Képviselőházi napló, 1878. VI. kötet • 1879. május 7–május 27.

Ülésnapok - 1878-125

166 125. országos ülés májns 15. 1879. gátoltassanak. Miután a szövegben megemlített 5 írttól 10 írtig terjedő összeg csak büntetéspénzül van kiróva, de a tulajdonosnak okozott kár értéke megtérítve nincs általa; ennélfogva én a hg. Odesealchy által leadott módosítványt elfogadom. Báró Perényi Zsigmond előadó: T. ház! En részemről szintén hozzájárulok a módosításhoz. {Helyeslés.) Elnök: Szólásra nem lévén senki feljegyezve, felteszem a kérdést: elfogadja-e a tisztelt ház a 111. §-t a hg. Odesealchy Árthur által beadott módosítással? {Elfogadjuk!) Tehát a 111. §. ezen módosítványnyal elfogadtatott. Baross Gábor jegyző {olvassa a 112., 113. %-okat, melyek észrevétel nélkül elfogadtattak; továbbá olvassa a 114. §-í). Csanády Sándor: T. ház! Nekem a 114. §. 2. bekezdésére van egy megjegyzésem, a hol az mondatik, hogy az illető a felügyelőnek a fegyverviselés jogosultságára vonatkozó engedélyét előmutatni tartozik. Én ugy tudom, hogy a mostam időben már nincsenek azok a Waffen-Pass-ok, és mert ilyenek nem léteznek, nem is mutathatók elő. Következőleg ezen második bekezdés ezen szavai: „a fegyverviselés jogosultságát előmutatni köteles" törlendők. B. Kemény Gábor földmivelés-, iparés kereskedelmi minister: T. ház! Bátor vagyok megjegyezni, hogy jelenleg nincsenek Waffen-Pass-ok, de vannak a vadászati törvény adótörvény értelmében fegyvertartási és vadászati engedély. Ezen intézkedés tehát nem policialis, hanem adózási szempontból van figyelembe véve. Minden embernek, a ki jogosult a fegyverviselésre, kell erről igazolványnyal birni, és ezen igazolványt a vadászati törvény világos értelmében, ha fegyver van nála, magánál kell hordani, azt tehát elő is mutathatja. A mint mondom, ez nem policialis szempontból, hanem pénzügyi és a vadászati törvény szempontjából vétetett fel. {Helyeslés jobbfelóí.) Elnök: A vitát berekesztem és kérem azon t. képviselő urakat, a kik a 114. §-t az eredeti szerkezetben elfogadják, hogy méltóztassanak felállani. {Megtörténik.) A többség a 114. §-t az eredeti szerkezetben elfogadja. Baross Gábor jegyző {olvassa a 115. §-t). Thaly Kálmán: T. ház! Már a múlt izben kijelentettem abbeli meggyőződésemet, hogy nem tartom épen helyen levőnek az országos ülések menetét lényegtelen, olykor legalább lényegtelen mondatszerkezeti, irályi módosítások ajánlásaival zavarni. Épen azért eddig is e czímen csak egyszer szólaltam fel. Most azonban a jelen §-nál kénytelen vagyok ismét egy módosítványt nyújtani be, minthogy a jelen §. szerkezete szerény nézetem szerint csakugyan olyan, mely az első, de kivált a 3-ik alineában nagyon nehezent érthető és a szövegnek többféle ingatag értelmezésére ad alkalmat. Az első kikezdés még — noha igen hosszú: a mondatszerkezet — figyelmesebb tanulmányozás után megérthető és nem annyira félremagyarázható ; ennek megváltoztatására tehát nem indítványozok semmit. De igenis indítványozok a* 3-ik alinea megváltoztatására. Ez az egész hosszá alinea egy mondatból áll, s ingatag értelmét az okozza, hogy itten: „mindenik érdekelt jogában áll", ez hibásan áll a helyett: „minden érdekeltnek jogában áll." Ez után olyan hosszú közbevetett mondat következik, mely az értelmet egészen megzavarja. Ennek következtében bátor vagyok 3 részre osztani e mondatot, és a következő módosítványt olvasni fel: „Módosítvány. A 115. §. harmadik bekezdésében e szó után „kifüggesztendő" pont tétessék, s utána a mondat igy lenne szerkesztendő: „Minden érdekeltnek joga van a kifüggesztéstől számított 15 nap alatt felebbezni a belügyministerhez. Ha pedig a közigazgatási bizottság az érdekelteknek a jelen §-ban meghatározott kivételes intézkedés elrendelése iránti kérelmüket mellőzendőnek találja: a folyamodóknak ez esetben is joguk van a megtagadó határozat ellen, ugyancsak 15 nap alatt szintén a belügyministerhez felebbezni" stb. A többi marad." Bátorkodom ajánlani elfogadás végett. {Elfogadjuk !) Csider Károly: En is bátor vagyok e szakaszhoz egy érdemleges módosítást ajánlani. Elismerem szükségét az ilyen kivételes intézkedéseknek, főkép azon erdővidékeken, hol az erdőőrzés nehezítve van, s a hol többnemű erdőtermékek folyvást termeltetnek és feldolgoztatnak, péld.: műfa, építkezési anyagok stb. és ugyanakkor ezen szerkezetet és ezen intézkedést az erdők védelmére igen fontosnak és szükségesnek tartom. De miután közrendészeti tekintetben rendkívüli állapotokat teremt, szükségesnek tartom, hogy ez egy kissé szabatosabban is; körülirassék és e szempontból három észrevételem van ezen §. szövegezése ellen. Az első kikezdésben ugyanis az van mondva,, hogy az eladó az eladni szándékolt erdőtermés jogos szerzését annak bizonyítványával tartozik igazolni, a kitől azt szerezte. Ámde gyakran, sőt leggyakrabban fordul élő, hogy maga a termelő viszi eladásra s adja el a faterméket. Ennélfogva szükségesnek tartom megkülönböztetni e kettőt 5 tudniillik az eladó vagy azt tartozik igazolni, hogy a terméket jogosan ter-