Képviselőházi napló, 1878. VI. kötet • 1879. május 7–május 27.

Ülésnapok - 1878-125

1 gQ 125. országos illés május 15. 1S79. Elnök: Bocsánatot kérek, de ugy látszik, hogy a t. képviselő ur a 131. §-hoz szól. Csider Károly; Engedelmet kérek, ae engem a 131. §-nál szólítottak fel. (Derültség.) Reraéllem, hogy ha eddig nem sikerült, jövendőben sikerülni fog kitüntetnem, hogy csakugyan a 131. §-hoz óhajtok szólani, a melyben nincsen kimondva, hogy a hivatalból üldözendő kihágások esetében melyik biró hatáskörébe tartozik az eljárás megindítása. A dolgot ugy fogom fel, hogy a hivatalból üldözendő kihágásoknál a tett elkövetésének helye szerint illetékes, a sértett fél panaszára üldözendő kihágások esetében pedig a károsult személye szerint illetékes biróság köteles az eljárást megindítani. Azonban nemcsak ezen aggodalmam van ezen szakaszra nézve, hanem az is, hogy szükségtelen, ezéltalan, sőt modhatnám szándékosan megszorítja a sértett fél szabadválasztási jogát a két biróság koztt. A szakasz ugyanis azt mondja: „A sértett fél tetszésétől függ az eljárást, akár a tett elkövetési helyének, akár a tettes lakhelyének bírósága előtt megindítani ; tehát azon esetben, ha a tettes közvetlenül a kihágás elkövetésén kapatott. Ha nem kapatott a kihágás helyén, vagy nem üldöztetett, akkor kérdem, melyik biróság hatásköréhez tartozik e kérdés ? Miután én ezen szakasznak oly szabatos szöveget óhajtok, melynél fogva a sértett fél mindenesetre szabadon választhasson a két biróság köztt, ennélfogva annak vagylagos szerkezetét megváltoztatni óhajtom az által, hogy a három első sor megmaradna, a többi pedig nézetem szerint kihagyandó lenne; annyival inkább, mert ha vagylagos competentia állíttatik fel, hogy a tettes tetten éretik-e, akkor a bírói illetékesség feletti elmagyarázása- és hosszas vitára adathatik alkalom, (Helyeslés) hogy valaki tetten kapatott-e vagy üldöztetett-e vagy nem. És ez annál könnyebben megtörténhetik, mert a szöveg ezt oly feltételekhez köti, melyeknek Hosztinszky képviselőtársam oly értelmet tulajdonított, hogy szükséges, hogy egy egyén több személynek lássék. (Derültség.) Én tehát legczélszeriíbbnek tartom, ha a szakasz első bekezdésének azon szavai, hogy a sértett fél tetszésétől függ, az eljárást akár a tett elkövetési helyének, akár a tettes lakhelyének, illetőleg tartózkodási helyének bírósága előtt megindítani, kihagyatik. Bátor vagyok e részben módosítványomat beterjeszteni. Baross Gábor jegyző (olvassa Csider Károly módosítványát: az első három sor megtartásával a §. többi része hagyassák ki). Teleszky István: Igazat kell adnom előttemszólott t. képviselőtársamnak, hogy a 131.'§-nak az illetőség megállapítására vonatkozó intézkedése hézagos, mert csakugyan nem állapítja meg a birói illetőséget azon esetre, midőn az eljárás nem a sértett fél fellépésére vagy panaszára, hanem hivatalból indítandó meg. Már pedig a 82. §. szerint a 109.. 110. és 113. §§. eseteiben az eljárás csakugyan erdei kihágások eseteiben is hivatalból indítandó meg. Tehát e részben tökéletesen igaza van előttem szólott t. képviselőtársamnak : de ha jól értettem módosítványát, az nem pótolja a hézagot, mert az sem állapít meg az illetőségre nézve általános szabályt, t. i. azt, mely ezen ügyre nézve elfogadandó, hogy az erdei kihágások iránti eljárás rendszerint a panaszlott birói illetősége előtt indítandó meg. Ez lenne nézetem szerint a szabály, s ha ez elfogadtatnék, akkor tekintet nélkül arra, vájjon a sértett fél fellépésére indittatik-e meg az eljárás vagy hivatalból, kimondanám azt, a mit körülbelül mosta 131. §. tartalmaz, hogy t. i., ha az illető tettes a kihágás elkövetésén rajtakapatott, vagy ha tőle zálog vétetett, vagy ha zálogot adott, az eljárás a tett elkövetése helyének bírósága előtt is megindítható. Ismétlem, tekintet nélkül arra, hogy a sértett fél indítványára vagy hivatalból indittatik-e meg az eljárás. Ily módon vélem a 131. §. első bekezdését átalakítandónak, a mikor aztán a második bekezdés, mely a tettenkapás fogalmát szorosabban körülírja, megmaradhatna azon módosítással, melyet Baross t. képviselőtársam előterjesztett. Módosítványomat azonnal szövegezve be fogom nyújtani. Elnök: Az alatt, mig a t. képviselő ur szövegezi módosítványát, ezen §. függőben hagyása mellett folytathatnók a tárgyalást. (Helyeslés.) Baross Gábor jegyző (olvassa a 132., 133., 134., 135., 136., 137. §§-aí, melyek változtatás nélkül elfogadtattak. Olvassa a 138. §-t). Csider Károly: Legyen szabad kérnem a t. házat, hogy az ezen szakasz feletti elhatározás függőben hagyassék addig, mig azon módosítvány tárgyaltatik, melyet Teleszky képviselő ur beadni kívánt, meri ha ott nem foglaland helyet az illetékesség meghatározása az üldözés iránt, akkor ezen szakaszban kell azt megállapítani. Baross Gábor jegyző (olvassa Teleszky módosítását): „A 131. §. a következőképen szövegezendő: „Az eljárás rendszerint a tettes lakhelyének, illetőleg tartózkodási helyének bírósága előtt indítandó meg. Ha azonban a tettes közvetlenül a kihágás elkövetésén kapatott, vagy ha tőle zálog vétetett, vagy ha ő zálogot adott: az eljárás a tett elkövetésének bírósága előtt is megindítható. A 2-ik bekezdés marad Baross Gábor módosítványa szerint. Elnök: Teleszky képviselő ur módosítványa a 131. §-nak tulajdonképen első bekezdése lenne. A 131. § hoz a következő módosítások adattak be.