Képviselőházi napló, 1878. VI. kötet • 1879. május 7–május 27.

Ülésnapok - 1878-125

186 125. országos illés májas 15. 1879. ság tagjai különben is igen nagy mérvben el vannak foglalva. Már kérdem én a képviselő úrtól, hogyan kívánhatja különösen a közigazgatási bizottság tagjaitól, kik épen azért mondanak le az erdőügyekbeni bíráskodásról, mert igen sok a teendőjük, hogy azon oknál fogva, mert nem tetszik a királyi ügyésznek megjelenni, szétmenjenek és mit se végezhessenek, s kétszer, háromszor összejöjjenek tanácskozni a nélkül, hogy a kir. ügyész távollétében határozatképességgel bírjanak. Én ez esetben határozottan kimondom, hogy egyes ember önkényétől sohase föltételezném azt, hogy egy bíróság hatásköre megszorittassék, következőleg a tárgyalás alatt lévő §-irak második bekezdését is elfogadom úgy, a hogy az a törvényjavaslatban kifejezést nyert. Baross Gábor: T. ház! A 122. §. második bekezdésére vonatkozólag előttem szólott Csanády és Teleszky képviselő urak eléggé nyilatkoztak, s én annak fentartását óhajtom. A 155. §-boz Csider képviselő ur által beadott módosítványt elvben teljesen helyesnek találom, s csak annyit leszek bátor megjegyezni, hogy ne méltóztassanak mindent a 164. §-ban jelzett ügyrendtartásra bízni, mert vannak oly intézkedések, melyekre vonatkozó eljárást szükséges e törvényjavaslatban praecise körülírni, különben a gyakorlati életben előfordulható igen sok intézkedés iránt nehéz lesz az útbaigazítás. De a t. képviselő ur módosításában érint egy égető szükséget, mert itt csak úgy futva előadót említ, a nélkül, hogy teendőire nézve valami tájékozást nyújtana. Azt meg kell engedni, hogy a közigazgatási bizottságnak tagjai, a kik helyben nem laknak, a kik nincsenek is mindig azon helyzetben, hogy az illető actákkal foglalkozhassanak, talán alkalmasak lesznek Ítélethozatalra, de arra, hogy tollat vegyenek és egy részletesen indokolt referádát készítsenek, arra sem idejök s talán kedvök sem lesz. Bátor vagyok tehát indítványozni, hogy méltóztassék azon módosítványt, azonban más szövegezéssel elfogadni; más szövegezéssel azért, mert a t. képviselő ur hivatkozik ugyan a jegyzőre, de úgy látszik, nem tudja, hogy annak másfelől van elfoglaltatása. Én tehát bátor vagyok a következő közvetítő módosítványt ajánlani; A 155. §. végéhez tétessék: „az előadói tisztet vagy a birák, vagy szükség esetében az alispán (polgármester) által e czélra kirendelt törvényhatósági jegyző teljesíti. Ez'utóbbi azonban szavazati joggal nem bír." Miklós Gyula: T. ház! Valóban bennem is felmerült azon kétely, hogy az újabb törvényjavaslatok által mindig újabb forumokat teremtünk. A közigazgatási bizottságnak előadója különösen a közigazgatási ügyekben a tiszti i ügyész s nézetem szerint a tiszti ügyész lenne hivatva az ilyen erdő kártételek ügyében is az irományokat átvizsgálni, az erdő-biróság elé jogi véleménynyel járulni és annak ülésein jelen lenni. Azt hiszem, hogy a közigazgatási bizottság az ilyen erdőkártételi ügyek elbírálását a rendes közigazgatási bizottsági havi ülésekre fogják kitűzni. Mert azt nem kívánhatjuk, hogy fizetés nélküli egyének havonként még a rendes havi ülésen kivül is újra összegyűljenek az erdőkihágások megbirálása végett. Ha a közigazgatási ügyekben az alispán a tiszti ügyésznek kiadja äz aetákat véleményadás végett, azt hiszem, ezt megteheti az erdo-kihágási ügyekben is. Vagy talán a törvény azért mellőzi a tiszti ügyészeket, mert az az intentio, hogy ezen intézmény eltöröltessék? Akkor kötelezni kell a királyi ügyészt, hogy jogi véleményt adjon. De ismét, ha a királyi ügyész megjelenni nem akar, hogy akkor el is maradhasson, ez olyan eljárást fog előidézni, a mely az ügyek elintézését meg fogja akadályozni; mert lehet, hogy olyan kérdések fognak előfordulni, hogy a jogi vélemény okvetlenül szükséges lesz és az illető tagok nem fognak határozhatni. Én tehát óhajtom, ha már a tiszti ügyészben nem bíznak, mert úgy látszik a törvény intentiója szerint nem bíznak benne, pedig ez lenne hivatva ezen ügyekben is, a mint a közigazgatási ügyekben teszi, véleményt mondani, akkor mondjuk ki, hogy a királyi ügyész köteles az ülésen megjelenni. Bátor vagyok tehát ezen értelemben a 122. §dioz a következő indítványt beadni: „Az erdőkihágási másodfokú bíróság ülésein a tiszti ügyész jelen lenni, és jogi tanácsával az eljárást támogatni köteles. A 155-ik §-hoz pedig a negyedik sorba ez jönne: „királyiügyész" helyett „tiszti ügyész." Baross Gábor jegyző (olvassa a módosítványt). B. Perényi Zsigmond: Én azt hiszem, hogy e §§-ok már kellőleg meg vannak világítva, s azért én hozzájuk szólani nem kívánok, csak arra kérem a t. házat, hogy a 122. §-t úgy a mint szövegezve van, méltóztassanak elfogadni, a 155 ik §-t pedig Baross Gábor képviselő ur módosításával. Szilágyi Dezső: T. ház! Daczára annak, hogy a t. előadó ur azon véleményben van, hogy e szakasz már kellőleg meg van vitatva, minek a beadott indítványok épen ellenkezőjét mutatják: én nem tartózkodom véleményemet elmondani, és sajnálom, hogy e törvényjavaslatnak ugy eljárási, mint a kihágásokról szóló része, bármennyire méltóztattak is hivatkozni a tüzetes átvizsgálásra, el van hamarkodva, és mindunta-