Képviselőházi napló, 1878. VI. kötet • 1879. május 7–május 27.
Ülésnapok - 1878-122
122. országos ülés májas 12. 1879. 97 tése sikeres csak ugy lehet, ha az összes köz- I igazgatási teendők is reá ruháztatnak. Én részemről nem ebből a szempontból indultam ki. Én azt óhajtottam, hogy egyfelől a teendők sokaságánál fogva, hacsak lehet, a kir. biztos és a mellé rendeltek a mindennapi administratio teendőivel túl ne halmoztassanak; másfelől pedig, hogy ha csak a czél veszélyeztetése nélkül lehet, mindazokban, a mik tisztán a mindennapi administratióra vonatkoznak, Szeged szab. kir. város municipiuma hatáskörében meghagyassák. De, t. ház, midőn ezt óhajtottam és óhajtom, azt tartom, hogy gondoskodni még is kell arról, ,hogy ha, mint indokolásomban is mondom, azon feltevésemben csalódnám, hogy minden irányban támogatásul fog szolgálni e municipium meghagyott jogkörében, nem pedig akadályul: akkor meg legyen adva annak lehetősége, hogy az akadály elhárittassék. Ha eddigi tapasztalaim azt igazolnák, hogy Szeged szabad kir. város municipiuma okvetetlenül gátlólag fog fellépni, akkor, mint Grulner tisztelt képviselő ur mondotta, nem javasoltam volna először a 4-ik §-t, hanem proponáltam volna azonnal a 6-ik §-t. Eddigi tapasztalataim azonban erre nem jogosítottak fel, hanem feljogosítanak arra a reményre, hogy Szeged szabad kir. város meg fog maradhatni municipalis hatáskörében. Azonban, ha ebben a feltevésemben csalódni találnék és az országgyűlés szünetelése alatt halomra dől talán mindaz, a minek Szegeden történni kell, ennek az eshetőségnek kitenni a kormányt, nem a kormány- hanem Szeged városa érdekében nem szabad. {Helyeslés.) Azt mondja a t. képviselő ur, hogy kivált tekintettel arra, hogy a hetedik §. értelmében, melyet maga is helyesnek tart, a ministerium fel fogja ruházni például a fegyelmi eljárás körüli teendőkkel a kir. biztost, a 4. §. által ő kizárva látja annak lehetőségét, hogy akadékoskodás történjék, vagy fennakadás okoztassék. T. ház! A mi municipalis törvényeinknek vannak rendelkezései, a melyeket én rendes viszonyok köztt tökéletesen helyesnek tartok. Ilyen például, hogy a polgármester a ministernek rendelete ellen, ha azt törvénytelennek tartja, felírhat; ha a minister rendeletéhez mégis ragaszkodik, de ő mégis helytelennek tartja, a municipalis közgyűlést hívhatja össze, a mely a felírást rendelheti el; ha a minister mégis ragaszkodnék rendeletéhez, akkor, az igaz, hogy tartozik azt végrehajtani, maradván appellálhatási joga az országgyűléshez. Mondom, ezen jogkört rendes viszonyok köztt tökéletesen jónak és helyesnek tartom, mert az ezen módon előállható négy-hat heti időhalasztás a legtöbb kérdésben nem szokott nagyobb károkat okozni. Én nem hiszem ugyan, hogy Szeged város municipiuma igy tegyen. De tegyük KÉPVH. NAPLÓ 1878 — 81. VI. KÖTET. fel az eshetőséget. A kir. biztost felruházza a minister bizonyos jogkörrel, t. i. a magáéval; igen természetes, hogy mindezen jogok, melyeket említettem, és a melyek a ministerrel szemben fennállanak, fenn fognak állani a kormánybiztossal szemben is. Már akkor méltóztassék megengedni, ha ily módon valamely dispositiónak végrehajtása négy-hat hétig megakasztható lenne, akkor, t. ház, valóban az egész törvénynek létrehozatala felesleges és káros. Én tehát, t. ház, ismétlem, hogy bizalommal viseltetem Szeged város municipiuma iránt, hogy jól felfogván érdekeit, nem fogja a kormányt azon kényszerhelyzetbe hozni, hogy a hatodik §-ban megadandó jogával éljen; nem fogja tenni bizonyosan, hacsak e'őtte fel sem merült és általa még csak meg sem pendített húrok mások által pengetve, ott fel nem idéztetik azon helyzetet, mely az akadékoskodásokra vezethet. De azt tartom, hogy bármennyire reméljük is azt, mint mondám, a csalatkozás esetére kell módot adni, hogy lehetősítsük azt, a mit mindenki szükségesnek tart Szeged városa érdekében: és épen azért kérem, méltóztassék a t. ház a 6. §-t amódosítvány ellenében elfogadni. Csanády Sándor: T. ház! A tárgyalás alatt levő 6. §-nak elfogadása Szeged városára vonatkozólag meggyőződésem szerint egyértelmű az alkotmány felfüggesztésével. {Derültség a jobboldalon.) Ha a ministerelnök ur azt óhajtja, hogy az összes közigazgatási teendők a királyi biztos kezeibe legyenek letéve, ezen esetben általában nincs szükség a törvényjavaslat többi pontjaira. Hiszen már a 4. §-ban kimondatott határozottan, hogy a királyi biztos rendelkezik ép ugy az állami, mint a közigazgatási hivatalnokokkal. Irányi t. képviselőtársam csak is azon módosítást kívánta a §-hoz hozzátétetni, hogy a királyi biztos intézkedései a törvények korlátai között történjenek. A ministerelnök ur pedig jónak látta még ezen indítvány mellőzését is. Mit tesz más szavakkal a ministerelnök ur ezen nyilatkozata. Azt, hogy igenis, a kinevezendő királyi biztos még a törvények lábbal tapodása által is jogosítva lesz kénye-kedve szerint cselekedni. (Ellenmondások a jobboldalon.) Én, t. ház, nem akarván Szeged város hazafias érzelmű polgárait oly szerencsétlen helyzetbe juttatni, hogy egyes ember önkényétől függjön jövője és jelene, — a 6. §. kihagyását kívánom s következőleg elfogadom Gulner képviselőtársamnak e szakaszra vonatkozó módosítványát. Simonyi Ernő: T. ház! Én egész készséggel hozzájárulok mindenhez, a mi Szeged városának újra felépítéséhez szükséges; és ha e részben szükséges, a mint hogy belátom, hogy bizonyos tekintetben szükséges a kormánynak tágkörű felhatalmazást adni, ahhoz is szívesen 13