon.) Hallottam egyes dolgokból, hogy bizon ép azon erdőkben, melyek állami felügyelet alatt vannak, nagy irtások történtek; és most ezen, az államnak talán közvetlen tudomásával történő irtások fognak talán megakadályoztatni, hisz a legfelsőbb elhatározás mindig a kormány kezébe lesz letéve, hol itt a biztosíték? És miért fizessük mi a felügyelő közegeket, kiknek talán sem viszonyuk, sem távolságuk nem olyan, hogy bizonyos érdek kötné azon erdőkhöz. A mi a törvényhatóságok, községek, a közbirtokosságok erdeiről szóló törvényjavaslatot illeti, én uem tudom, hogy a t. kereskedelmi minister ur összegyüjtötte-e a statistikai adatokat annak kimutatására, hogy Magyarországon pl. a községi erdőviszonyok miként állnak? Van-e erről tanulmánya? Mert ez meg fogja győzni a t. minister urat, hogy ily eljárás ezéltalan. Igen bajos is volna azt végrehajtásai. A magyar községi erdőviszonyok sajátszerű korszakon mentek keresztül s nagyon nehéz azokat most már erős vágásokkal megszüntetni; ott tapintatos, a helyi viszonyoknak és körülményeknek nagyon megfelelő intézkedés keli, de nem általános reform, mert attól lehet tartani, hogy a ministerium általi gazdászati intézkedéssel, míg egy-két száz hold erdő megvédetik, elvész egy egész vidék marhatenyésztése. KÉPVfl. NAPLÓ 1878 — 81. VI. KÖTET. Mig ezen intézkedéseket teszi az általam elősorolt erdőkre nézve e törvényjavaslat, a magánerdőkre nézve egyáltalában igen szabadelvű intézkedést tartalmaz, s a teljes szabadságot meghagyja. A magános tehet erdejével, a mi tetszik ; itt már nem állíttatik fel az állam érdekeinek ellenőrzése, csak a 4. §-nál azon esetben, ha pl. oly erdőrészek irtása történnék, melyek vízmosásokat, vagy más eféle károkat idézhetnének fel, vagy azon talaj csak erdőre és más gazdasági művelésre nem alkalmas. Ez intézkedést teljesnek tartom magam részéről, de ismét hiányosnak passive megengedni azt, hogy mindenki tehesse azt, a mi neki tetszik, s bizonyos feltételeket csak nagyjából odaállítani, veszedelmes eljárás. Vegyük azt pl., hogy valaki erdejében most belátása szerint irtást akar eszközölni, pl. akár szőlőmüvelés, akár szántóföld alá, azt ő itt maga itéli meg, s nagyon természetesen végre is hajtja, hozzá fog a végrehajtáshoz. No de, miután ő azt saját tekintélyével, saját hatalmával, saját törvényes hatalmával hajtotta végre, a szomszé: dok vagy talán az erdőfelügyelő jónak látja ezen eljárást egy kissé megakasztani. Könnyen találnak okot arra, hogy vagy veszélyes az irtás, vagy hogy azon talaj nem alkalmas arra, hogy ő oda szőlőt ültessen, vagy azt szántóföldnek használja. Már most hol van a biztosíték arra nézve, hogy a tulajdonos ki ne legyen téve az ilyen vexatorius eljárásnak, vagy a peres eseteknek ; és ki lesz az, a ki az ily eseteknél elbírálja az ügyeket? Mi lesz azon intézkedés, a mely a tulajdonost biztosítsa a további peres eljárástól, igy tehát a hiány okvetlenül pótlandó lesz. A mi erdőrendészeti hatóság megállapításáról szóló részét illeti a törvényjavaslatnak, én részemről ezt is hiányosnak és helytelennek tartom. Már előbb említettem, hogy én egyáltalában csak a törvényhatóságot, a megyét tartom annak, a mely az ily helyi érdekű és természetű ügyekben eljárni első fokban hivatva van. Igaz, hogy ezen §-ban ilyen fórumul a közigazgatási bizottság állíttatik fel. Már előbb ismertettem ezen forumot. Előadtam indokaimat, hogy miért tartom ezt helytelennek. Azt itt ismételni feleslegesnek tartom; de hogy királyi felügyelők, erdőtisztek, erdőőrök rendszeresittesseuek, ezek alkalmazása kényszerrel mondassák ki némely helyeken, ezt egyáltalában nem tartom sem az állam, sem a magánosak érdekében állónak. A királyi erdőfelügyelők felállítása előttem indokolatlan. Mi lenne annak a teendője ? Ellenőrzése annak, hogy a törvények végrehajtassanak. Megengedem, hogy ha sok pénzzel rendelkeznénk, hogy ha kiadásainkra bőven volnának anyagok és pénzünk nem volna annyira igénybe véve minden oldalról, még az ilyen luxus-czikk, — 3