Képviselőházi napló, 1878. VI. kötet • 1879. május 7–május 27.
Ülésnapok - 1878-125
j[9Q 125. országos ülés inájtis 15. 1879. látok a tekintetben, hogy azon ügyek, melyekben a bűntett, vagy vétség jelenségei nem forognak fenn, nem fognak más hatósághoz áttétetni. Részemről elfogadom, a szakaszt. (Helyeslés.) Elnök : Méltóztassanak azok, a kik a 158. §.-t az eredeti szövegezés szerint fogadják el, felállani. (Megtörténik.) A többség a szakaszt változatlanul elfogadta. Baross Gábor jegyző: (olvassa a 169., 160., 161. %%-at, mélyek észrevétel nélkül elfogadtatnak. Olvassa, a 162. §.-£). Ormay Károly: E szakasznál egy új kikezdést vagyok bátor indítványozni, a melyben az mondatnék, hogy a másodfokú erdei kihágási bíróság határozata, a mennyiben az a 159. §-ban körülirt semmiségi esetekre nem vonatkozik, végérvényes. E gondolat végig vonul az egész fejezeten és ennek világos kifejezését a netaiáui kételyek elhárítása végett nem lesz felesleges világosabban kitenni egy második bekezdés alakjában. Baross Gábor jegyző \(olvassa a móolositványt): „A 162. §. toldassék meg a következő második bekezdéssel: A másod fokú erdei kihágások bíróság határozatai a 159. §-ban foglalt eset kivételével, végérvényesek." Elnök; Maga a szakasz ellen észrevétel nem tétetvén, az elfogadtatik. Most bátor vagyok feltenni a kérdést Ormay képviselő urnak e szakaszhoz beadott toldására nézve, mely az imént felolvasott új bekezdést hoz javaslatba. A kik a pótlékot elfogadják, méltóztassanak felállni. (Megtörténik.) A ház a javaslatba hozott második bekezdést elfogadja. Baross Gábor jegyző: (olvassa a 163. %-t). Gullner Gyula: A 163. §. igen rövid és igen egyszerűnek látszik, pedig igen fontos. Ezt mondja: A kártérítés és pénzbüntetésnek végrehajtás utján leendő behajtása az adóbehajtásra nézve fennálló szabályok szerint eszközöltetik." T. ház! Én azt hiszem, hogy magánjogi viszonyokból eredő polgári természetű ügyekből folyó végrehajtási eljárást nem egészen ezélszeríí és helyes csak ily általános kifejezéssel azon schemára rávonni, melyet az 1876: XV. t.-ez. állapít meg. Nagyon sajnálom, hogy nincs kezemnél a törvény, mert abból bátor volnék több oly intézkedést felolvasni, melyet ily viszonyokra alkalmazni nem lehet. Péld. a törvény az adók behajtásának első stádiumául a megintést rendeli; kérdem a minister uraktól és a t. háztól, vájjon ily magánjogi természetű ügyben is a megintést fogja alkalmazni? En azt hiszem, ez nem lehet: bocsánatot kérek, a polgári perrendtartása Ítélet alapján keletkezett eljárásnak kell lennie, az ítélet kézbesitt étik, az illető tartozik fizetni, s ha nem tud, rámennek és exequálják, de oly eljárást, mely az 1876: XV. t.-cz.-ben az adóbehajtásra nézve megállapíttatik, azt gondolom, hogy itt nem lehet alkalmazni. Én tehát azt vagyok bátor indítványozni, hogy utasittassék vissza e szakasz akár az erdő ügyi bizottsághoz, akár pedig — és ezt még jobban szeretném — az igazságügyi bizottsághoz, mert ez jogi természetű dolog, a hol az eljárási formákat össze kell egyeztetni. En nem mondom, hogy péld. azon kedvezményeket, melyek az adótörvényjavaslatban a zálogolás alól kivett tárgyakra vonatkozólag benfoglaltatnak, nem kell-e ide alkalmazni, de aggodalmamat kell kifejezni, hogy mind azt, a mi az adó behajtására nézve kiveendő és alkalmazandó a magán viszonyok köztt is, kell és lehet is kivenni és alkalmazni. En tehát ezen szakaszt, mely egész általánosságban egy nagy apparátussal járó eljárást, egy egészen más indokokból vezérelt és más nézpontok által dominált törvényben megállapított eljárást ily magánjogi természetű ügyre is reá akar vonni, és azt így általánosságban szövegezve odaállítani, ezt nem tartom helyesnek, sem kivihetőnek. Azért bátorkodom beadni azon módosítványomat, hogy ezen szakasz újabb szövegezés végett az erdőügyi bizottsághoz utasittassék. Tudom, hogy ily módosítvány a legtöbb ellenszenvvel találkozik a minister ur és a t. képviselő urak részéről. Ismerem ennek okát is. Van némi jogosultsága. Az ok az, hogy a törvényjavaslat megalkotását hátráltatja. De megvallom, ezen szakaszt annyira fontosnak és nagy horderejűnek tartom, hogy nem érezhetem magamat feljogosítva arra, hogy szövegezni merészeljem. Kérem tehát a t. házat, méltóztassék ezen szakaszt az erdőügyi bizottsághoz utasítani. (Helyeslés balfelöl.) Elnök: Ezen szakaszhoz még többen kivannak szólani és minthogy az idő előre haladt, az ülést bezárom. Ha a már kitűzött napirend a holnapi ülésben letárgyaltatik, fel fog vétetni az 1876 : XXXVI. t.-cz. 1. §-ának módosításáról szóló törvényjavaslat és a rendőri bejelentési intézménynek Budapest fővárosában való életbe léptetéséről szóló törvényjavaslat. Ha tehát a t. ház beleegyezik, a holnapi ülés napirendjére kitűzetik az erdőtörvény tárgyalásának folytatása, továbbá azon indítvány tárgyalása, hogy a honvédségnek az ország határain túl történt alkalmazása iránti határozat a főrendiházzal közöltessék, ezután az 1876: XXXVI. t.-cz. 1. §-nak módosításáról és a rendőri bejelentési intézmények Budapest fővárosában való életbe léptetéséről szóló két törvényjavaslat. Az ülést bezárom. (Ülés vége 2 éra 65 perczkor.)
