Képviselőházi napló, 1878. V. kötet • 1879. márczius 24–május 6.

Ülésnapok - 1878-97

72 97. országos Mié* mároeims $6.1879* bői, már másnap a parlament elé terjesztették a berlini szerződést és harmadnap megindult felette a vita. Nem 9 hónap múlva, mint nálunk. Hiszen már a jövő hónapban végre kell hajtani a berlini szerződésnek azon határozatait is, melyek azt parancsolják, hogy az orosz sereg távozzék Rumeliából, Bulgáriából és általában minden török földről. Vájjon fogja magát arra kötelezni a magyar törvényhozás, hogy ha Oroszország e parancsnak nem engedelmeskedik, akkor a magyar nemzet a maga erejével hajtassa végre a szerződés ezen parancsát? Mondom, ha rögtön tárgyaltatik a szerződés, a mint tárgyaltatott Angliában, akkor nem az a kérdés, vájjon beczikkelyezzük, vagy sem a berlini szerződést, mert én oly szerződést, mely nem magyar dolgokról szól, törvénykönyvbe soha be nem czikkelyeznék, (Helyeslés a szélső balon.) S azon szerződések is, melyek egyfelől és másfelől felhozattak, mindig vagy magyar dolgokról, Magyarország ügyeiről szólottak és szólanak főleg: ezért jöttek bele törvénykönyvünkbe. Azon zsitvatoroki szerződés, melyet Apáthy képviselő ur említett, ugyancsak Magyarországról szól és különösen a magyar ügyek rendezését tűzi ki czélul. De mindazáltal, hogy a corpus jurisban találtatik, nem a magyar törvényhozás műve; a magyar törvényhozás sehol el nem határozta azt, hogy beczikkelyeztessék Nem is mint törvényczikk van a corpus jurisban, hanem csak úgy, mint sok más históriai, történelmi jegyzet, milyen a corpus jurisban találtatik; de hogy törvényerővel birt volna, az az országgyűlés határozataiból sehol ki nem tűnik. A ministerelnök ur a múltkor e tárgyban mondott beszédében igen furcsa dolgokat említett. (Halljuk!) A többi köztt azt monda, hogy Bosznia occupatiója nem gyengíti, hanem erősítette a török hatalmat. Ezen okoskodás, t. ház, rám azon hatást tette, mit az egykori czigány megjegyzése, ki midőn azt látta, hogy az ur háza ég, egyszerre felkiáltott: „Nem adnám ezer aranyért, hogy nincs semmim." — Természetes, mert hát nem éghetett el semmije. Epén ilyen ezen okoskodás, hogy a kinek kevesebbje van, azt a kevesebbet könnyebben védheti meg, mint a többet. Hiszen ha áll az Törökországra nézve, hogy a kisebb kiterjedésű birtokot könnyebb megvédeni, és hogy a kisebbedés erőszaporodás, erőgyarapodás rá nézve: állani kell ránk nézve is. Ha tehát a kormány nyilatkozata szerint Törökországnak segítettünk, ártottunk magunknak. Már pedig én olyan cselekményt, ha mindjárt velem jó barátságban élő szomszédnak hasznára vau ugyan, de nekem magamnak árt, helyesnek nem tekintek, politikában egyáltalában nem tekinthetem olyannak, a mi elfogadható. Az mondatik itt és az mondatik, úgy hiszem, a törvényjavaslat indokolásában, hogy a paritás azt kívánja, hogy mi is tárgyaljuk ezen szerződést, mert tárgyalta a bécsi reichsrath is. Engedelmet kérek, én akkor, mikor magyar parlamentről és magyar alkotmányos jogokról van szó, sohasem nézem azt, hogy mit tett, vagy mikép cselekszik a bécsi reichsrath; hauem egyedül azt veszem irányadóul, mit parancsol a magyar törvény, mert rám nézve az határoz. Nem kérdés tehát, hogy mit mond a paritás elve, hanem az a kérdés, hogy mit rendel a magyar törvény? Az 1867 : XII. t. ez. egyenesen azt rendeli, hogy a nemzetközi szerződések a kormány által a törvényhozás elé terjesztessenek; tehát nem azért kell a törvényhozás elé terjeszteni a nemzetközi szerződéseket, mert azt az osztrák reichsrath úgy kivánja, hanem azért, mert a törvény úgy rendeli és parancsolja; tehát azért, mert az alkotmányosságnak, a parlamentárismusnak és az ellenőrzés természetszerű fogalma és követelménye azt parancsolja. Hogy ha külföldi szerződések, melyeknek végrehajtása igen sok millióba kerülhet az országnak, az ország helybenhagyása nélkül érvényesek ; hogy ha azok végrehajthatók a parlament megerősítése nélkül: akkor igen természetes, nincs ellenőrzés, nincs alkotmány. A ministerelnök ur mai nyilatkozatában azzal menti a berlini szerződést és annak különösen azon rendelkezését, hogy a törökkel kötött conventió utján foglaltatott el Bosznia és Herczegovina, hogy a török követek maguk is aláirtak a berlini protocollumot. Igenis aláirtak, de mit irtak alá ? Azt írták alá az első jegyzőkönyvben, hogy ők határozottan tiltakoztak Bosznia és Herczegovina elfoglalása ellen, de a többség arra szavazott, hogy foglaltassák el: tehát ez minden inkább, mint belegyezésnek tekinthető. Egy másik ülés alkalmával azonban a török követek kinyilatkoztatták, hogy új instructiót kapván, kijelentik, hogy beleegyeznek Bosznia és Herczegovina elfoglalásába, de ugy, hogy ez előre kötött conventió utján történjék. Tehát ők ezt irták alá, és a panasz egyedül abban áll, hogy nem a törökkel előre kötött conventió utján foglaltatott el Bosznia, hanem ellenére Törökország és a magyar nemzet érdekeinek és a magyar nemzet közóhajtásának. Én egyébiránt el nem fogadom azon nézetet, a mit Hodossy képviselő ur nyilvánított, hogy t. i. ha a törökkel a conventió megköttetik, ő a berlini szerződés 25. czikkét elfogadja. Nekem akkor is van kifogásom ellene; mert én Bosznia elfoglalásában oly ellentétet látok Magyarország