Képviselőházi napló, 1878. VI. kötet • 1879. május 7–május 27.

Ülésnapok - 1878-124

146 124. országos ülés május 2é. 1879. által beadott módosítással fogadják el, felállani. (Megtörténik.) A többség a 63. §-t a Teleszky képviselő ur módosításával elfogadván, Szederkényi képviselő ur módosítványa elesett. Következik a 64. §. Antal Gyula jegyző: (olvassa a 64. %-t). Baross Gábor: T. ház! Én csak azon kérdést vagyok bátor a minister úrhoz intézni, mi történik akkor, ha a fél meg nem jelenik, vagy ha meghatalmazottat nem vall? Madarász József: Bocsánatot kérek, de minthogy már egy kérdés tétetett, bátor leszek én azt egy másikkal megtoldani: mi történik a költségekre nézve, ha a följelentés teljesen alaptalannak bizonyul? B. Kemény Gábor földm.-, ipar- éskeresk. minister: A mi az alaptalan vádaskodást illeti, erre nézve a polgári törvénykönyv intézkedik. Egyébiránt, hogy alaptalan vizsgálatokra sok költség ne tétessék, annak körülbeiől elejét veszik a 62. és 63. §-okon tett módosítások. Az eljárás a királyi erdőfelügyelők által hivatalból tétetvén, ezért külön költség fel nem számíttatik, és ha a királyi felügyelő azt mondja, hogy itt vagy ott kihágás forog fenn, akkor mintegy személyes felelősséget vállal, miként Gulner képviselő ur mondotta, tehát e részben nem igen lehet tartani attól, hogy a költségek tekintetében valami baj, vagy nehézség merüljön fel. A másik megjegyzést alaposnak tartom. Erről a törvényben csakugyan nincsen provisio. Azt hiszem, helyes lenne halogatásra módot és alkalmat nem nyújtani, hanem a megidézett és meg nem jelent fél terhére és költségére a tárgyalást megindítani és végrehajtani. Dárday Sándor: A 64. §. világosan mondja, hogy a felek magokat képviseltethetik, de nem mondja, hogy szükségképen kell magukat képviseltetniük. Én azt hiszem, hogy azon eljárást, mely hivatalból indítandó meg, nem lehet az által meghiúsítani, hogy sem nem képviseltetik magokat a felek, sem magok meg nem jelennek. Én tehát a szövegezést teljesen correetnek tartom, Baross Gábor: T. ház! Mielőtt módosítványomat megtettem volna, intéztem kérdésemet a minister úrhoz, hogy a t. ház meggyőződést szerezzen róla, hogy részemről nem beszélési viszketeg forog fenn, hanem sokszor csakugyan szükséges módosítást tenni, a szöveg és rendelkezésének kiegészítésére. En tehát a 64. §-t kiegészítendőnek tartom, mert meg kell a törvényben mondani, hogy mi történjék, ha az illető felek közül valamelyik meg nem jelenik, sem maga helyett meghatalmazottat nem vall. Mert megtörténhetik, hogy a feljelentés alapos lévén, az illető bepanaszlott magát kivonhatja annak következményei alól az által, hogy a tárgyaláson meg nem jelenik. Tehát határt kell szabni. Nézetem szerint azt nem volna czélszerű kimondani, hogy, habár az illető meg nem ielent, sem pedig meghatalmazottat nem vallott, mindjárt az első határnapon megtartassék a tárgyalás, mert lehetnek körülmények, melyeknél fogva az illető meg nem jelenhet és tényleg akadályozva van abban is, hogy meghatalmazottat vallhasson. Ennek következtében egy új bekezdéssel óhajtanám a 64. §-t megtoldani és pedig ezzel: a meghiúsult tárgyalási határnap helyett az eljáró tisztviselő még egy határnapot tüz ki, és csakis I az ezen határnapon sem meg nem jelenő fél ellenében fog ugy eljárni, mintha az illető megjelent volna. Hogyha pedig az elmaradás nem indokolt, akkor a meghiúsult eljárás által okozott kárösszegben is az illető meg nem jelent fél elmarasztalandó. Módosítványom tehát igy szólna: „Ha a feljelentett a tárgyaláson meg nem jelen, és megbizottat sem nevez, az eljáró tisztviselő egy új, az előző §-ban foglalt határidőnél nem hosszabb határnapot tűz ki, mely minden további halasztás nélkül megtartandó. A kellően nem igazolt elmaradás költségei az elmaradt fél terhére esnek." Szederkényi Nándor: T. ház! Én nem fogadhatom el Baross Gábor t. képviselő ur módosítását, mert abban csak a dolog bonyolódottabbá tételét látom. A t. képviselő ur azt kérdi, hogy mi történik, ha egyik-másik fél meg nem jelenik? Hát mi történik az egyéb birói eljárásnál? Elmarasztalják. Meg fogja kapni az illető a határozatot és abba vagy belenyugszik, vagy látván, hogy milyen baj volt, hogy meg nem jelent, felebbezéssel fog élni és keresi majd az orvoslatot a felsőbb hatóságnál. Ez annyira el van fogadva minden birói eljárásnál, hogy ezt újabb módosítással zavarni, czélszerűnek nem tartanám. Én a szerkezet megtartását pártolom. Teleszky István: T. ház! Én sem fogadhatom el Baross Gábor t. barátom módosítványát, de mindamellett szükségesnek tartom, hogy ezen §. megfelelőleg egy másik módosítással egészíttessék ki. Mert a 64. §-ból, — és e tekintetben nem érthetek egyet Dárday t. képviselőtársammal, — nem következik, hogy a tárgyalás meg fog tartatni, mert a 04. §. csak azt mondja: „a felek a tárgyalásnál magukat meghatalmazottak által is képviseltethetik." Itt tehát egy jog van adva, hogy az illetők a helyett, hogy személyesen jelenjenek meg, meghatalmazottat is küldhetnek. Ez a §. intézkedése, de csakugyan nincs meg benne, hogy mi történjék, ha meg nem jelenik egyik vagy másik fél. Egyszerű a consequentia, t. i. ki kell mondani, miszerint a megidézett felek meg nem jelenése a tárgyalás meg-