Képviselőházi napló, 1878. VI. kötet • 1879. május 7–május 27.

Ülésnapok - 1878-126

126. országos ülés május 16. 1879. ojng iet. Én ugy tudom, hogy midőn a megyerendezésről szóló törvényjavaslat beterjesztetett, a főindok az volt, hogy lehetőleg egy helyre összpontosíttassék a törvényszék, adó- és közigazgatási hivatal. Épen ezen kérdések azok, melyek körül az akkori vita kifejlett. Az volt a kérdés: képes lesz-e Dicső-Szent-Márton a törvény intentiójának megfelelő helyiséget adni, vagy nem. Felmerült akkor az a hiány is, a mit Jókai képviselőtársam most is elmondott, és a mi valósággal fenn is áll. De, akkor a vélemények elágaztak, nemcsak két, hanem három felé is. Egyik nézet az volt, hogy ily körülmények köztt Kis-Küküllő megye fenn nem tartható, s fel kell azt osztani részint Maros-Torda, részint más megyékhez. (Felkiáltások: Ez a helyes!) Ez a vélemény nemcsak a képviselők részéről emeltetett ki, hanem hogy a kormány részéről is éreztek némi hajlamot Kis-Küküllőmegye felosztására, azt bizton állíthatom. Végül mégis megmaradt Kis-Küküllő vármegye. A DicsőSzent-Mártont pártolók méltóztatnak hivatkozni arra, hogy ennyi és annyi idő óta az volt a központ. De kérdem, hogy ha azon Dicső-SzentMárton körül lakó emberek oly hazafiasak, oly előzékenyek, annyi idő óta, miért nem voltak képesek olyan helyiségeket emelni, hol el lehessen helyezni a hivatalokat? (Ugy van! balfelöl). Már most én részemről, minthogy előbbi véleményem is az volt, hogy Erzsébetváros legyen a központ, kell, hogy számot vessek magammal, eltüntek-e azon okok, melyek engem azon véleményre indítottak. A helyzet ma ugyanaz, sőt Erzsébetváros részére ma kedvezőbb; mert ha Dicső-Szent-Márton a központot magának megkívánta tartani, azóta, mióta e kérdés függőben van, tehetett volna valami lépést arra, hogy e függő kérdés megoldását lehetővé tegye az által, hogy helyiségekről gondoskodott volna. Ez irányban nem történt semmi. De történt Erzsébetváros részéről; mert Erzsébetváros ezen idő alatt szakadatlanul arra költött, hogy a törvény intentiójának a közigazgatási, törvénykezési és adóhivatalok elhelyezésére vonatkozólag eleget tegyen, sőt egy laktanyát is építtetett a honvédség részére. És mindezért az államtól nem kívánt semmit, hanem örök időkre átengedte. Hogy Erzsébetváros bízott a törvényhozás 1876-ki határozatában, az már abból is kitűnik, mert maga a megye által is vette az általa felajánlott épületet, miként gondolhatott volna tehát arra, hogy lesz törvényhozás, mely a másiknak helyes intézkedéseit az ő kárára meg fogja változtatni. (Ugy van! balfelől.) Nem akarok abba bocsátkozni, hogy mily távolságra van az egyiktől és a másiktól, hogy KÉPVH NAPLÓ 1878 — 81, VI. KÖTET. mily közlekedési útja van; de Kis-Küküllőmegyének nem szolgál érdeméül, hogy Horváth t. képviselő ur bevallja, bogy Kis-Küküllőmegyének járható utai most sincsenek. Épen ez az, a miért Kis-Küküllő megyét, mely az ő utainak fenntartására sem elég, egy nagyobb kiterjedésű megyéhez kellett volna tenni, nem pedig azon kis körben meghagyni. Mindezeknél fogva az, hogy a többség ezt, vagy azt kívánja, a házra nézve döntő nem lehet. Az országos képviseletnek nem egyes vidékek többségének véleményére, hanem az országos érdekekre kell súlyt fektetni. Előttem ezen kérdésben három szempont van. Egyik a törvényhozás méltóságának megőrzése. Mit mondanak a polgárok, látva, hogy most az alig meghozott törvénynyel ellenkező törvény hozatik? A másik szempont az állam érdeke. Látjuk, hogy Erzsébetváros a törvényszéknek örök időre ingyen helyiséget adott, a közigazgatási hivatalnak hasonlóképen és e mellett örök időre, évenkint 100 öl fát ingyen igért ezen hivatalok számára, továbbá a honvédségnek laktanyát építtetett. Látható, hogy Erzsébetváros az államnak nagy áldozatokat hozott. (Ugy van ! balfelöl.) Holott Dicső-Szent-Mártonban egyetlenegy hajlék van, melyben a közigazgatási hivatal van, és ha ez onnan eljön, helyébe a járásbíróság jön, melynek helyiségéért az állam évenkénti 900 frt bért fizet. Viszonyaink köztt nem szabad ezen tekinteteket egyesek érdekéért, vagy vidékek kényelméért figyelmen kivül hagyni. (Élénk helyeslés balfelöl.) Azt mondják, hogy a magyar érdekek vannak veszélyeztetve. Vájjon az által-e, hogy a közigazgatás olyan helyen telepszik meg, hol látszik már valami, az állam érdekeinek megfelelő törekvés, vagy ha ott telepszik meg, hol ennek jele nem látható. Én ismerem mindkét várost és meg kell vallanom, hogy a DicsőSzent-Márton környékén lakó polgároknak igen jó barátja vagyok: de ha méltányos és igazságos akarok lenni, nem tehetem, hogy elfogadjam e törvényjavaslatot és kérem a t. házat, ha méltányos és igazságos akar lenni, méltóztassék megtartani a fönálló törvényt. (Elénk helyeslések.) Horváth Gyula: T. képviselőház! Előttem szóló t. képviselőtársam félremagyarázta, vagy nem jól értette, a mit mondtam. Én nem mondtam azt, hogy Kis-Küküllőmegyének járható utai nincsenek, én azt mondtam — és hivatkozom a ház minden tagjaira és a gyorsírói följegyzésekre —• hogy a megyéből Erzsébetvárosba csínált, járható, jó ut nem vezet. (Ugy van! ugy van! a jobboldalon.) Gr. Hunyady László: T. képviselőház! (Halljuk!) Az én nézetem szerint a döntő argu27