Képviselőházi napló, 1878. V. kötet • 1879. márczius 24–május 6.

Ülésnapok - 1878-97

97. országol illet mArozins Stt. ISÍft. n nalis, a ki elnöke volt a háznak, azt mondta, hogy ő azon indítványhoz hozzá járul és elfogadta, akkor Balogh János azonnal felkelt és visszavette indítványát, mert úgymond: én azon meggyőződésben tettem az indítványt, hogy jó, de miután a personalis pártolja, kell benne valami rosznak lenni. {Derültség) En is azon aggodalmat éreztem, hogy azon politikában, melyet Jókai képviselő ur pártol, kell valami rosznak lenni. De miután meggyőződésem erős és miután én ezen politikát mégis jónak tartom, megmaradok azon politika mellett, melyet eddig követtem. Miután a t. képviselő ur előre bocsátotta, hogy az időt kimélni akarván, röviden beszél, hozzánk fordulva azt mondta, hogy ha Eomániába kellett volna menni Bosznia helyett, elleneztük volna-e? Természetes; hiszen mi nem Bosznia szempontjából indulunk ki, hanem elvi szempontból, minthogy mi azt hisszük, hogy a nemzet rovására, a nemzet megterheltetésére szerződéseket kötni, sem fejedelmekkel, sem másokkal nem lehet. Mi akkor az ily terhes szerződés végrehajtása ellen tiltakoztunk volna, akár Bosznia ellen, akár Románia ellen lett volna intézve, már elvi szempontból. Eltekintek aztán azon politikai szempontoktól, melyek egészen más helyzetbe teszik irányunkban Romániát, mint tették Boszniát. Azt mondja, hogy ha Angolországgal védés daezszövetséget akart volna kötni a kormány, akkor is elleneztük volna-e? Ha ezen véd- és daczszövetség terheket ró reánk, melyeket mi el nem fogadtunk, melyeket mi az ország érdekével ellenkezőknek tekintettünk, természetes, hogy elleneztük volna; mert én azt hiszem, hogy ezen szerződéseknek a törvényhozás általi helybenhagyása igen természetes következménye az alkotmánynak akkor, midőn ezen szerződések magukban foglalnak olyast, a mi a nemzetre terhet ró. Ha a királynak, vagy a kormány akármely tagjának a nemzetet szabad terhelnie az országgyűlés beleegyezése nélkül, akkor engedelmet kérek, nincs alkotmány. Hiszen az alkotmány ezen ellenőrzésben áll, hogy az országgyűlés ellenőrzi azon hatalmat, melyet a kormány kezébe adni kell, azért, hogy az országot kellően kormányozza. De hogy ezzel vissza ne éljen itt az országgyűlés, hogy azt ellenőrizze, S igy ezen ellenőrzés nem csupán az ellenzéknek joga, mint azt Apáthy képviselő ur mondotta, hanem kötelessége minden képviselőnek, (ügy van! a szélső hal/elöl) Azért ül itt a képviselő, hogy ellenőre legyen a kormánynak; ha meggyőződésével megegyezik, helyeselheti a kormány eljárását, vagy nem helyesli, ha nem egyezik meg meggyőződésével. De ez nem jog, hanem kötelesség, melyet nem csupán az ellenzéknek, de mindnyájunknak kell itt gyakorolnunk. Azt kérdi még Jókai képviselő ur, hogy vajjon szabad-e az uralkodónak háborút viselni a nélkül, hogy azt előlegesen bejelentette volna; és azt mondja, ha majd valamikor az orosz egy millió katonát küld ellenünk, a fejedelem előbb megkérdezi-e az országgyűlést, hogy megvédelmezze-e az országot? Már, t. ház, a fejedelemnek az országot megvédelmezni kötelessége; azért adatik neki és a kormánynak azon hatalom, melyet kezelnek, hogy az országot minden ellenség ellen megvédelmezzék; azért adatnak meg neki, mint főparancsnoknak azon eszközök, melyek e védelemre szolgálnak. De a védelmi háború és egy támadó háború köztt igen nagy különbség van. Ha valaki bennünket megtámad, az országot úgy a fejedelem, mint annak kormánya minden erejével megvédelmezni tartozik; ha ezt nem teszik, a felelősség terhét vonták magukra és ép úgy felelősségre vonható az ily mulasztásért a kormány, mint felelősségre vonható oly cselekményért, melyet a törvény megsértésével elkövetett. Szó volt arról, hogy a nemzetközi szerződések helybenhagyandók-e a törvényhozás által, vagy nem? Én, mint már mondani szerencsém volt, azt tartom, hogy helybenhagyandók, mert különben az alkotmányos elv megsértetik, de ezzel nem azt akarom mondani, hogy az a törvények közé czikkelyeztessék be, mert, engedelmet kérek, mit jelent a beczikkelyezés ? A beczikkelyezés azt jelenti, hogy az, a mi beezikkelyeztetik, magyar törvény és minden magyar embert kötelez. Már engedelmet kérek, hogy kötelezhető a magyar ember arra, hogy őrködjék a felett, hogy Batumnál és Erzerumnál miként legyenek a határok az oroszok és törökök köztt megosztva, vagy hol kezdődjék a persa és orosz határ. Pedig ez a törvény a magyar embert arra fogja kötelezni, hogy erre ügyeljen fel; és igy én azt hiszem, hogy a törvényhozás a saját maga tekintélyét rontja le és a saját maga méltóságának árt, midőn oly törvényeket alkot, melyeknek végrehajtására nem képes. Itt arról van szó, hogy Berlinben 7 európai nagyhatalmasság összeülvén, szerződésre lépett. Hogy mi e szerződést, a mennyire Magyarországot illeti, elfogadhatónak, vagy el nem fogadhatónak declaráljuk, az igen természetes, mert e szerződésnek vasi oly pontja, mely Magyarországra igen súlyos és érzékeny terhet ró; de hogy mi ezen egész szerződést törvénynek tekintsük, ez nézetem szerint nevetséges. Mi módon fogunk mi őrködni a felett, hogv a törökök és oroszok köztti béke Ázsiában miképen tartatik meg. Eu, t. képviselőház, értem azt, hogy nemzetközi szerződések a parlament jóváhagyása alá terjesztendők, a mint láttuk a múlt évben Angliában, hogy a mint haza jöttek az angol meghatalmazottak Berlin-